A romló külpiaci konjunktúra ellenére a magyar gazdaság 2011 utolsó negyedévében is pozitív teljesítményt tudott felmutatni a KSH előzetes statisztikái alapján. Az előző negyedévhez képest további 0,3%-kal bővült a GDP a recessziós félelmek közepette. Az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4%-os volt a javulás (kiigazított adatok alapján 1,5%), ami az előző negyedévvel azonos dinamikát jelez. Ismeretes, az elemzők egységesen ennél az értéknél jóval (0,5-0,6 százalékponttal) kisebb bővülést vártak.

Az európai trendek a hazainál sokkal negatívabb képet mutatnak. A 27 országot magába foglaló Unió 0,9%-kal bővült 2011 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, és 0,3%-kal szűkült az előző negyedévhez viszonyítva (kiigazított adatok alapján). Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, Németország 2%-os növekedése (év/év) az átlagnál nagyobb lendületről árulkodik, míg Franciaország 1,4%-os emelkedést tudott felmutatni. A régiót tekintve Csehország negyedéves alapon zsugorodott, Szlovákia viszont közel 1%-kal bővült, a lengyel adatot még nem publikálták.

Magyarországon 2011 egészében a bővülés 1,7%-ot tett ki, ami szintén az elemzői várakozásoknál pozitívabb képet fest a hazai gazdaságról. A vártnál kedvezőbb adatok mögötti pontos okokat jelenleg még nem ismerjük, a részletes számokat március 9-én publikálja a KSH. Az azonban valószínűsíthető, hogy – keresleti oldalon - a kiskereskedelemben megindult pozitív trendek tovább folytatódtak (amelyet a bevásárló-turizmus is erősíthetett), valamint – termelési oldalon - az ipar számai a negatív külpiaci trendek ellenére továbbra is pozitívak maradtak. Az építőipari szektor ugyan változatlanul recesszióban van, ám a visszaesés mértéke lassulást mutathat. Kedvező adatok várhatóak továbbá a mezőgazdaságból is, amely ugyan a GDP kis hányadát teszi ki, de az előző negyedévek alapján a bővülés – a kedvező időjárásnak és az emelkedő világpiaci áraknak köszönhetően – számottevő mértékű lehet.

Az Eurostat friss számai alapján látható, hogy hazánk növekedésbeli lemaradása immáron 6 negyedéve tulajdonképpen megállt, és a felzárkózási folyamatunk tovább folytatódik. A 2007-es és 2009-es esztendőt jellemző jelentős negatív különbség után 2011 utolsó negyedévében immáron 0,6 százalékponttal gyorsabban bővültünk, mint a 27 tagállam átlaga (a szezonálisan kiigazított, összehasonlítható adatok alapján).

Forrás: KSH, Eurostat

Az európai trendeket vizsgálva megállapítható, hogy a közös piac három jól elkülöníthető részre bomlik. A központi országok az utóbbi években viszonylag stabil teljesítményt mutattak fel, míg a nagy mediterrán országok (Portugália, Spanyolország, Olaszország, Görögország) hosszú évtizedes fejlődés után komoly lendületvesztést, visszaesést szenvedtek el. Ebben a térben helyeződik el a Kelet-Közép-Európai régió, amely egyre kiegyensúlyozottabb teljesítményét tekintve az európai növekedés motorja lehet.

Forrás: KSH, Eurostat

Jól látható tehát, hogy a magyar gazdaság a romló külpiaci kilátások ellenére továbbra sem vesztette el lendületét. Ennek oka a belső növekedési motorok erősödése, a gazdaság stabilabb helyzete. Ismeretes, hogy a Kormány csökkentette a társasági adó mértékét, az arányos egykulcsos adó pedig jelentősen növelte a háztartások elkölthető, rendelkezésre álló jövedelmét. A foglalkoztatási statisztikák azt jelzik, hogy továbbra is bővül a munkavállalók köre, ami további növekedési potenciált jelenthet. A devizahitelek kockázatának jelentős szűkítésével 2012 elején várhatóan tovább erősödhet a háztartások fogyasztási potenciálja, ami a belső keresletet serkentheti.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)