Mint ismeretes, egy kormányzat első két évét az előző kormánytól örökölt helyzet nagymértékben meghatározza. A szocialista kormány is így volt képes a rendkívül sikeres első Orbán Kormányt követően 2002-ben 100 napos programjának végrehajtására. Nyolc év alatt az MSZP kormány gazdaságpolitikája azonban a szakadék szélére sodorta hazánkat, mely súlyos következményekkel járt mind a magyar gazdaságra mind a társadalomra nézve. A 2010-ben hivatalba lépő Nemzeti Ügyek Kormányának e szakadék széléről kellett visszarántania Magyarországot. A kormányváltás óta eltelt időszakban jelentős lépéseket tettünk, amelynek eredményei immár mindenki számára nyilvánvalóak.
A Kormánynak sikerült csökkenő pályára helyezni az államadósságot. Az Európai Bizottság adatai alapján 2010 és 2013 között csupán 5 országnak sikerül csökkentenie az állami eladósodottság GDP arányos mértékét, hazánk ezek közül a második legnagyobb, 3,4 százalékpontos javulást mutatja a vizsgált jelzőszámban. A felelős fiskális politika előtérbe kerülése következtében 2010-ben 4,2 százalékra csökkent a GDP arányos deficit, majd 2011-ben az EU-ban egyedülálló, 4,3 százalékos GDP arányos többletet ért el hazánk. Az előre nem tervezett egyszeri tételek nélkül a 2,94%-os GDP arányos hiány helyett, 2,43 százalékra teljesült a deficit. 2012-ben, jelenleg már az Európai Bizottság által is elfogadott, 2,5%-os GDP arányos hiány várható.
A Széll Kálmán Tervvel 2011-ben a Kormány olyan átfogó strukturális reformprogramot indított el, amelynek célja a foglalkoztatás bővülésének elősegítése és a magyar gazdaság versenyképességének növelése volt, és amely révén a Kormány az elmúlt 1 év során sikeres pénzügyi és költségvetési konszolidációt ért el. Gazdasági struktúránk javulását a svájci központú IMD által publikált legfrissebb versenyképességi rangsor is alátámasztja, mely alapján hazánk a régió országait tekintve legnagyobb mértékben javított helyezésén.
A fenntartható költségvetés megteremtésével egyidejűleg hazánknak hosszú idő után 2011-ben sikerült először gazdasági növekedését tekintve az Európai Unió átlaga fölé kerülnie, mely eredményt az egyik legnyitottabb gazdaságként úgy sikerült elérnünk, hogy az Unió eddigi legnagyobb válságát éli.
A Széll Kálmán Terv 2.0-val a Kormány véglegesíti az átállást egy olyan adórendszerre, amely a fogyasztási és forgalmi adó növelésével teremti meg a munkát terhelő adók csökkentésének forrását. A Kormány által bevezetett családbarát adórendszernek köszönhetően közel 20 százalékkal nőtt a három gyermekesek reálkeresete 2011-ben. Az arányos, munkaközpontú gazdaság felé mutató adózás hatására a demográfiai mutatók terén is kedvező trend van kibontakozóban: a legfrissebb adatok szerint 2012 első öt hónapjában 36 364 gyermek született, 5,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacon kiemelkedően fontos reformok születtek, amellyel elérjük, hogy a magyar szabályozás lesz az egyik legmodernebb és legrugalmasabb Európában. Az eredményeket adatok is alátámasztják. A KSH statisztikája alapján a 2012. március-májusi időszakban immáron 22. alkalommal emelkedett a foglalkoztatottak száma éves összehasonlításban. A 15-64 évesek foglalkozatási rátája a kormányváltás után, 2010 második negyedévétől 2011 végéig 1,2 százalékponttal nőtt.
Magyarország külső egyensúlyának helyreállítása terén is kedvező folyamatok mutatkoztak az utóbbi két évben: a rendkívül versenyképes exportszektorunknak köszönhetően a külkereskedelmi egyenlegünk évek óta hatalmas többletet mutat. Főként ennek köszönhetően 2010-ben pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, GDP arányosan 1,2%-os szufficitet produkálva. 2011-ben a többlet tovább nőtt, a GDP 1,4 százalékát téve ki, így a folyó fizetési mérlegünk pozíciója a legjobb a régióban.
A Nemzeti Ügyek Kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy az előző kormány időszaka alatt devizában súlyosan eladósodott háztartások terhein könnyítsen. A rögzített árfolyamon történő végtörlesztés hatására 2012. február végéig az előző év szeptember végi hitelállományhoz képest mintegy negyedével csökkent a háztartások jelzálog alapú devizakitettsége, amely 170 ezer családnak jelentett komoly segítséget. A devizában eladósodott családok számára ezen kívül a rögzített árfolyamú törlesztési lehetőség (árfolyamgát), illetve a referencia alapú kamatozásra történő áttérés is segítséget jelent.
A fenti adatok fényében tehát elmondható, hogy a rendkívül nehéz örökség ellenére hazánk legfontosabb mutatói nemhogy romlottak, de igen komoly javuláson estek át.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
