Varga Mihály szerint a paksi bővítés adósságnövelő hatása nem veszélyezteti azt a célt, hogy az államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon. A nemzetgazdasági miniszter a fidesz.hu portálnak adott szerdai interjúban azt is kijelentette, hogy a paksi bővítéshez szükséges hitel nem értelmetlen adósságnövelést jelent, hiszen olyan beruházásról van szó, amelynek létrehozott értéke az ország vagyonát gyarapítja, és több tízezer embernek ad munkát. A költségvetés újratervezését a gyenge forint ellenére nem tartja szükségesnek a miniszter.
A beruházás pénzügyi hátteréről a miniszter elmondta: az állam egy tízéves periódus alatt részletekben, évről-évre átlagban mintegy háromszázmilliárd forintnyi összeget fordíthat majd a beruházásra, azaz növekedhet a magyar államadósság, a fejlesztés ugyanakkor emberek tízezreinek adhat munkát és a lakosság megfizethető áramhoz juthat.
Varga Mihály hangsúlyozta azt is: az elmúlt évek kormányzati lépéseinek köszönhetően az államadósság csökkenő pályán van, így azzal számolnak, hogy a paksi beruházás évente maximum 2-3 százalékponttal növeli éves szinten az államadósság GDP-hez viszonyított arányát, de ez a növekedés nem veszélyezteti azt a célt, hogy a magyar államadósság a következő tíz évben is csökkenő pályán maradjon.
A magyar költségvetés is elszenvedője az árfolyamváltozásoknak, de a nemzetgazdasági miniszter egyelőre nem látja szükségét a költségvetés újratervezésének. Úgy fogalmazott: a költségvetés elegendő tartalékkal rendelkezik erre az évre, másrészt voltak már ilyen árfolyamkilengések, de később mindig visszatért a nemzeti fizetőeszköz a nyugalmi állapotba.
Varga Mihály szerint előbb-utóbb felismerik a befektetők, hogy a magyar gazdaság az elmúlt három évben gyökeres változáson ment keresztül, és olyan devizatartalékkal, illetve növekedési lehetőséggel rendelkezik az ország, aminél indokolatlan az árfolyam ilyen hektikus változása.
Tavaly május-június óta történt egy váltás a magyar gazdaságban, akkor kikerült a recesszióból, és azóta egyre biztatóbb, pozitív jeleket mutat - emelte ki a miniszter, hozzátéve, hogy ennek egyik eleme a beruházások mértékének növekedése.
A nemzetgazdasági miniszter megerősítette azt is, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztése 260 ezer családot érint. Így összességében az adó- és járulékkedvezmények összege eléri a 600 milliárd forintot, évente ennyivel marad több a családok kasszájában gyermeknevelésre.
A foglalkoztatással kapcsolatban kiemelte: 4 millió 15 ezer foglalkoztatottat jelzett a Központi Statisztikai Hivatal, ami 107 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. Ezzel elérték, hogy Magyarországon a felnőtt korú lakosságnak több mint a fele rendelkezik munkaviszonnyal.
A közfoglalkoztatással lehetőség nyílt arra, hogy többen dolgozzanak, de 37 ezer új munkahely az államilag nem támogatott kategóriába tartozik, ezek az álláshelyek piaci alapon jöttek létre - mutatott rá a miniszter.
Kiemelte azt is: a jelzálogalapú devizahitellel rendelkezők kétharmadának segített a kormány az elmúlt három évben. A Kúria szerint a devizahitelek érvényesek, de a szerződések egyik legfontosabb pontjában, az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kérdésben, valamint az árfolyamrés ügyében az Európai Bíróságra vár a kormányzat. Addig marad az árfolyamgát lehetősége, amelynek igénybevételére bíztat a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály megerősítette ugyanakkor, hogy a történtek nem befolyásolják a kormány szándékát, a jelzálogalapú devizahitelek kivezetését a rendszerből.
(MTI)
