Elkészült a nemzeti turizmusfejlesztési koncepció tervezete; ha sikerül megragadni a lehetőségeket, a következő években a turizmus lehet a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata a feldolgozóipar és a mezőgazdaság-élelmiszeripar mellett - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának hétfői ülésén.
A miniszter ismertette: a koncepció már a kormányon belüli szakértői körben van, és két hét múlva a tervek szerint a bizottság és a szakma is megismerheti. Az erre épülő új turizmustörvény tavaszra születhet meg. A koncepció legalább 10-15 évre szól, ezért alaposan meg kell vitatni, amire akár az év végéig is mód lehet - jelezte.
Ismertetése szerint az új turisztikai koncepcióban felértékelődnek az európai források. Mivel a fejlesztések mellett az adópolitikák is versenyeznek, új gazdaságpolitikai eszközökre is szükség van. Bár a turizmust és vendéglátást terhelő 27 százalékos áfa valóban a legmagasabb Európában, lehet, hogy mégsem azt, hanem inkább az élőmunka terheit kellene csökkenteni - fejtette ki Matolcsy György.
A miniszter emlékeztetett arra: a turizmus feltételrendszere teljesen megváltozott 2008 után Európában, és Magyarországon is. A nagyon olcsó hitelből megvalósuló fejlesztéseknek, erős uniós központi támogatásoknak köszönhető konjunktúrát Magyarország kiválóan kihasználta, az első Széchenyi Terv keretében 20 milliárd forint állami támogatással 50 milliárd forintnyi egészségturisztikai fejlesztés valósult meg, és 2006-2007-re 10-15 éves hátrányt sikerült ledolgozni például Ausztriával szemben.
A 2008 után megváltozott környezetben a hitelbőség megszűnt, a hitelek drágák lettek, az európai középosztály árérzékennyé vált, fogyasztási szokásai a turizmus terén is döntően megváltoztak, a konferenciaturizmus megcsappanóban van, a verseny kiéleződött - fejtette ki a miniszter.
Magyarország változatlanul Közép-Európa egyik legvonzóbb turisztikai desztinációja, amelynek a zászlóshajója az egészségturizmus, emellett fontos vonzerőt képez a gasztronómia, a hungarikumok, és továbbra is egyszerre kell Budapestet, a hagyományosan nagy vonzerőt jelentő térségeket - például a Balatont és a történelmi borvidékeket - és a többi térséget fejleszteni.
Az új turisztikai koncepcióban azonban egészen másképp kell kezelni a fejlesztéseket, elsősorban vissza nem térítendő európai uniós forrásokból finanszírozható fejlesztésekben kell gondolkodni. Az erősebb pontokat - például a fogturizmust - még erőteljesebben kell fejleszteni, és minden egyes turisztikai fejlesztést területfejlesztéssel kell összekapcsolni.
A miniszter szerint meg kell vitatni, hogy az új nemzeti turizmusfejlesztési koncepció hogyan kapcsolódik össze a 2014-2020 közötti fejlesztési koncepciókkal, a kárpát-medencei fejlesztéseket tartalmazó Wekerle-tervvel és az adórendszerrel.
A miniszter szólt arról is, hogy a dél-európai országok általános gazdasági környezete nem kedvez a turizmusnak, ugyanakkor Közép-Európa jelentősen felértékelődik minden szempontból, és Magyarországnak nagyon erős közép-európai versenyben kell megállnia a helyét. A dél-európai problémák a miniszter szerint segíthetik a magyar turizmust, miközben a keleti nyitás keretében igen jelentős növekedés várható.
A belföldi vendéglátás és turizmus követi a vásárlóerő és fogyasztási szerkezet változását, itt egyelőre nincs erős felhajtóerő. Az első lépések hatása a miniszter szerint már érezhető: a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány együttesen potenciálisan 130-140 milliárd forinttal javíthatja a keresletet.
Az NGM vezetése nyitott minden olyan javaslatra, ami a célzott vásárlóerő bővítést szolgálja a turizmus ágazaton belül, ami irányulhat a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány bővítésére, a zsebek közötti átjárásra is. Hasonlóképpen nyitottak a mostani új közgazdasági környezetben arra is, hogy az adórendszert kreatívan használják a belföldi turizmus és vendéglátás segítésére - mondta, hozzátette azonban, hogy nem az áfára gondol elsősorban.
A miniszter szerint sokat segíthet az is, ha az uniós forrásokat jól használják fel. Azt javasolta: 2013 végéig, de főként a 2014-2020. közötti időszakban használják ezeket döntő fejlesztési forrásként a turizmusban, mert az eladósodásra épülő világnak vége van. Kiemelte: még ebben a hétéves uniós költségvetési ciklusban is jelentős összegek vannak turisztikai fejlesztésekre, a következő hónapokban még összesen 60 milliárd forint kiemelt (egyenként 1 milliárd forint feletti) turisztikai fejlesztésről lehet dönteni.
Matolcsy György a képviselők kérdéseire elmondta: ősszel áttekintik a SZÉP-kártya szabályozását, mert rekreációra kevesen vették igénybe. A nemzeti légitársaság létrehozását - amelynek előkészítő munkáját a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tartja kézben - az NGM teljes mértékben támogatja - mondta. A védjegyeket a fürdőkre és az ifjúsági szálláshelyekre is kiterjesztik, a szerzői jogdíjak terén forgalmi alapú díjakban gondolkodnak - jelezte a miniszter.
(MTI)
