Különös, hogy éppen a szocialisták bírálják leghangosabban a bérkompenzációs pályázatot, akik két cikluson keresztül semmit nem tettek a foglalkoztatás növeléséért, a vállalkozásokért, a hátrányos helyzetű térségekért. Legkevésbé azoktól van szükség jó tanácsra, akiknek a rosszul megállapított feltételek miatt kétszer kellett munkahelyteremtő pályázatot kiírni, és még úgy se fogyott el a rendelkezésre álló összeg.
Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy jól működik a bérkompenzáció rendszere. A rendelkezésre álló adatok szerint a versenyszférában az érintettek háromnegyede már megkapta a kiegészítést.
Január 1-je óta működik a bérkompenzáció első lépcsője: az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. Ebbe a körbe – kevésbé szigorú feltételek mellett – az év bármely szakában bekapcsolódhatnak a bérkompenzációt végrehajtó vállalkozások.
A munkáltatói érdekképviseletekkel lefolytatott számos egyeztetés ugyanakkor világossá tette, hogy vannak olyan ágazatok, régiók, ahol az 5 százalékos béremelés is nehézségekbe ütközik, ezért szükség volt a kiegészítő kompenzáció pályázati rendszerére is. A bérkompenzációs pályázat – az első lépcsőnél szigorúbb – feltételrendszerét a tárca a munkaadói szövetségekkel együtt dolgozta ki és közös sajtótájékoztatón jelentette be.
A pályázati kiírás helyességét igazolja, hogy éppen azokból a hátrányos helyzetű megyékből (Borsod, Szabolcs) és ágazatokból (kereskedelem, feldolgozóipar) érkezett az átlagosnál jóval több pályázat, amelyeket a kiírással meg kívántunk szólítani.
A bérkompenzációs pályázaton – a feldolgozás jelenlegi állása szerint – 4379 pályázó 5,8 Mrd forintot igényelt. Ebből 130 ezer munkavállaló kiegészítő bérkompenzációja válik lehetővé, éppen azokban az ágazatokban és térségekben, ahol a leginkább fenyegetett a kompenzáció elmaradása.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
