A Standard&Poor’s ma bejelentett döntése nem Magyarországról, hanem az euró válságáról szól. Része a dollár és az euróövezet élesedő párharcának. Magyarország szenvedő alanya ennek a küzdelemnek, közvetve pedig az euróövezet válságának és az Unió elleni pénzügyi támadásoknak. Két hete a S&P az Európai Unió 15 országát tette negatív figyelőlistára, az euróövezet romló gazdasági teljesítményére hivatkozva.
A S&P mai döntése is ebbe a sorba illeszkedik, amely jól láthatóan nem a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer tényeinek értékelésén alapul, hanem a dollárövezet erősödésében és az eurózóna gyengítésében érdekelt piaci szereplők nyomásgyakorlása.
Jól mutatják ezt a S&P által felhozott érvek (pl. szektorális különadók, külső eladósodottság), amelyek egyáltalán nem hordoznak új információt: Ezek az intézkedések már több, mint egy éve ismertek. Emellett a S&P szándékosan figyelmen kívül hagyta azt is, hogy az elmúlt időszakban kedvező irányú változás következett be az értékelés alapjául szolgáló mérőszámokban.
Így például figyelmen kívül hagyja, hogy a Kormány elkötelezett a költségvetési hiány lefaragása mellett és minden nehézség ellenére teljesíti a vállalt célokat. 2011-ben többlettel zár majd a költségvetés, 2012-ben egyedi intézkedések nélkül sikerül 3% alá szorítani a hiányt. Szakítva elődei rossz gyakorlatával, már hivatalba lépésétől fogva a belső és külső egyensúlytalanságok csökkentésén dolgozik és a romló európai gazdasági helyzet ellenére is sikeresen mérsékli az államadósságot. Az elmúlt egy év alatt hozott intézkedések eredményei már láthatóak.
Mindemellett a kormány idejében érzékelve az eurózóna súlyosbodó válságát és az európai gazdaság lassulását, azonnal reagált a romló nemzetközi kilátásokra, és csökkentette a magyar gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését. Az emiatt keletkező költségvetési hiány kezelésére pedig új kormányzati lépések meghozataláról döntött. Így továbbra is tartható a Kormány által kitűzött hiánycél.
Az alacsony hiányszint hozzájárul az államadósság fokozatos csökkenéséhez. Ezért joggal lehet arra számítani, hogy az idei, egyszeri, nagy mértékű adósságcsökkentések után is folytatódik az adósságráta mérséklődése – egy olyan európai környezetben, ahol sokkal inkább az adósságnövekedés a jellemző. A jelenlegi kedvezőtlen irányú elmozdulás az adósságrátában a forint árfolyamának átmenti, a nemzetközi események által okozott gyengülésére vezethető vissza. Amint a forint árfolyamában korrekció következik be, az adósságráta újra gyors csökkenésnek fog indulni.
Az ország külső eladósodottágát, külső finanszírozási igényét évről évre csökkenti a nettó finanszírozási pozíciónk pozitív – a következő években a GDP 6-7%-át elérő – egyenlege. Emellett a lakossági devizaadósság csökkentésére tett lépések is ezen célt szolgálják, hiszen érdemben hozzájárulnak a sebezhetőségünk csökkenéséhez. Mindemellett a pénzügyi rendszer stabilitása is kiemelt cél: ezért született meg a megállapodás a Kormány és a Bankszövetség között.
Mivel a mai döntés valójában az Uniót gyengítő lépéssorozat része, Magyarország elemi érdeke, hogy minél távolabb tartsa határaitól az euróválságot kísérő negatív tüneteket. Ehhez továbbra is fegyelmezett költségvetési politikára, adósságcsökkentésre és a növekedés motorjainak felpörgetésére van szükség.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)