Költségelszámolhatóság a kisadózók tételes adójában, új beruházás ösztönző elemek a kisvállalati adóban és szélesebb körű munkáltatói adó kedvezmények – többek között erről döntött az országgyűlés hétfő este.
Tegnap este számos módosító indítványt szavazott meg a parlament a Munkahelyvédelmi Akciótervvel kapcsolatosan. A Nemzetgazdasági tárca szerint a módosító javaslatok tükrözik a szakmai szervezetektől beérkezett észrevételeket is, hiszen számos pontban enyhültek az Akcióterv szabályai. A kormány elkötelezte magát amellett, hogy a lehető legmegfelelőbb feltételrendszert biztosítja a magánszektor által vezérelt gazdasági fellendüléshez - tette hozzá a tárca. Balog Ádám, adóügyekért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre elmondta, hogy folyamatos igény a vállalkozók és az adószakma képviselői részéről a kiszámíthatóság és az egyszerűség szerepének erősítése az adórendszerben. A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az NGM osztja a szakmai szervezetek véleményét és a Munkahelyvédelmi Akcióterv nyári konzultációs sorozatának köszönhetően a tárcának lehetősége volt a júliusban benyújtott törvényjavaslatok aprólékos vizsgálatára, az intézkedések hatásainak elemzésére. Balog Ádám szerint a konzultációs folyamat elősegítette, hogy a bizottság által benyújtott módosító javaslatok jól célzottak legyenek, egyúttal az Akciótervben megfogalmazottak már az első alkalommal elérjék a kitűzött célokat, betöltsék a nekik szánt szerepet.
Az Országgyűlés tegnap szavazott a nyáron meghirdetett munkahelyvédelmi programhoz beérkezett módosító javaslatokról, így hamarosan megismerhető lesz az egységes javaslat. Annyi már biztos, hogy az eddig megismert szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás kedvezmények a 25 év alatti pályakezdő fiatalok esetében nőnek, míg nem veszíti el a kedvezményre való jogosultságát az az álláskeresőként nyilvántartott személy sem aki az elhelyezkedését megelőzően közfoglalkoztatási jogviszonyban volt. Módosult a kisadózó vállalkozások tételes adója is. Itt a legmarkánsabb változást az új adónemet választó kisadózó számlájának elszámolhatósága jelenti. Balog Ádám a módosítások hátteréről elmondta, hogy ebben az adónemben a legnehezebb döntés a költségelszámolhatóság engedélyezése volt, hiszen az eredeti javaslatban megfogalmazott tiltó rendelkezés az indokolatlan számlakibocsájtásokkal összefüggő visszaélések megakadályozását szolgálta. A fiktív számlázások kiszűrése érdekében az elszámolhatósággal egyidejűleg ezért egy új adatszolgáltatási kötelezettség épült be a törvényjavaslatba, amely az egymillió forinton túl számlázókat helyezi előtérbe. Azaz ha a kisadózó ugyanazon adóalanynak éven belül 1 millió forintot meghaladó összegben bocsát ki számlát, akkor mind a kisadózó, mind az üzleti partner adatszolgáltatásra lesz köteles. További garanciális szabályként a későbbiekben a kisadózónak kell ilyenkor bizonyítania, hogy esetében nem színlelt munkaviszonyról van szó. Korlátozó intézkedések is beépültek a javaslatba. Nem választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végző vagy ingatlan bérbeadást folytató vállalkozás. Továbbá a kisadózó vállalkozás kiesik a kedvező, tételes adó hatálya alól, ha adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot a negyedév végén. Engedményként értékelhető, hogy nem kell megfizetni a tételes adót abban az esetben, ha a vállalkozás tagja legalább 30 napig tartó keresőképtelen állapotba kerül.
A kisvállalati adó tekintetében a leghangsúlyosabb változás a veszteségelhatárolás lehetősége, azaz a vállalkozó realizált negatív eredményére tekintettel a későbbi adóévekben – összesen 10 év alatt, egyenlő részletekben – csökkentheti az adóalapját. Az új beruházások ösztönzése érdekében az elhatárolt veszteség akár azonnal is felhasználható, ha az alapját képző kiadás új beruházással kapcsolatban merült fel. Emellett egyszerűsödnek a kisvállalati adózás szerinti adóalanyiság válaszhatóságának feltételei. Például a 25 főben maximalizált foglalkoztatotti létszámot rugalmasabban kezelné a javaslat, azaz a belépéshez már az is elég, ha az átlagos statisztikai létszám nem lépi túl a megadott mértéket (ez kifejezetten jó hír lehet azoknak a vállalkozásoknak, akik nagy előszeretettel élnek az idénymunka által kínált lehetőségekkel). Módosulnak az adóelőlegek megfizetésének és megállapításának szabályai is. Az általános forgalmi adó rendszeréhez hasonlóan a fizetendő adó összege fogja meghatározni azt, hogy egy vállalkozó negyedévente, vagy havonta teljesít majd bevallást. Ugyanakkor a kisvállalati adót választó vállalkozónak nem lesz év végén feltöltési kötelezettsége.
A tegnap megszavazott módosító javaslat rendelkezik a kisadózó iparűzési adófizetési kötelezettségéről is. A kisadózó helyi iparűzési adóját teljesítheti tételes adóalap meghatározásával is, amelynek maximális éves összege telephelyenként 2,5 millió forintban lett meghatározva. Amennyiben a kisadózó ezt a módszert választja egyúttal megszűnik az iparűzési adóbevallási, adóelőleg-bevallási, adóelőleg-fizetési, sőt az iparűzési adóalap-megosztási kötelezettsége is. Ebben az esetben az adó összege a rögzített adóalap és a települési adómérték szorzata, amelyet két részletben kell megfizetni.
(MTI)
