Tájékoztató a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról szóló kormányrendeletről

1. Előzmények, a Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének törvényi háttere

A Kormányprogramban kiemelten kezelt cél a munkahelyteremtés és a lakosság egészségi állapotának javítása. Egymillió új munkahely kell ahhoz, hogy fenntartható növekedés és egyensúly jellemezze a magyar gazdaságot. Az új munkahelyek jelentős részét felsőfokú végzettség nélküli emberek számára kell a vállalkozóknak létrehozniuk, hiszen közöttük sok a munkanélküli vagy az inaktív. Az ilyen típusú új munkahelyek nagy része a turizmus területen jöhet létre: az ágazat képes tömegesen képes alkalmazni a ma nem foglalkoztatott munkaerőt.

Egy nemzet egészségi állapotát nemcsak a gazdaság fejlettsége határozza meg, hanem az egészségi állapot is visszahat gazdaságára. A jelenlegi népegészségügyi helyzet az ország versenyképességét is jelentősen veszélyezteti. Kiemelt cél a lakosság egészségi állapotának javítása és a területi különbségek csökkentése. Az egészségügy egyik legfontosabb feladata az egészségmegőrzés, a prevenció. Ennek teljesülését segíthetik elő a Széchenyi Pihenő Kártya által igénybe vehető szolgáltatások.

A Széchenyi Pihenő Kártya ötletét 2010 tavaszán a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság vetette fel. Az általuk kidolgozott koncepciót később konzultációk keretében véleményezték a turisztikai szakmai és érdekvédelmi szervezetek, e megbeszéléseken részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai is. A konzultációk végeredményeként alakult ki az a jogszabályi megoldás, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a „béren kívüli juttatások” fejezetébe illesztette be a kártyát, mint a cafeteria rendszer új elemét.

A Széchenyi Pihenő Kártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz, általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése új cafeteria elem magalkotásával, a turizmus gazdaságfejlesztési szerepének erősítése, a gazdasági növekedés hazai forrásainak bővítése.

A Széchenyi Pihenő Kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál - szolgáltatások vásárolhatók.”

Egy adott évben kedvezményes adózással legfeljebb 300.000 forint támogatás utalható a Széchenyi Pihenő Kártyára. Az Szja. törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a munkáltatónak a támogatás értékének 1,19-szerese után kell 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót fizetnie, a juttatást más közteher nem terheli. (A munkáltató ezen felül is utalhat a kártyára, de ezt az összeget az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik.)

2. A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásáról és felhasználásáról

szóló kormányrendelet

A végrehajtási részletszabályok meghatározására a törvény a Kormányt hatalmazta fel. E felhatalmazásnak tett eleget a Kormány azzal, hogy 2011. március 30-án elfogadta a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat rögzítő kormányrendeletet.

2.1. A támogatás formája

A támogatást a munkavállalók ún. „elektronikus utalvány” formájában kapják meg. Ehhez kapcsolódik egy – megjelenésében, és használatában a bankkártyákhoz hasonló – „elektronikus utalványkártya”, amely lehetővé teszi, hogy a rendszerbe bevont szolgáltatóknál a felhasználó az elektronikus utalványai terhére szolgáltatásokat vásároljon. A rendszer harmadik eleme az „elektronikus utalvány nyilvántartás”, ami nem más, mint a kibocsátó intézmény által a munkavállalók számára juttatott utalványok elektronikusan vezetett nyilvántartása.

A munkáltatók a támogatás során elektronikus utalványokat vásárolnak a kibocsátó intézménytől és azokat az elektronikus utalványkártyán keresztül biztosítják dolgozóiknak.

Az elfogadóhelyek a kártyán lévő elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesíthető eszközre nem válthatják át.

A rendelet lehetőséget ad arra, hogy minden kártyatulajdonos közeli hozzátartozójának ún. társkártyát igényeljen. Egy társkártya ingyenes, a többiért fizetni kell, de maximum 1500 forintot. Így egy számlához a közeli hozzátartozók is a tulajdonossal megegyező jogosultságokkal hozzáférhetnek.

2.2. A kártyával igénybe vehető szolgáltatások köre

A kártyával igénybe vehető minden olyan belföldi szolgáltatás, amely a pihenést, az egészség védelmét, megerősítését szolgálja. Ide a tartoznak:

• a szálláshely-szolgáltatások,
• az éttermi vendéglátás,
• a fürdőszolgáltatások,
• a betegségmegelőző, egészségmegőrző, egészséghelyreállító szolgáltatások,
• a kulturális szolgáltatások közül a múzeumi, színházi, növény-állatkerti, egyéb művelődési intézményi belépőkre fordított összeg,
• a természetvédelmi területek, tematikus parkok, szabadidőparkok belépői,
• az utazásszervezőknél megrendelt belföldi utazási csomag,
• a testedzési szolgáltatások, valamint
• a verseny-és lovaglóistállók tevékenysége.

A kedvezményezett szolgáltatások egyértelmű meghatározására és beazonosítására a rendelet a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott, széles körben ismert és használt Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR) jegyzék besorolási kategóriáit alkalmazza.

A rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya felhasználhatósági körét úgy határozta meg, hogy az minél hatékonyabban és célirányosabban szolgálja a belföldi turizmus élénkítését.

Ezért túl azon, hogy a SZÉP Kártyával megvásárolható szolgáltatások mindegyike valamilyen formában kötődik a pihenéshez, üdüléshez, valamint az egészségmegőrzéshez, a rendelet előírja, hogy bármely szolgáltatás csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehető igénybe a kártya felhasználásával. Közvetett módon így érhető el, hogy a kártyát ne pusztán a hétköznapi pihenési szükségletek kielégítésére lehessen használni, ehelyett a felhasználás minden esetben a belföldi vendégéjszakák és az abból származó vállalkozói bevételek, ezen keresztül az állami adóbevételek növelését eredményezze. A szálláshely szolgáltatás igénybe vétele a turizmus legalapvetőbb eleme, ezért a fenti cél elérését ennek kikötésével lehet biztosítani.

A belföldi vendégek, illetve az általuk eltöltött vendégéjszakák száma a gazdasági válságot követően csökkent, és még ma sem éri el a válság évének (2008) szintjét. Ez egyaránt igaz a kereskedelmi szálláshelyekre, ezen belül a szállodákra is.

A Magyar Turizmus Zrt. által közölt kutatás szerint a magyar lakosság 2010. évi belföldi utazásainak 8,9%-a volt egészségturisztikai motivációjú (gyógykezelés: 4%, egészségmegőrzés: 4,9%). Az utazás időtartama szerint az 1-3 éjszakás utazások 5,2%-át az egészségmegőrzés motiválta, 1,9%-át pedig gyógykezelés. A 4 és több éjszakás utazásoknál ezek az arányok 4,9%, illetve 8,7 %. A kormány célja az egészségturisztikai motivációjú utazások arányának növelése.

Hazai és európai uniós pályázati forrásokból, illetve magántőkéből az utóbbi években jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely kapacitás. Ugyanakkor a kapacitás bővülésének ütemét nem követte a vendégforgalom növekedési üteme, amelynek eredményeként a szálláshelyek kihasználtsági adatai folyamatosan romlanak. A gyenge kihasználtság az utóbbi években tovább esett, a 2010-es adatok a kereskedelmi szálláshelyek esetén 3,3 %-os, a szállodák tekintetében pedig 3,7 %-os visszaesést mutatnak 2008-hoz képest.

Azzal, hogy rendelet a SZÉP Kártya felhasználását szálláshely szolgáltatás igénybe vételéhez köti, ez a tendencia változtatható meg.

A kártya alkalmazása becslések szerint 3-5 éves időtávon belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezi. A multiplikátor hatás figyelembe vételével a GDP 0,64 %-os bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 %-os GDP arányos javulása várható.

2.3. Fizetés a kártyával, a támogatás felhasználásának időbeli korlátja

A kártyával a szolgáltatónál vagy POS terminálon (kártyaolvasón), vagy interneten keresztül lehet majd fizetni. Ebből következően az elfogadóhelyeknek nem kell feltétlenül terminállal rendelkezniük, hiszen a kártya használatához elegendő lesz az internetes kapcsolat.

Komoly gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a támogatások lehetőség szerint ütemezetten, de mindenképpen az utalástól számított belátható időn belül hasznosuljanak a turisztikai forgalomban.

A szabályozás ezt juttatja érvényre, amikor kimondja, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya támogatás adott évben juttatott összegét a következő év december 31-ig fel kell használni.

A kártyát a kibocsátó intézmény akkor szüntetheti meg, ha annak egyenlege 24 hónapon keresztül nulla, vagyis két évig nem érkezik rá támogatás.

A kártya lejárati ideje minimálisan 3 év.

Az Üdülési Csekk és a Széchenyi Pihenő Kártya rendszere egy ideig párhuzamosan működik, a SZÉP kártya fokozatosan váltja fel az Üdülési Csekkez.

2.4. A kártyához kapcsolódó díjak, jutalékok

A kártyarendszer bevezetésének egyik célja a használat költségének minimalizálása, és költségviselés tekintetében az egyes szereplők terheinek szétosztása.

Ennek érdekében a kormányrendelet rögzíti, hogy

• a kártya kibocsátásával és használatával kapcsolatban a munkáltatónak (aki a támogatást nyújtja) és a munkavállalónak (aki a támogatást kapja) a kibocsátó intézmény díjat, egyéb költséget semmilyen jogcímen nem számíthat fel,
• a kártyával kapcsolatban felmerült költségeket a kártyaelfogadási szerződésben foglaltak szerint a pénzintézet, illetve a szolgáltató viseli.

A rendelet szabályozza a kibocsátó intézmény által az elfogadóhelyek felé felszámított jutalék mértékét is, amely nem lehet több a fizetési forgalom 1,5 százalékánál. Ez jóval alacsonyabb, mint az Üdülési Csekk után felszámított díj. A jutalék-bevételt a SZÉP Kártya rendszer működtetésére és marketingjére kell fordítani a kibocsátónak.

E rendelkezések biztosítják, hogy a kártyahasználat költségei a társadalmilag elfogadható mértéket ne haladják meg, és azokat ne a felhasználók, hanem a lebonyolításban üzletileg érdekeltek (kártyakibocsátó, szolgáltató, elektronikus elfogadói terminált üzemeltető) viseljék.

2.5. A kártya kibocsátásának, illetve a kibocsátás megszüntetésének feltételei

A rendelet meghatározza a kártya kibocsátására jogosult gazdasági társaság paramétereit is. Eszerint az a gazdasági társaság bocsáthat ki SZÉP Kártyát, amely

• ügyfelek számára nyitva álló helyiséget tart fenn minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen,
• az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 000 darab saját kibocsátású bankkártyával rendelkezett,
• legalább 2 év tapasztalata van az SZJA törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általa kibocsátott ilyen utalványkártyák száma meghaladta a 25 000 darabot a legutolsó lezárt üzleti év adatai alapján.

A fentiek szerint tehát csak olyan gazdasági társaság (szolgáltató) végezheti a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátását, amely hasonló kártyák kibocsátásában már tapasztalattal bír, és emellett országos lefedettsége révén készen áll a teljes lakosság kiszolgálására. E követelmények révén biztosítható, hogy a kártya kibocsátására, az egész rendszer működtetésére felhatalmazott intézmény valóban képes legyen a kártya mielőbbi bevezetésére, és ez által a bevezetéséhez fűződő társadalmi, gazdasági célok megvalósuljanak.

A kártya kibocsátás megkezdését – a vonatkozó jogszabályok értelmében – nem szükséges előzetesen engedélyeztetni, vagyis a rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő intézmények a jogszabály hatályba lépését követően bármikor megkezdhetik a kibocsátást. Ez a szabályozás egyrészt felgyorsítja a rendszer kiépülését, csökkenti az érintettek adminisztrációs terhét, másrészt következetes és hatékony ellenőrzést követel meg a hatóság részéről.

Annak érdekében, hogy a rendszer a kártyatulajdonosok számára maximális biztonsággal működjön, a rendelet szabályozza azt is, hogy egy SZÉP Kártyát kibocsátó intézmény milyen feltételekkel szüntetheti meg ez irányú tevékenységét.

Egyrészt előírás, hogy a kibocsátás megkezdését követően legkorábban 5 év elteltével szüntethető meg a tevékenység. Másrészt a tevékenység megszüntetésének a feltétele, hogy az intézmény egy másik intézménnyel a szerződéses állomány átszállására vonatkozó szerződést köt és ezen másik intézménynek vállalnia kell a kártya-kibocsátási tevékenységét megszüntető intézmény által kibocsátott kártyák további működtetését.

2.6. A kártya kibocsátásának ellenőrzése

A kártya kibocsátási tevékenységet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (Hivatal) ellenőrzi, annak megkezdését a Hivatalnak haladéktalanul be kell bejelenteni.

Amennyiben a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja a kormányrendeletben foglaltak megsértését, a jogsértés súlyának és jellegének függvényében szankcionál.

A Hivatal a bejelentés és a hatósági ellenőrzési tevékenység tekintetében folyamatos tájékoztatatni köteles az irányítási jogkört gyakorló nemzetgazdasági minisztert.

Budapest, 2011. április 5.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)