A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Bizottság szerdai országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról, így jövőre megszűnhet az országgal szembeni túlzottdeficit-eljárás. A 2014-es brüsszeli hiányprognózissal ugyanakkor nem ért egyet a kabinet, a 2013-as 0,3 százalékos bizottsági előrejelzésnél pedig magasabb, 1 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon, de évről évre nő a deficit. A bizottság által készített gazdasági elemzés szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit.

Matolcsy György sajtótájékoztatóján közölte: a kabinet megítélése szerint ár igen nagy a valószínűsége annak, hogy jövő júniusban Magyarország lekerül a túlzottdeficit-eljárás alá vont országok listájáról.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU szerint jövőre 2,9 százalék lesz a magyar deficit, emlékeztetett: a kormány ennél is kevesebbet, 2,7 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé.

Arra a felvetésre, hogy a bizottság által jelzett 2,9 százalékos hiányhoz egy 60 milliárdos korrigálást kell, hogy jelentsen, azt felelte: meg fogják vizsgálni, hogy mi az, amit az EU nem kalkulált bele a számításába. Példaként említette a pénztárgépek online összekötését az adóhatósággal, amiből a kormány százmilliárdos bevételre számít, a brüsszeli testület azonban "nullát mond" erre.

Üdvözölte azonban, hogy az Európai Bizottság végre elfogadta azokat a magyar értékeléseket és számításokat, amelyek javítják a jövő évi hiányszámot, és 3 százalék alatt tartják azt. Ezek között említette a két egyenlegjavító intézkedést, amelyek közül az első 397 milliárd forinttal, míg a második 367 milliárd forinttal javítja az államháztartás mérlegét.

Mindezek mellett azonban megjegyezte, Orbán Viktor miniszterelnök kérésére a jövő heti kormányülésre előterjesztést kell tennie arra nézve, hogy szükségesek-e még gazdasági intézkedések az európai bizottsági bejelentések nyomán. Elemezni fogják a 27 tagállamra vonatkozó előrejelzéseket és azt, hogy ezekben hol szerepel Magyarország, valamint uniós jogszabályokat és Ecofin-ajánlásokat, és azt, hogy ezek alapján biztosan kikerül-e az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, vagy ehhez még a 2,9 százalék alá kell csökkenteni a deficitet - fogalmazott, hozzátéve: "ezt ma még nem tudjuk".

Emlékeztetett arra, hogy a bizottság és az Ecofin évi fél százalékos egyenlegjavítást ír elő, ám 2009-ben és 2010-ben az ország ezt nem tartotta be. 2011-ben nem volt deficit, 4,2 százalékos szufficit volt - folytatta -, viszont 2012-ben 2,25 százalékos egyenlegjavítás történik, ami elmondása szerint bőven kiegyenlíti a korábbi évek romlását.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság az idei évet tekintve optimistább, mint a kormány, hiszen 2,5 százalékos hiányt prognosztizál.

Matolcsy György beszélt arról is, hogy a kormány nem ért egyet az Európai Bizottság azon előrejelzésével, amely szerint 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon az államháztartás hiánya. Indoklásul közölte: a brüsszeli testület megállapítását olyan tételekre alapozza, amelyek nem helytállóak, a kabinet szerint ugyanis a bankadó és a tranzakciós illeték nem veti majd vissza 2013-ban a bankszektor hitelezési tevékenységét.

A bankszektor hitelezése állítása szerint azért esett vissza, mert Magyarországon a szektor 2005 és 2008 vége között túl sokat, azon belül túl sok devizahitelt helyezett ki. Mint felidézte, 150 százalékra növekedett a hitel és a betét aránya, ezt csökkentik most havi egyszázalékos ütemben. Jelenleg 122 százalékot mutat ez az arány, amely már 2013 elején elérheti a 110 százalékot, ahonnan ismét növelni fogják hitelkihelyezésüket a pénzintézetek, ezért nem reális feltételezni a hitelezés beszűkítését. A Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó veszteség-előrejelzéssel sem ért egyet a kormány - tette hozzá, megjegyezve, hogy a bizottság úgy határozott meg pontos számot 2014-re, hogy ekkorra még nincs is költségvetése az országnak.

Az Európai Bizottság értékelése alapján a kormány azt kéri a magyar Országgyűléstől, hogy véglegesítse a 2013-as költségvetést, hiszen minden olyan sarokpont rendelkezésre áll, amely ehhez szükséges - mondta, kifejtve, hogy vannak olyan technikai okok, amelyek miatt a 2012-es költségvetés sarokszámait is módosítani kell, az okok között pedig megemlítette az önkormányzati adósságátvállalást. Egyben elképzelhetőnek nevezte, hogy a jövő évi sarokszámok is módosulnak, de jelezte: a 2,7 százalékos deficitszámon nem változtat 2013-ra vonatkozóan a kormány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a bizottság által prognosztizált 0,3 százaléknál lényegesen magasabb lesz a gazdasági növekedés 2013-ban, mégpedig egy százalékot jóval meghaladó mértékű, és ha ez valóban így lesz, a pedagógusok bérének emelését is visszahozzák az eredetileg tervezett időpontra.

"Jó reményeink vannak arra, hogy egy százalék felett lesz" a növekedés köszönhetően az új járműipari kapacitásoknak, például a Mercedes- és az Opel-gyárnak - mondta, hozzátéve, hogy önmagában a járműipari beruházásokból legalább egyszázalékos bővülésre lehet számítani, de a becslések szerint 1,2-1,4 százalékos is lehet a GPD-bővülés.

Az iparűzési adót és a cafetériát érintő esetleges jövő évi változásokra úgy reagált: a kormány szerda délután véglegesíti az ezekre és más adóintézkedési javaslatokat, és lehetségesek módosulások.

A bankadó lehetséges módosítását firtató kérdésre közölte: a bankadó felezésének egy évvel történő halasztása nem módosul.

(MTI; kormany.hu)