Az Országgyűlés megszavazta közművezetékek megadóztatásáról szóló törvényjavaslatot hozzájárulva ezzel a költségvetési helyzet stabilizálásához a vagyonarányos közteherviselés fokozottabb érvényesítése mellett.
A közműszolgáltatók kötelezettségvállalásának köszönhetően a jövőben is tartható lesz a jóval 3% alatti költségvetési hiány és a kormány biztosítja a GDP-arányos államadósság pályájának tartós csökkenését is.
Az adókötelezettség a közművezetékek tulajdonlását terheli. Közművezeték alatt a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték azon része értendő, amelyet
- közterületen (a közterület felszíne alatt vagy felett), vagy
- közterületnek nem minősülő földrészleten (annak felszíne alatt vagy felett) helyeznek el.
Ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé.
Nem minősül adóköteles közművezetéknek a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezeték, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé.
Ez utóbbi kivétel alapján nem adóköteles a vezetékrendszerről leágazó, telekre befutó vezetékszakasz, amelyik kizárólag a telken lévő fogyasztóhoz fut be, függetlenül attól, hogy a vezetékrész közterületen vagy a telken belül van.
Tekintettel arra, hogy a közműadó éves adó, így bármely, az adókötelezettség szempontjából releváns esemény (azaz az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, illetve az abban történő változás) a naptári év első napjához, azaz január 1-jéhez kötődik.
A közműadó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa, vagyis – az esetek többségében – a közműszolgáltató. Több tulajdonos esetén az egyes tulajdonostársak a közművezetéken fennálló tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.
A közműadó alapja a közterületen, illetve kivételes esetben magánterületen futó közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza. Amennyiben az adóalany egy nyomvonalon (egy közműcsatornában) több, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas közművezeték tulajdonjogával rendelkezik, akkor az adóalap megállapításánál a nyomvonal hosszát a közművezetékek számától függetlenül egyszer kell figyelembe venni.
Az adó éves mértéke az adóalap (azaz a közművezeték nyomvonalhossza) minden megkezdett métere után 125 forint.
Teljes személyes mentességet élvez az adó alól a Magyar Állam és a helyi önkormányzat. Sávos adókedvezmény illeti meg a hírközlési vezetékkel rendelkezőket. A szabályozás szerint minél hosszabb vezetékrendszerrel rendelkezik ezen adózó, úgy csökken a kedvezmény mértéke.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
