1968 óta először fordult elő Magyarországon, hogy csökkentek a fogyasztói árak.

Áprilisban 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Márciushoz képest áprilisban - 0,1 százalék volt az infláció. A csökkenés egyelőre nem nevezhető deflációnak, mivel ez az első hónap, amikor csökkennek az árak, ráadásul csekély mértékben. A maginfláció  mínusz 0,1 százalék volt áprilisban márciushoz képest, míg az előző év azonos időszakával összevetve 2,4 százalék.

Az infláció hónapok óta tartósan alacsony, áprilisban pedig egy kicsivel még tovább is csökkentek a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttihez képest. A fizetések és a nyugdíjak vásárlóértéke többet ér, a nyugdíjas fogyasztói árindex egy év alatt 0,6%-kal csökkent.

Kevesebbet kell fizetnünk a tartós fogyasztási cikkekért, a ruházati cikkekért, az élelmiszerekért és az energiaárakért is. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben az egy évvel ezelőttihez képest.  Az infláció nagy mértékben a rezsicsökkentésnek és a pénzügyi rezsicsökkentésnek köszönhető.

A tartósan alacsony infláció kiszámíthatóbbá teszi a mindennapi életet, a családi költségvetés tervezését és a hazai vállalkozások életét is. Ha nem is marad mínuszban az infláció, de mindenképpen tartósan alacsony inflációra számítunk az előttünk álló időszakra is.

Idén 0,8 %-os, jövőre 2,9 százalékos, 2016-ban és 2017-ben pedig 3 százalékos inflációval számol a kormány. Az Európai Bizottság legutóbbi tavaszi előrejelzésében ugyancsak hasonló adatokat jelez, ők idénre 1%-os, jövőre 2,8%os inflációval számolnak. A magyar inflációs adat a régióban is a legalacsonyabbak között van (március: Szlovákia: -0,2%, Lengyelország: 0,6%, Csehország: 0,3 %, Románia: 1,3%), és alacsonyabb az euróövezetben mért értéknél (április: 0,7%) is.

Magyarország jó úton jár, a tartósan alacsony infláció mellett sikerült növekedési pályára állítani a gazdaságot, és a 2010-es kormányváltás óta minden évben 3% alatt tartani a hiányt

(Nemzetgazdasági Minisztérium)