A 2011 végén hatályba lépett hatos jogszabálycsomag eredményeként az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai felügyeleti mechanizmus kiegészült a makrogazdasági egyensúlytalanságok vizsgálatával. A vizsgálat első lépéseként az Európai Bizottság minden év elején egy rövid jelentésben elemzi a tagállamok helyzetét a makrogazdasági egyensúlytalanságok tekintetében.
A Bizottság 10 előre meghatározott makrogazdasági indikátor alapján és az azokhoz tartozó közgazdasági gyorsértékelés segítségével állapítja meg, mely országok esetében van szükség alaposabb közgazdasági elemzésre az új makrogazdasági egyensúlytalansági felügyeleti mechanizmus keretében. Az alapos elemzés célja, hogy kiderüljön, hogy valóban fennáll-e túlzott egyensúlytalanság az adott országban.
A Bizottság február 14-én megjelent jelentése alapján 12 tagállam (közöttük Magyarország) esetében javasolja alaposabb közgazdasági elemzés elvégzését. A 4 pénzügyi csomagban részesülő országot (Görögország, Írország, Portugália és Románia) nem vizsgálta a Bizottság.
Magyarország esetében a 10 indikátor közül csupán kettő jelzett egyensúlytalansági problémát, az államadósságot és a nettó befektetési pozíciót mérő mutatón haladták meg a határértékeket. E két mutatón túl a Bizottság figyelembe vette a külső adósság magas szintjét és annak devizális szerkezetét is. Mindezen mutatók állományi jellegű mutatók. Ez azt jelenti, hogy a múltban hosszú időszakon keresztül alakultak ki a magas, határértéket meghaladó értékek.
A Kormánynak kezdetektől fogva célja a magas államadósság és a magánszektor devizaadósságának csökkentése. Ezt szolgálják a Széll Kálmán Terv strukturális kiadáscsökkentő intézkedései és a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó lépések.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
