Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos szerint áttörést hozhat a kisgyermekes anyák foglalkoztatásában, hogy 2014. január 1-jétől a gyed mellett is lehet dolgozni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) miniszteri biztosa pénteken Budapesten sajtótájékoztatón kiemelte: 2014. január 1-jétől az édesanyáknak nem kell választaniuk a gyermeknevelés és a munka között, gyed mellett is dolgozhatnak.
Szalai Piroska szerint azok az édesanyák, akiknek vissza kellett menniük teljes munkaidőbe dolgozni gyermekük mellől, eddig is visszatértek munkahelyükre. A gyed extra elsősorban azoknak segít a munkaerő-piacra való legális visszatérésben, akik szeretnének együtt maradni a kisgyerekükkel, de nem akarják a foglalkoztathatóságukat csorbítani két vagy három év kihagyással - fűzte hozzá a miniszteri biztos.
Rámutatott: a munkaadókat is ösztönzik a kisgyermekes anyák foglalkoztatására, és a munkahelyvédelmi akcióterv keretében már 2013-ban is biztosított kedvezményeket kibővítik a három vagy több gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatása esetén: 2014-től a munkáltatók három évig teljes, majd további két évig 50 százalékos - szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás - kedvezményt kapnak az ilyen édesanyák után. A miniszteri biztos elmondta, hogy egy- vagy kétgyermekes anyák foglalkoztatása esetén 2 évig teljes, további egy évig pedig 50 százalékos járulékkedvezményt kap a munkaadó.
Szalai Piroska kiemelte, hogy az intézkedéssel a munkaadók és a családok is jól járnak: a munkáltatók járulékkedvezményt kapnak, és meg tudják tartani régi, tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig valós kiegészítő jövedelemhez jutnak.
2012-ben 525 ezer olyan anyuka volt, akinek volt 6 évesnél kisebb gyermeke, ebből a több mint félmillió nőből 190 ezren dolgoztak, 15 ezerrel többen mint 2011-ben, ami 2 százalékpontos foglalkoztatásiráta-emelkedést jelentett. Azonban így is csak 36 százalékos a női foglalkoztatási ráta a kisgyermekesek esetében, ezzel Magyarország sereghajtó az Európai Unióban - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Úgy vélte, nem az a gond, hogy Magyarországon hosszú az ellátási rendszer, hanem hogy kevesen tudnak részmunkaidőben dolgozni. Eddig hiányzott a rugalmas, átmeneti időszakra szóló foglalkoztatás lehetősége, részben mert gyed mellett korábban nem lehetett dolgozni - emlékeztetett.
Kérdésre válaszolva Szalai Piroska elmondta: tavaly 81 ezernél több anyuka volt gyeden Magyarországon, ők 91 ezer forint gyedet kaptak, vagyis átlagosan ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőbe mentek vissza dolgozni.
A miniszteri biztos szerint jövő januártól áttörés következhet a kisgyermekesek foglalkoztatása területén a magyar munkaerő-piacon, mivel a gyed extra bevezetésével fel fog oldódni a munkaadók és a kisgyermekes munkavállalók közötti ellenérdekeltség. Azzal, hogy nem lesz időkorlátja a foglalkoztatásnak, és nem kell lemondani az ellátásokról, a munkaadók humánerőforrás tartalékhoz jutnak a kisgyermekesek személyében.
Az anyukáknak sem kell hosszú időre kiesniük a foglalkoztatásból, és pótolni sem kell őket, mert ha például több a munka a szervezetben, vissza lehet őket hívni, nem kell a helyükre új munkatársat felvenni, helyettesítésekkel vagy átszervezésekkel megoldható a kisgyermekes anyák pótlása, ha ebben a munkaadó és a munkavállaló megegyezik - fejtette ki Szalai Piroska.
Joó Kinga, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) tagja a sajtótájékoztatón kiemelte: a gyed extra intézkedéseiben az EGSZB több ajánlása is visszaköszön. Példaként említette, hogy a bizottság is fontosnak tartja, hogy az adó- és ellátási rendszereket úgy kell kiigazítani, hogy a második keresőket ne tartsák vissza a munkavállalástól, emellett fontos a pénzbeli és természetbeli támogatások megfelelő ötvözése is. Olyan modelleket kell előnyben részesíteni, amely elősegíti az összes munkavállaló felnőtt családi feladatainak ellátását, a munka és a családi élet összehangolását.
Az EGSZB felhívja a figyelmet arra is, hogy az államnak elérhető és jó minőségű közszolgáltatásokat kell biztosítania azoknak a nőknek, akiknek szükségük van a gyermekek elhelyezésére vagy az idősgondozásban való segítségre. Ez alapvetően állami feladat, de jó tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalati szférával meg lehet osztani ezt a felelősségvállalást - hívta fel a figyelmet Joó Kinga.
(MTI)
