Az előzetes adatoknak megfelelően, 1,4 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke 2011. negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest-áll a KSH mai jelentésében. A részletes adatok alapján is az látható, hogy a hazai növekedés az Európai Unió átlagánál jóval magasabb, tehát felzárkózásunk folytatódik. Az egész évet tekintve a bővülés mértéke 1,7 százalékot tett ki. Az európai országok többségében – ellentétben a magyar adattal – jelentős lassulás figyelhető meg. Az EU 27 esetében az előző negyedéves 1,4 százalékról 0,9 százalékra esett a bővülés üteme. Németország 2,7 százalékról 2 százalékra lassult, míg Csehország esetében 1,2 százalékról 0,5 százalékra csökkent az ütem. A régióban a legjobb értéket továbbra is Lengyelország mutatja, amely a harmadik negyedéves 4,2 százalék után 4,3 százalékkal bővült.
A historikus adatok azt mutatják, hogy a magyar gazdaság 2010 II. negyedéve óta kiegyensúlyozott teljesítményt mutat, a GDP növekedés az egyre kedvezőtlenebbé váló külpiaci folyamatok ellenére is 1,5% körül ingadozik. Pozitív hír, hogy a szezonálisan kiigazított negyedéves növekedés 0,3%-os volt, amely az előző negyedévhez hasonló dinamikát jelez.
Termelési oldalról vizsgálva látható, hogy a legnagyobb, közel 28%-os növekedést a mezőgazdaság érte el, ezzel a szektor 0,9%-kal járult hozzá a gazdaság bővüléséhez. Az ipar a lassuló külpiaci konjunktúra ellenére a korábbi negyedévnél magasabb, 3,5%-os növekedést mutatott fel, amely elsősorban a feldolgozóipar javuló teljesítményének köszönhető, így a mezőgazdasághoz hasonló mértékben, 0,8%-kal járult hozzá a növekedéshez. A korábbi negyedévekhez hasonlóan negatív hozzájárulást regisztráltak az építőipar esetében, a szektor azonban hosszú ideje a legjobb eredményt mutatta: 1,4%-os csökkenése a korábbi negyedévek 10% közeli vagy feletti visszaeséséhez képest stabilizálódást mutat. A fentiek figyelembevételével látható, hogy a primer és a szekunder szektorok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) összességében 1,6%-kal járultak hozzá a GDP növekedési üteméhez. A szolgáltatási szektor a korábbi negyedévek trendjeihez hasonlóan szintén negatív hozzájárulást mutatott: 0,6%-os visszaesése 0,3%-kal húzta lejjebb a GDP bővülést. Legnagyobb mértékben a pénzügyi, biztosítási, valamint az ingatlanügyletek tevékenység kibocsátása esett vissza.
Felhasználási oldalról vizsgálva látható, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai az előző negyedévhez hasonlóan tovább emelkedtek (0,1%-kal), amely alapján kijelenthető, hogy a Kormányzat belső keresletet javító intézkedéseinek köszönhetően a romló konjunktúrával párhuzamosan ez a szektor nem mutat csökkenést. Továbbra is csökken viszont a közösségi fogyasztás, és hasonlóan negatív trendek mutatkoznak a felhalmozási kiadások esetében. A legnagyobb növekedési hozzájárulás továbbra is a nettó export soron tapasztalható, amely a relatíve erősen növekvő exportszektornak, illetve az ennél kisebb mértékben bővülő importnak köszönhető.
Jól látható, hogy a romló külpiaci feltételek mellett Magyarország az EU átlagánál lényegesen nagyobb mértékben tudott bővülni. A részletes számokból kiolvasható hogy a gazdaság belső motorjai a stabilizálódás jeleit mutatják, azonban a növekedés fő forrása továbbra is a külkereskedelmi szektor.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
