A 2014-es költségvetés az emberek mindennapi életét megkönnyítő költségvetés, amelynek tervezéskor a kormány fő szempontja a pénzügyi stabilitás megőrzése és a családok terheinek csökkentése volt - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a büdzsé parlamenti vitáját indító expozéjában csütörtökön.

Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai alapelvei változatlanok, ezért a gazdasági élet szereplőinek nem kell adó- vagy járulékemelésre készülniük; a kormányváltás óta jellemző fegyelmezett és felelős gazdálkodás folytatódik.

A kormány a költségvetés tervezésekor 2,9 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal, 2,4 százalékos inflációval, valamint 2 százalékos gazdasági növekedéssel számolt - ismertette a nemzetgazdasági miniszter.

Kiemelte, hogy a költségvetés tervezése során nemcsak arra kell figyelni, hol tart az ország ma, hanem még inkább arra, hova szeretnénk eljutni 5-10 év múlva. Ezért, bár maga a javaslat egy évre szól, az abban foglalt feladatok végrehajtásának Magyarország hosszú távú gazdasági esélyeinek javulását, nemzetközi versenyképességének növekedését, a családok gyarapodását kell szolgálniuk - mondta Varga Mihály.

A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy alacsony maradjon a költségvetési hiány, és csökkenjen az adósság, ezért a bejelentett kormányzati intézkedések forrása 2014-ben és az azt követő években is rendelkezésre áll, az európai uniós módszertan szerint számolt hiány 2014-ben és a következő években is tartósan 3 százalék alatt marad - fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.

Mint mondta, a kormány fenntartható költségvetési pályát biztosító gazdaságpolitikáját a pénzügyi piacok is elismerik, és az államhoz hasonlóan a magánszektor jelentős mértékűre duzzadt adósságának leépítése is megkezdődött, amit a devizahitelesek terheit csökkentő lépések is támogattak, támogatnak.

A kormány célja, hogy a családok megélhetési költségei tovább csökkenjenek, amit a rezsicsökkentéssel, a családi adókedvezmény kiterjesztésével, a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, emellett az alacsony inflációnak köszönhetően a jövedelmek reálértékének emelkedésével ér el - folytatta Varga Mihály, hangsúlyozva, hogy a kiterjesztett családi adókedvezmény 260-270 ezer család jövedelmi helyzetét javítja majd.

"Elég erősek vagyunk hozzá, hogy több pénzt tudjunk a kiemelt fontosságú területekre fordítani" - mondta a miniszter. Kifejtette, hogy jövőre több forrás jut a családok támogatására, a pedagógusbér-emelés megvalósítására, gazdaságfejlesztésre, közbiztonságra, egészségügyre, oktatásra, felzárkóztatásra, illetve a közfoglalkoztatás bővítésére.

Varga Mihály szólt arról is, hogy a kormány várakozásai szerint a gazdasági konjunktúrával párhuzamosan a munkaerőpiacon is folytatódik a kedvező tendencia: a foglalkoztatottak és az aktívak száma a 2013-as bővülés után jövőre is növekedni fog, jelentősen meghaladva a válság előtti szintet, a munkanélküliségi ráta pedig csökken majd. Hozzátette: ezek a kedvező folyamatok elsősorban a munkavállalást ösztönző intézkedéseknek köszönhetők, így többek között a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a közfoglalkoztatási programok kiterjesztésének.

Azt mondta, a kormány intézkedései hozzájárulnak a reáljövedelmek emelkedéséhez, melynek eredményeként  jövőre 2 százalékkal nőhet a fogyasztás. A bruttó hazai termék (GDP) bővülését a beruházási aktivitás élénkülése is támogatja - fejtette ki a miniszter. Elmondta: a gazdasági fellendülés, az alacsony kamatkörnyezet, a kedvezményes vállalati hitelek és az uniós források hatékonyabb felhasználása révén a jövő évben a nemzetgazdasági bruttó állóeszköz-felhalmozás mintegy 6 százalékos növekedése várható.

Az európai konjunktúrával párhuzamosan az export erőteljes növekedése várható, amihez az is hozzájárul, hogy a kibővült autóipari kapacitások lehetővé teszik a termelés dinamikus növekedését; a gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is elősegíti - emelte ki Varga Mihály.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a 3 alatti hiánycélt tartása érdekében - mintegy garanciális elemként - a költségvetési javaslat 100, illetve 120 milliárd forintos tartalékot is tartalmaz.

Elmondta, a családok helyzetének javítását szolgálja a népesedéspolitikai program is, amelynek egyik legfőbb eleme, hogy azok a családok, amelyek eddig nem tudták igénybe venni a családi adókedvezményt, ezentúl a 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetik azt. A családi adókedvezmény igénybevételének kiterjesztésével számottevő járulékbevétel-csökkenéssel számol a kormány - jelezte Varga Mihály. Hozzáfűzte, hogy emellett 2014-től új elemként jelennek meg a diákhitel-tartozások részleges elengedésével kapcsolatos kiadások is.

A költségvetés tartalmazza mindazokat a többletforrásokat, amelyek a családtámogatások rugalmasabbá tételéhez szükségesek - rögzítette a tárcavezető.

Hozzáfűzte, szintén a családok helyzetének javítását szolgálja, hogy a beterjesztett javaslat szerint a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások megőrzik reálértéküket.

Szólt arról is, hogy a javaslatban hangsúlyosan szerepel a köznevelési törvényben meghatározott, a pedagógustársadalom anyagi megbecsülését szolgáló illetményemelés, ennek megfelelően mintegy 160 ezer pedagógus számára, összesen 153 milliárd forintot különítettek el.

Az egyházi, nemzetiségi, civil szervezetek által fenntartott iskolák számára a 2013/2014. tanév kezdésekor bevezetett új konstrukció jövőre már egész évre megoldja a biztonságos, valóban a feladatokhoz illeszkedő pénzellátást - hangsúlyozta Varga Mihály.

A kormány célja, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is legyen munkájuk, jövedelmük a közfoglalkozottaknak, ezért téli közfoglalkoztatási program indítását tervezi 2013. november 1. és 2014. április 30. között, valamint 2014. év végén. Erre a célra 2014-ben több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre.

Varga Mihály elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak és elérhetőek maradnak az érintett társadalmi csoportok számára. 2013-ban átlagosan közel 740 ezer, nehezen foglalkoztatható munkavállaló alkalmazását segítette elő a szociális hozzájárulási adó csökkentése, jövőre pedig a kormány számításai szerint további mintegy 260 ezer munkavállaló veheti igénybe a kedvezményt.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: 2014-ben az európai uniós források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is egyre növekvő hangsúlyt kap; a kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben egyértelműen nyomon követhető. A kormány döntésével túlléphető uniós előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi, se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának - mondta Varga Mihály.

Kitért arra is, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklus fejlesztési területei az EU 2020 Stratégiához igazodnak, az új operatív programok megvalósítása pedig januártól új intézményi környezetben indul. Az Európai Unió részére teljesítendő 288 milliárd forint összegű nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország egyértelműen nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak - összegzett Varga Mihály. Hozzáfűzte: a költségvetésben megjelenő közel 1735 milliárd forintos uniós bevétel a GDP több mint 5 százalékát teszi ki.

2014-ben is fontos feladatnak tekinti a kormány a nemzeti vagyon gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását, ezért a kormány prioritásként kezeli azoknak a beruházásoknak a megvalósítását, amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, és hatékonyabbá tehető a közfeladatok ellátása. Az elmúlt évhez hasonlóan beruházási alapot képzett a kormány a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése esetén - ismertette Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az államháztartás intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra, ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul.

Az önkormányzatoknál tavaly megtörtént az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása; ehhez kapcsolódóan a finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen további módosításokat nem tervez a kormány - jelezte Varga Mihály.

Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok 2014-ben - hitelforrások nélkül - közel 2350 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 703 milliárd forintot biztosít.

A tárcavezető közölte, a településeknek 2014-ben továbbra is alapvetően a segélyezési és alapellátási feladatokra kell koncentrálniuk: jelentősen nő a szociális feladatok ellátásának támogatása, nő a bölcsődei ellátásra és a kistelepülések szociális feladataira fordítható támogatás. Továbbra is önkormányzati feladat a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a valós kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozást érvényesít a kormány - hangsúlyozta Varga Mihály. Elmondta, hogy a 2013. évi rendszertől eltérően mind az ágazati, mind az általános működési támogatások összegének meghatározása a kis gazdasági teljesítőképességgel és alacsony iparűzésiadó-bevétellel rendelkező településeknek kedvez.

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Költségvetési Tanács a 2014-es költségvetési törvényjavaslatot hitelesnek és végrehajthatónak ítélte meg, de felhívta a figyelmet a költségvetés egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget esetlegesen negatívan érintő kockázataira.

A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére - ismertette a miniszter.

Az Állami Számvevőszék - amely számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra - csak néhány pontot érintően fogalmazott meg kifogásokat - jelezte Varga Mihály. Azt mondta, a számvevőszék által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő, jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a közeljövőben érvényesíteni kívánja.

A nemzetgazdasági miniszter expozéjában szólt arról is, hogy a banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható törlesztőrészletet eredményez a jövőben.

Varga Mihály felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy 2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében.

Az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak jelentős segítséget; a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170 ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be, valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant ajánlottak fel - ismertette a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.

(MTI)