Magyarország legkésőbb 2014-ben törleszti a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) 2008-ban felvett hitelt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a Fidesz Magyarország jobban teljesít című rendezvénysorozatának keretében tartott előadásában.

Varga Mihály az utóbbi három év gazdaságpolitikáját értékelve kiemelte: a kormány 2010-ben két nagy problémával, az adósságcsapdával és a rossz foglalkoztatási helyzettel nézett szembe, mostanra azonban elmondható, hogy Magyarország mindkét területen jobban teljesít.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta: az utóbbi három év a gazdaságpolitikában a válságkezelésé volt, de mára vannak pozitív hírek. A legkedvezőbb hír az lenne, ha az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszterei arról döntenének jövő héten, hogy megszűnik a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás - mondta.

Varga Mihály elmondta, hogy 2010-ben az előző kormányoktól kapott örökség határozta meg a gazdaságpolitika irányát: az államadósság, valamint a foglalkoztatottság két olyan nagy probléma volt, amely minden magyar családot érintett. Három évvel ezelőtt Magyarország gazdasági szempontból a tíz legveszélyeztetettebb ország között volt Görögországgal egy csoportban. Utóbbi kapcsán a miniszter felidézte, hogy az IMF is elismerte, nem volt megfelelő a válságkezelés Görögországban. A magyar kormány tehát helyesen döntött, amikor meghatározta, milyen feltételek mellett hajlandó tárgyalni a valutaalappal - mondta Varga Mihály.

Kifejtette: nemcsak az állam, a központi költségvetés, hanem a vállalkozások, és a háztartások is el voltak adósodva. 2004 és 2008 között "nyakló nélkül" lehetett devizahiteleket felvenni, ezzel Magyarország kiszolgáltatottabb lett, és senki nem intett óvatosságra a devizahitelekkel kapcsolatban.

A magyar családok 2002 és 2010 között drámai módon eladósodtak, a devizahitelek összege 140-szeresére nőtt, és az emberekre sok esetben "szinte rákényszerítették" ezeket a hiteleket. A kormány korlátozta a devizahitelek folyósítását, lehetőség nyílt a végtörlesztésre, valamint az árfolyamgátba való belépésre - jelezte Varga Mihály.

Ismertette, hogy a végtörlesztéssel 170 ezer ember "menekült meg az adósságcsapdából", március végéig pedig 150 ezer család élt az árfolyamgát lehetőségével. Az ócsai lakópark kapcsán elmondta, hogy az egy olyan kísérlet, amely lehetőséget ad a családoknak az élet újrakezdéséhez, és "meg kell várni mi lesz ebből a programból, ez egy jó program lehet".

A nemzetgazdasági miniszter szólt arról is, hogy 2002 és 2010 között az államadósság 12 ezer milliárd forinttal nőtt, ennek kamatkiadásai évente átlagosan 1000-1200 milliárd forint tehet jelentenek. Eközben Európában konjunktúra volt, Magyarország azonban éltanulóból a "futottak még" kategóriába került - hívta fel a figyelmet Varga Mihály.

Mint mondta, az ország elveszítette gazdasági függetlenségét és versenyképességét is, ezért 2010-ben legfontosabb feladat az adósságcsapda felszámolása volt, ami nem volt egyszerű. Magyarország mára azon öt ország között van az EU-ban, amelyek csökkenteni tudták az adósságukat: a GDP arányában 78 százalék a mutató, és 2014-ben 77 százalék alá fog csökkenni, míg a kormányzás átvételekor, 2010-ben 83 százalék volt.

Varga Mihály kifejtette: Magyarország az államháztartási hiányt is csökkenteni tudta: mind 2011-ben, mind 2012-ben 3 százalék alatt volt a deficit, és idén is így lesz. Hozzátűzte: optimista a tekintetben, hogy 2014-ben is folytatódni fog ez a folyamat.

A miniszter az árvíz kapcsán megemlítette: át kellene gondolni, hogy a védekezésre költött pénzből lehetőséget lehetne biztosítani arra, hogy védettebb, biztonságosabb helyre költözzenek az árterekben élők.

Varga Mihály a 2010-es foglalkoztatási helyzet  kapcsán kiemelte, hogy a szocialista kormányok alatt a munkanélküliség megduplázódott: 2010-ben 11,8 százalék volt, 240 ezerről 480 ezerre nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottak száma pedig 90 ezerrel csökkent. Ezzel szemben ma 140-150 ezerrel dolgoznak többen, csökkent a munkanélküliségi ráta, és több ember számára kínálnak lehetőséget az elsődleges munkaerő-piacra történő visszatérésre - utalt a közfoglalkoztatásra, kiemelve, hogy segély helyett munkát akart adni a kormány.

2013-ban indult a munkahelyvédelmi akcióterv, amely járulékmentességgel, járulékkedvezménnyel segíti a felvételt tervező cégeket a munkahelyteremtésben - mondta Varga Mihály. Szólt arról is, hogy a kismamák elhelyezkedését is támogatják a részmunkaidős kedvezményekkel, és a tb-járulék csökkentésével: ennek köszönhetően 42 ezerrel több nő dolgozik, mint három éve.

Ezzel párhuzamosan a kormány átalakította az adórendszert, az egykulcsos adórendszer több munkára ösztönöz, és a minimálbér is erőteljesen nőtt: 5,4 százalékkal 2013-ban, a szakmunkás bérminimum pedig 5,6 százalékkal; hasonló mértékű emelkedés utoljára 2001-ben történt.

A rezsicsökkentés kapcsán Varga Mihály úgy fogalmazott: "küzdelmet folytatunk", vannak politikusok, olyan lobbierők, amelyek ezzel szembe mennek, de a kormány számára fontos, hogy ezzel segíteni tudjanak a családokon és az ország versenyképességén is.

(MTI/kormany.hu)