A paksi atomerőmű bővítése Magyarország nemzeti szuverenitásának újabb építőkőve, amely olcsó energiát, új munkahelyeket, a gazdasági növekedés gyorsulását, növekvő adóbevételeket és energiafüggetlenséget hoz az országnak - mondta Varga Mihály az Országgyűlésben, a paksi bővítésről szóló expozéjában.
A Magyarország és Oroszország közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködéssel kapcsolatos egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat kapcsán a tárcavezető hangsúlyozta: Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei, hiszen Magyarországnak szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig szüksége volt egy referencia-erőműre.
Hozzátette: igen kedvező feltételeket sikerült elérni a tárgyalásokon, hiszen olcsó, euró alapú hitelt nyújt az orosz fél 30 éves futamidőre, amiből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. Emellett kiemelte a minimum 40 százalékos hazai kivitelezési arányt a beruházásban.
Varga Mihály elmondta: számításaik szerint az építkezés önmagában a hazai GDP 0,7-0,8 százalékos növekedését jelenti és százmilliárdos nagyságrendű adóbevételt eredményez. Kiemelte: már most is van megfelelő kapacitás a hazai rész elvégzésére. Szavai szerint jelenleg is 160 olyan cég van az országban, amely képes partnerként részt venni a bővítésben, de 290-300 olyan cég is van, amelyek technológiai megújulással képesek lesznek részt venni. Emellett a beruházás munkahelyek tízezreit eredményezheti, amelyek ráadásul magasan kvalifikált, jól fizetett munkahelyek lesznek.
Varga Mihály arról is beszélt: a jelenlegi kormány egész gazdaságpolitikáját a nemzeti szuverenitás és döntésképesség visszaállítása vezérli. Úgy fogalmazott: "a magyarok nem akarnak kiszolgáltatottak lenni a saját hazájukban", ezért a kormány "amennyire lehet" visszaadja a magyar gazdaság függetlenségét.
A miniszter szerint a paksi bővítés is arról szól, hogy olcsó energiát tudjanak adni a háztartásoknak és a gazdasági életnek.
A miniszter meglepőnek nevezte "a baloldali ellenzék kirohanásait" a bővítés ellen, hiszen 2009-ben az erről szóló szándéknyilatkozatot az akkori baloldali kormány terjesztette az Országgyűlés elé. Kiemelte, hogy a Fidesz már akkor is támogatta ezt, mert akkor is azt gondolták, mint most: az iparnak, gazdaságnak, háztartásoknak 2020 után is szüksége lesz olcsó energiára.
Felidézett egy 2009-ben készült felmérést, amelyben a megkérdezetteknek csak 10 százaléka utasította el a nukleáris energia mértékének növelését az országban, ezért szerinte országosan is igen magas a társadalmi elfogadottsága a bővítésnek.
Kiemelte: azért sem érti a baloldal tiltakozását, mert az MSZP elődpártja döntött Paks I. felépítéséről, és ez jó döntés volt, hiszen az atomerőműnek köszönhetően sosem voltak áramkimaradások az országban, és igazi, mindig elérhető közmű lett a villamosenergia-szolgáltatás.
(MTI)
