A november 6-án társadalmi konzultációra bocsátott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia tervezete a vállalkozásokra és a magasabb hozzáadott értékű termelésre fókuszál, amelyhez jól illeszkedik a hétfőn elfogadott adótörvények egyik új eleme, a kutatói járulékkedvezmény.
A 2013. január 1-jétől életbe lépő kutatói járulékkedvezmény lényege, hogy a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe a vállalkozási kutatóhelyen a minimum Ph.D. fokozattal rendelkező kutatók foglalkoztatása után, legfeljebb 500 ezer forintos munkabérig. Az adókedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó teljes összege, ami azt jelenti, hogy a 27%-os kulcs helyett immár járulékmentesen, 0%-os kulccsal számolhatnak a vállalkozások, továbbá az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. Ennek költségvetési egyenleget érintő hatását – a célcsoport magját képező, a vállalkozásoknál tevékenykedő közel 1300 Ph.D. kutató után - mintegy 2 milliárd forintra becsülhetjük.
Példával illusztrálva: egy bruttó 400.000 forintot kereső kutatóorvos havi teljes bérköltsége a munkáltató számára 2013-ban 400.000 forint lesz, szemben a 2012. évi 514.000 forinttal. Ez éves szinten 1.368.000 forint megtakarítást jelent a munkáltatónak.
Ugyanakkor szerepel egy másik előnyös módosítás is az adótörvényekben: január elsejétől ugyanis az a vállalkozás is igénybe veheti a maximum 50 millió forintos társasági adóalap-kedvezményt, amelyik központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, valamint közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő, gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel köt kutatás-fejlesztésre irányuló együttműködési megállapodást. Ennek kalkulált költségvetési hatása mintegy 1,5 milliárd forint.
A Kormány az intézkedéstől a vállalkozások által működtetett kutatóhelyeken dolgozó Ph.D. kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok számának jelentős növekedését várja. Az intézkedés közvetlen hatása, hogy a vállalkozási kutatóhelyek számára előnyösebbé válik magas végzettséggel rendelkező, nagy szaktudású kutatókat foglalkoztatni, ugyanis az utánuk fizetendő munkáltatói közterhek jelentősen csökkennek. A járulékkedvezmény bevezetésének további hatása, hogy a tudományos fokozattal rendelkező kutatók életpálya esélyei bővülnek. Az intézkedés rendkívüli előnyökkel jár az innovatív kkv-k számára, hiszen K+F tevékenységüket ezentúl házon belül is meg tudják valósítani.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
