A Kormánynak Magyarországot egy gazdaságpolitikai fordulattal egy év alatt sikerült visszahoznia a pénzügyi csőd széléről, mely fordulat részeként megtörtént a szükséges pénzügyi konszolidáció is – fogalmazott Matolcsy György a külgazdasági szakdiplomaták részvételével megrendezett éves Külpiaci Értekezleten.

Ne tévesszen meg senkit, hogy a külgazdasági mérleg soha nem látott eredményeket mutat, hogy Magyarország több külgazdasági mutatója is jó eredményeket jelez, ugyanis hazánknak nagyon mélyről kell visszakapaszkodnia – jelentette ki Matolcsy György, hozzátéve: Magyarország versenyképességi és külgazdasági mutatói nagyon leromlottak az elmúlt 10 évben.

A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a magyar gazdaság komoly lemaradásban van térségbeli vetélytársaihoz képest, mely lemaradás a 2002 után elkövetett súlyos gazdaságpolitikai hibák eredményeként következett be. Ezeknek utolsó eleme az volt, hogy 2008-ban Magyarország lett az első EU-s ország, melynek segítséget kellett kérnie az EU-tól és az IMF-től. 2010 közepén ugyanis nyílt pénzügyi csődhelyzetben voltunk – emlékeztetett a politikus -, ebből az állapotból kiindulva kell az új kormánynak megváltoztatni a magyar gazdaságpolitika, és ennek részeként a magyar külgazdaság menetét, mely munkában jelentős része van Magyarország külgazdasági szakdiplomatáinak is.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: egy évvel ezelőtt az új kormány végrehajtotta a gazdaságpolitika teljes átalakítását. A gazdaságpolitikai fordulat után megtörtént a pénzügyi konszolidáció, hiszen Magyarország egy év alatt Görögországhoz hasonló helyzetből indulva eljutottunk a stabilitás állapotába – emlékeztetett a politikus.

A külgazdasági szakdiplomatáktól azt várja a magyar kormány, hogy egyszerre vegyék célba a piacot és a tőkét. Az egész globális gazdaság nagy átalakuláson megy keresztül, ezáltal új piacok emelkednek fel, melyeket Magyarországnak mindenképpen ki kell használnia – mutatott rá a miniszter.

Magyarország nem kerülhet Görögországhoz hasonló helyzetbe

Magyarországnak van egy versenyképes exportja, vannak a belgazdaságnak húzóágazatai, s ez a legfőbb tényezője annak, hogy hazánk nem egyike az eurozóna jelenleg válságban levőn államainak – húzta alá Martonyi János.

Magyarország nem fog Görögországhoz hasonló helyzetbe kerülni, hiszen vannak országok melyeknek nincs versenyképes kivitelük, Magyarországnak viszont van – szögezte le a külügyminiszter, megjegyezve: már világszinten is látszik a kiút a válságból, de ez a kiút bizonytalan, kiegyensúlyozatlan és nem egyformán érvényes minden területre.

Martonyi János hazánk külgazdasági kapcsolatairól elmondta: Európával intenzívek és kielégítőek Magyarország gazdasági kapcsolatai, és nagyon jók az EU irányába a magyar export mutatói. A Közép-európai országokkal folytatott külkereskedelmünk pedig ezen belül még gyorsabban növekszik. Azonban a világban vannak még komoly potenciált magukban rejtő, Magyarország számára felfedezetlen és kiaknázatlan piacok – mutatott rá a miniszter. Nagy lehetőségek vannak elsősorban a Transzatlanti kapcsolatokban, melyeket eddig még nem használtunk ki kellőképpen – fogalmazott a magyar külpolitika vezetője, hozzátéve: alapvető érdekünk fűződik ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben erősödjenek.

Az energia- és klímapolitika lesz a jövő gazdaságának mozgatórugója

Fellegi Tamás előadásában tájékoztatta a konferencia résztvevőit arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tevékenységének egyik legfontosabb eleme az ország gazdaságpolitikai mozgásterének növelése. Egy ország politikai és gazdasági mozgástere erősen összefügg azzal, hogy a kormány minként képviseli az adott országot a nemzetközi politikai életben – tette hozzá a politikus. A nemzeti fejlesztési miniszter példaként említette az előző kormány által megtárgyalt és aláírásra előkészített Nabucco-szerződést, ugyanis ez a dokumentum a kormányzat nem hatékony érdekképviseletének következtében jóval kedvezőtlenebb helyzetbe helyezte volna Magyarországot, mint a többi szerződő felet. Ezért a jelenlegi Kormány fontosnak tartotta a szerződés pontjainak újratárgyalását.

Fellegi Tamás rámutatott, hogy a sikeres gazdaságpolitikának két pilléren kell nyugodnia: egyik pillér a helyes gazdaságpolitikai irányvonalak meghatározása a kormányzati döntéshozatalban, a másik pillér pedig a külgazdaságban, a „terepen” dolgozók – így a külgazdasági szakdiplomaták – munkájának hatékonysága.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője beszélt az energiapolitika jelentőségéről és a külgazdasági viszonyokra gyakorolt hatásáról is, hangsúlyozva: az, hogy milyen energiával fedezzük szükségleteinket, nagyban meghatároz bizonyos külpolitikai, külgazdasági irányvonalakat is. Példaként említette, hogy ha a Kormány a paksi atomerőmű bővítése mellett dönt, akkor azzal a következő 50-60 évre elkötelezzük magunkat bizonyos országok irányába.

A miniszter négy terület említett, melyeket a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelten kíván kezelni, s ezek prioritásként történő értékelését várja a külgazdaság területén dolgozó szakemberektől is: ezek az energia-, a klíma- és a zöldgazdaság területei, valamint az infrastrukturális fejlesztések, beruházások ügye. Emellett felsorolt négy pontot, melyekre Magyarország külgazdasági szakdiplomatáinak a jövően az eddiginél is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk: a közbeszerzések átalakítása, a magyarországi privatizáció menete és eredményei, az üzletfejlesztési logika fejlődésének fontossága, valamint a technikai transzfer kérdése, hiszen ez utóbbi kiemelkedően fontos az ország versenyképességének fejlesztése szempontjából.

Tíz éves agrárprogrammal a magyar gazdaság rendbetételéért

Minden feltétel adott Magyarországon egy sikeres gazdaságpolitikához. A magyar gazdaságpolitikában nagyon fontos szerepet játszó agráriumnak nem csak az a feladata, hogy egészséges élelmiszerrel lássa el Magyarországot és Európát, hanem az is, hogy a termelés végére is megőrizzük a termőföldek, vizek és a levegő jó minőségét – mutatott rá V. Németh Zsolt.

Az magyar gazdaság számára az elsődleges felvevőpiac a magyar piac, de emellett fontos feladatnak kell tekinteni a már meglévő külső piacok megtartását és újak kiépítését is. Potenciális új lehetőségekként említette a vidékfejlesztésért felelős államtitkár az orosz és a kazah piacokat, az arab világ, valamint a harmadik világ országainak piacait is.

Komoly hibája a jelenlegi magyar gazdaságnak, hogy mára szinte kizárólag alapanyagokat termelünk, a feldolgozóipar viszont külföldre került – mutatott rá a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.

A Kormány döntött egy 10 éves agrárprogram elfogadásáról, mely az agrárgazdaság, a vidékfejlesztés, az élelmiszergazdaság és a környezetvédelmem területén határoz meg célkitűzéseket. Ezek a célkitűzések fontos elemei voltak a magyar EU elnökségnek is, melyekből több dolgot sikerült már a Kormánynak megvalósítania – emlékeztetett V. Németh Zsolt, példaként említve a Duna-stratégia elfogadását.

(kormany.hu)