Az egységes szabadalmi rendszer megteremtésével Európa ledolgozhatja hátrányát a globális versenytársakkal szemben - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden Brüsszelben újságíróknak, miután a tagállamok képviselőinek előző nap létrejött megállapodása után Strasbourgban az Európai Parlament is megszavazta a szabadalmi jogszabálycsomagot.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: Magyarország nem csupán a több évtizedes európai szabadalmi vita eredményes lezárásához járult hozzá jelentősen a 2011 első felében ellátott EU-elnöksége alatt, hanem az európai szabadalmi rendszer működtetésében is fontos szerepe lesz, hiszen Budapesten hozzák létre a szabadalmi bírák képzésének központját.
Az EP által kedden elfogadott jogszabálycsomag három fő alkotórészből áll: az egységes szabadalom megadásának szabályaiból, a nyelvi rezsimből, valamint az egységes szabadalmi bíráskodás rendszeréből. Az egységes európai szabadalmi rendszer az eddiginek a töredékére csökkenti azokat a költségeket, amelyek egy szabadalom európai védelmének megteremtéséhez szükségesek. Az új rendszer hasznait főként a kevésbé tőkeerős, kisebb, illetve közepes méretű vállalkozások élvezhetik.
A szabadalmi bírák európai képzési központjának Budapestre helyezésével immár a második uniós intézmény kerül Magyarországra: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2009-ben kezdte meg működését Budapesten. Az államtitkár utalt arra, hogy a szabadalmi védelemnek különösen nagy a jelentősége a gyógyszeriparban és az infokommunikációs technológiában.
Cséfalvay Zoltán közölte, hogy 2014-től lehet majd benyújtani az első, egységes európai szabadalom iránti kérelmeket.
A nemzetgazdasági tárca államtitkára az uniós országok versenyképességi ügyekben illetékes minisztereinek hétfő-keddi kétnapos értekezletén vett részt Brüsszelben. A tanácskozáson megvitatott témák közül az újságíróknak adott tájékoztatásában Cséfalvay Zoltán kiemelte az ipari vállalatoknak nyújtott állami támogatások jövőbeli szabályozását. Elmondta: Magyarországgal együtt az uniós tagországok jelentős része szorgalmazza, hogy 2014-től 200 ezer euróról emeljék 500 ezer euróra az úgynevezett alacsony összegű támogatások felső határát. Erre nézve várják az Európai Bizottság indítványát. Ha az emelés megtörténik, az uniós támogatásokat jobban lehet terelni a kis- és középvállalkozásokhoz - tette hozzá Cséfalvay Zoltán.
Szintén több országgal együtt azt is javasolta az értekezleten a magyar fél, hogy a nagyvállalatokat célzó, regionális szintű támogatás tilalmát szüntessék meg. Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a tilalom feloldásával a közép-magyarországi régióban 2014-től is támogathatóak lennének nagyvállalati beruházások.
(MTI)
