A KSH által ma reggel publikált részletes GDP adat szerint a bruttó hazai termék 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva az év harmadik negyedévében. A növekedés motorja a mezőgazdaság és az ipari export volt, amelyek az év első felében is a bővülés fő hajtóerői voltak. Az EU 27 országában a GDP bővülés átlagos üteme 1,3% alatt volt, ami azt jelenti, hogy hazánk, ha csak kismértékben is, de újra felülmúlta az EU átlagot.
A historikus adatok alapján látható, hogy a magyar gazdaság 2010 II. negyedéve óta kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, a GDP növekedés az egyre kedvezőtlenebbé váló külpiaci folyamatok ellenére is 1,5-2% körül ingadozott. Pozitív hír, hogy a szezonálisan kiigazított negyedéves növekedés 0,5%-os volt, amely az első negyedévhez hasonló dinamikát jelez.
Termelési oldalról vizsgálva látható, hogy a legnagyobb, 28,5%-os növekedést a mezőgazdaság érte el, ezzel a szektor 1,3%-kal járult hozzá a gazdaság bővüléséhez. Az ipar a korábbi negyedéveknél kisebb, 3,5%-os növekedést mutatott fel, amely a lassuló külpiaci konjunktúrának köszönhető. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltak a járműgyártásban, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. Az ipari szektor így 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A korábbi negyedévekhez hasonlóan negatív hozzájárulást regisztráltak az építőipar esetében: a szektor 14,3%-kal zsugorodott. A fentiek figyelembevételével látható, hogy a primer és a szekunder szektorok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) összességében 1,5%-kal járultak hozzá a GDP növekedési üteméhez. A szolgáltatások a korábbi negyedévek trendjeihez hasonlóan szintén negatív hozzájárulást mutattak: a szektor 0,9%-os visszaesése 0,3%-kal húzta lejjebb a GDP bővülést. Legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység kibocsátása esett vissza.
Felhasználási oldalról vizsgálva látható, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai az előző negyedévhez hasonlóan tovább emelkedtek (0,1%-kal), amely alapján kijelenthető, hogy a Kormányzat belső keresletet javító intézkedéseinek köszönhetően a romló konjunktúrával párhuzamosan ez a szektor nem mutat csökkenést. Továbbra is csökken viszont a közösségi fogyasztás, és hasonlóan negatív trendek bontakoztak ki a felhalmozási kiadások esetében. A legnagyobb növekedési hozzájárulás továbbra is a nettó export soron tapasztalható, amely a – még mindig - relatíve erősen növekvő exportszektornak, illetve az ennél kisebb mértékben bővülő importnak köszönhető.
Figyelemre méltó, hogy a romló külpiaci feltételek mellett Magyarország az EU átlagánál kis mértékben erősebben tudott bővülni. A részletes számokból kiolvasható hogy a gazdaság belső motorjai részben a stabilizálódás jeleit mutatják, azonban a növekedés forrása továbbra is a külkereskedelmi szektor.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
