A KSH ma reggeli tájékoztatója alapján a magyar bruttó hazai termék az előzetesen becsülttel azonos mértékben, 1,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest. A növekedés lassulása egész Európát jellemezte, hazánk pedig a korábbi negyedévekhez hasonlóan az EU27-hez közelítő mértékű bővülést mutatott fel. A növekedést termelési oldalon továbbra is az ipar húzza, felhasználási oldalon pozitív trendek figyelhetőek meg a háztartások fogyasztása esetében.
A hazai gazdaság lendületvesztése az utóbbi hónapokban publikált ipari adatok ismeretében nem volt váratlan: a világpiacokon is tapasztalható bizonytalanság is jelzi, hogy a fejlett világ növekedése megtorpanni látszik. Magyarország kis, nyitott gazdaság, ezért az adatainkban a nyugati államok (különösen Németország) trendjei gyorsan megjelennek. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk esetében az előző negyedéves 1,3%-os háromhavi növekedés az év közepére 0,1%-ra lassult, míg az EU27-estében 0,7-ről 0,2-re esett a dinamika (negyedéves alapon).
Ez a trend elsősorban termelői oldalon jelenik meg a bruttó hazai termék statisztikában. Az ipar a második negyedévben 5,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami az előző negyedéves 10% feletti növekedéshez képest lassulást jelent. Ennek fő oka a felhasználási oldalon is látható: az export szintén csak 8,8%-kal növekedett, míg az előző negyedévben 14,4%-kal. A termelési oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az építőiparban újra nagyobb visszaesést regisztráltak: teljesítménye 10,3%-kal esett vissza egy év alatt. A mezőgazdasági szektor ugyan kis súlyt képvisel a GDP-ben, azonban az aktuális időszakban kimagasló mértékű növekedést mutatott fel, 24%-kal növelve termelését, ami részben a kedvező időjárásnak köszönhető. A termelési oldal legnagyobb súlyú tétele, a szolgáltatások 0,3%-kal csökkentek, amelyben szerepet játszik a pénzügyi szolgáltatás további csökkenése, illetve a szállítás, raktározás bővülésének lassulása.
A felhasználási oldalt vizsgálva pozitív trendek figyelhetőek meg: a háztartások fogyasztási kiadásai újra növekedtek, amire utoljára 2010. harmadik negyedévében volt példa. A 0,4%-os növekedés az előző időszaki 0,8%-os csökkenéshez képest azt jelzi, hogy a kormányzat rendelkezésre álló jövedelmet növelő intézkedéseinek hatása kezd mutatkozni a részletes számokban. Hasonló trend látszódik a végső fogyasztás összesen soron is, amely egyben tartalmazza a közösségi kiadásokat is. Az előző negyedév számaihoz képest jelentősen visszaesett a bruttó állóeszköz-felhalmozás, amely az előző év azonos időszakához képest 8,1%-kal csökkent, az előző negyedéves 1,6%-os visszaesés után.
A részletes GDP számok alapján kijelenthető, hogy a gazdaság belső motorja, a fogyasztás a stabilizálódás jeleit mutatja, azonban az exportszektor átmeneti lendületvesztése, illetve a továbbra is gyenge beruházási dinamika ellentételezi ezt a hatást. Az előttünk álló negyedévekben a belső kereslet várhatóan további pozitív jeleket fog felmutatni, amely a bizonytalan külpiaci konjunktúra mellett is stabilizáló erővel hat a növekedésre.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
