A napokban olyan sajtóhíresztelések futottak át a magyar médián, amelyek súlyos szakmai tévedésből azt sugallták, hogy „eltűnt 240 ezer adófizető Magyarországon”. Ezzel szemben a valóság az, hogy Magyarországon a legálisan foglalkoztatottak száma az elmúlt években nőtt. Közlemény.
Az adatot közlő cikk valóban az SZJA bevallások alapján közölt statisztikai adatokból indult ki, azonban az éves adatok összehasonlításakor teljesen figyelmen kívül hagyta az adott évi jogszabályi környezetet, ezáltal hibás következtetésekre jutott.
Elsősorban a cikk tévesen hivatkozott az szja-bevallást benyújtók számára, mivel a NAV statisztikájából kivont adatok az összevont jövedelmet vallókra vonatkoztak. Ebből fakadt az első téves következtetés, hiszen a cikkben jelzett csökkenés nem a bevallást benyújtók számában, hanem az összevonás alá eső jövedelmet vallók számában mutatkozott a vizsgált időszakban.
Az adott évi jogszabályváltozások ismeretének hiánya további hibás következtetéseket is eredményezett. Az írás megfeledkezett arról, hogy az adóterhet nem viselő járandóságok (például nyugdíj, ösztöndíj) fogalma – adójogi kategóriája - az arányos egykulcsos adóztatás bevezetésével párhuzamosan megszűnt. Ezáltal azok a magánszemélyek akik korábban csak ilyen jogcím miatt szerepeltettek adatot bevallásukban, kikerültek az összevont jövedelmet bevallók köréből. Így tehát a jogszabályváltozás következtében mintegy 150 ezer ember bevallási kötelezettsége szűnt meg, anélkül hogy a munkaerőpiaci helyzetükben változás állt volna be.
A cikk írója figyelmen kívül hagyta azt is, hogy 2011-től az egyszerűsített foglalkoztatottak esetében csak akkor keletkezett a magánszemélynek összevont jövedelme, ha annak éves összege meghaladta a 840 000 forintot. Ezen összeghatár alatt az ilyen foglalkoztatottnak (például az idénymunkásoknak) bevallást sem kellett benyújtaniuk. A tény fontosságát igazolja, hogy az adatszolgáltatások alapján 2011. év vonatkozásában átlagosan több mint 100 ezer ember szerzett ilyen jogcímen jövedelmet.
A bemutatott összefüggések egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a cikk következtetései minden alapot nélkülöznek, hiszen statisztikai adatokat csak a vizsgált időszakra vonatkozó jogszabályi környezet ismeretében lehet értelmezni, és ezen alapelv alól a gazdasági újságírásnak sem lenne szabad kibújni.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
