A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntésének indokait cáfolják a magyar gazdaságban zajló folyamatok és az államháztartás helyzete. A Kormány szerint a 2010-es 4,5 százalékos helyett 2011-ben 3,5 százalékos infláció várható, tehát az infláció csökkenő trendpályán mozog.

Magyarország gazdasági konszolidációjának a megakasztását okozhatja az elhamarkodott és nehezen indokolható újabb jegybanki kamatemelés. Az MNB mai döntése bár nem volt váratlan a piacokon, mégis indokolatlan és hatástalan. A novemberit követő újabb, 25 bázispontos kamatemelés a forint piacán szinte semmilyen, a jegybank által várt pozitív hatást nem váltott ki, sőt a december 20-án megfigyelhető gyengülés is tovább folytatódott.

A kamatemelésnek ellentmondanak az alábbi tények:

1. 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, amely teljesítménnyel az Európai Uniós (EU) tagok közül az ötödik legalacsonyabb deficitjével rendelkezik.

2. Idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett, 1 százalékos növekedése várható.

3. A háztartások fogyasztása 4 év után először kezd pozitív trendet mutatni.

4. A fogyasztói árak esetében nem bizonyítható, hogy megjelentek volna az ágazati különadók. A Kormánynak pedig megvannak az eszközei arra, hogy ne háríthassák az emberekre a társadalmi szolidaritás elvén alapuló különadókat.

5. A Kormány számításai szerint a 2010-es 4,5 százalékos helyett 2011-ben 3,5 százalékos infláció várható.

6. A 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett 3 százalék alatti deficit minden mértékadó elemző szerint korrekt és reális, azzal 2011-ben is az EU 27-ek ötödik legalacsonyabb deficitjével számol Magyarország. Egyúttal Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken.

7. Magyarországon 2011-2013 között biztonságosan beállítható a 3% alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, bővülő foglalkoztatás, emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a fenti tények fényében nem ért egyet az újabb kamatdöntésével.