A Magyar Kormány áttanulmányozta az Európai Bizottság május 3-án megjelent tavaszi előrejelzését az ország gazdasági és költségvetési folyamatainak alakulásáról. E prognózissal, valamint az ország jelenlegi helyzetének megítélésével kapcsolatban az alábbiakat tartja fontosnak rögzíteni.

Varga Mihály a túlzott hiány eljárás megszüntetése érdekében tett lépésekről:

A Magyar Kormány helyzetértékelése – annak ellenére, hogy a brüsszeli előrejelzés közeledett a magyarországihoz – továbbra is jelentősen eltér a Bizottságétól. Az Európai Bizottság 2013-ra – korábbi előrejelzésén javítva – 0,2%-os növekedést vár Magyarországon. Ezzel szemben a Magyar Kormány meggyőződése, hogy reális a Konvergencia Programban jelzett 0,7%-os növekedési ütem. Az optimistább megközelítést alátámasztja, hogy több hazai és külföldi elemző 1% körüli növekedést prognosztizál, továbbá több nemzetközi szervezet is javított előrejelzésén az utóbbi hetekben.

Varga Mihály és Giró-Szász András a témában tartott sajtótájékoztatója.

Az Európai Bizottság államháztartási prognózisa összeállításakor több olyan tényt és folyamatot nem vett figyelembe, amelytől véleményünk szerint nem lehet eltekinteni:

1. A Kormány a korábbi eljárásának megfelelően a 2014. év tekintetében – csakúgy, mint 2013-ban – nominálisan szinten tartja mindazon pénzbeli ellátásokat, amelynek változtatására jogszabály nem tartalmaz kötelezettséget.
2. 2013-tól az adószabályokban több olyan intézkedés és az adóhatóság számára biztosított eszköz jelenik meg, amely alapján joggal lehet számítani,  a szürke-, illetve feketegazdaság arányának csökkenésére. A kilátásba helyezett szankciók, elszámolási kötelezettségek kiterjesztése és hatékony alkalmazása révén szélesedik az adóalap, ami egyszersmind a társadalmi igazságosságot, a közteherviselés kiterjesztését is segíti.
3. A Kormány meggyőződése, hogy az Európai Bizottság nem értékeli kellő súllyal mindazt a történelmi léptékű változást, amit az önkormányzati rendszerében végrehajtott Magyarország, ide értve

• a feladatok állam és önkormányzatok közötti átadását, azok hatékonyabb, olcsóbb ellátását,
• az önkormányzatok jogszabályokban rögzített, a korábbi időszakhoz képest rendezettebb, fegyelmezettebb gazdálkodását, valamint
• a helyhatóságoknak az adósságszolgálati terhektől való részbeni megszabadítását.

Az államháztartási hiány tekintetében különösen súlyos következményei lehetnek a rossz előrejelzésnek. 2012-ben az Európai Bizottság az időről időre meghozott intézkedések ellenére többször 3% fölötti hiányt prognosztizált, ezzel újabb és újabb kiigazításokat kényszerítve ki ahhoz, hogy az ország kikerülhessen a túlzott deficit eljárás alól. A hiány mértéke végül 1,9% lett, jóval kisebb, mint azt az Európai Bizottság feltételezte. A Bizottság előrejelzésének tendenciaszerű tévedését jelzi az utóbbi két esztendő: 2011. év őszén Brüsszel +3,6%-os többletet jelzett előre, 0,7%ponttal kedvezőtlenebbet a végül megvalósult +4,3%-nál, 2012 őszén pedig -2,5%-os hiányt, 0,6%ponttal kedvezőtlenebbet a végül megvalósult -1,9%-nál.

A Magyar Kormány olyan gazdaságpolitikát dolgozott ki és folytatott, ami nem egy-egy esztendő hiányszámait kívánta csupán megfelelően alakítani, hanem rendszerszerű, egymással összhangban álló elemekből áll. E gazdaságpolitika pillérei a méltányos közteherviselés, a versenyképességet szem előtt tartó gazdasági struktúra kialakítása, valamint az államadósság újratermelődését eredményező rendszerek átalakítása, az adósságspirál visszafordítása. Mindezek miatt nem volt elegendő csupán reformlépések megtétele, ennél többre volt szükség: a sikertelen és elavult struktúrák teljes megújítására. Ennek keretében a Kormány

• új adórendszert,
• új iparpolitikát,
• új energiapolitikát,
• új nyugdíjrendszert
• új szociális rendszert és
• új állami és önkormányzati feladat-ellátási rendszert

dolgozott ki. Az éves költségvetéseket a Kormány e keretek között terjesztette be, s fogadta el azt az Országgyűlés, s természetszerűleg a költségvetési egyensúly tartós megőrzését biztosító intézkedéseknek is ebbe a megújult környezetbe kell illeszkedniük.

Magyarország 2010 közepétől – más európai uniós országokkal összehasonlítva – az egyik legjelentősebb mértékű államháztartási konszolidációt hajtotta végre. Míg Magyarország a 2000-es évek közepén a hiány-adatokat tekintve az Európai Unió utolsó tagállamai között szerepelt, addig a 2010-2012-es adatok alapján a legjobban teljesítő 10 tagállam közé került. A 2012. évi 1,9%-os deficittel hazánk a 27 tagállam közül 7. helyen állt, 17 tagországban a hiány meghaladta a 3%-ot. Az államadósság külső segítség igénybevétele nélkül jelentősen csökkent: a tavalyi évben 2,2%pontnál nagyobb mértékben mindössze egy tagállam tudta csökkenteni az államadósságát, s eleve a csökkentés is további négy országnak sikerült csupán, 21 tagállamban pedig nőtt az államadósság.

Fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az Európai Bizottság által várt további egyensúlyjavító intézkedések teljes mértékben szükségtelenek, az elfogadott 2013. évi költségvetés a jelentős tartalékokkal együtt biztonságosan teljesíteni tudja a 2,7%-os hiánycélt.

Mindazonáltal Magyarország polgárai komoly és kemény munkát végeztek azért, hogy az ország kikerülhessen a túlzott deficit eljárás alól. Úgy érezzük, hogy e céltól  csak karnyújtásnyira vagyunk, kis lépést kell megtenni Magyarország komoly sikeréhez, ami egyben az Európai Unió sikere is. Ezért annak ellenére, hogy nem tartjuk méltányosnak, igazságosnak és szükségesnek az Európai Bizottság legújabb igényét a költségvetés kiigazítására, a Kormány mind a 2013. év mind, a 2014. év államháztartási egyenlegét javító intézkedések meghozataláról döntött.

2013-ra a Kormány az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek folyó kiadásainál a GDP 0,3%-ának megfelelő zárolást rendel el, aminek a Bizottság számításai szerint is 0,3%ponttal kell csökkentenie az eddigi hiányprognózist. A zárolásra vonatkozó döntést a Kormány meghozta, az erről szóló kormányhatározat május 13-án kihirdetésre kerül a Magyar Közlönyben.

Amennyiben ezt az Európai Bizottság elégtelen lépésnek minősítené, akkor a Kormány csak akkor folytatja a GDP 0,2%-ának megfelelő kiadással járó idei kormányzati beruházásokat, ha  azok csak és kizárólag az esetlegesen az állami vagyon értékesítéséből származó egyszeri bevétellel ellentételezve valósulnak meg. Ha mindez továbbra sem bizonyulna elegendőnek, akkor a Kormány készen áll az adók – a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték – kulcsainak megemelésével biztosítani a Bizottság által elvárt egyensúlyjavulást.

2014-re is jelentős eltérés van a magyar gazdaság növekedésének megítélése tekintetében a Kormány és az Európai Bizottság előrejelzése között. A Kormány 1,9%-ra, az Európai Bizottság 1,4%-ra várja a GDP növekedésének mértékét. Amennyiben a makrogazdasági körülmények alakulása azt szükségessé teszi, akkor a 2013. év vonatkozásában meghozott zárolások beépülnek a 2014. évi költségvetés tervezési bázisába. Ha a hiánycél teljesítése szükségessé teszi, a Kormány a 2014. évben a költségvetés folyó bevételeiből nem költ egyedi nagyberuházásokra, azokat csak az állami vagyon hasznosításából származó bevételből finanszírozza. Végül ezen esztendő vonatkozásában is érvényes azon kitétel, mely szerint amennyiben mindezt az Európai Bizottság nem tartja elegendőnek a hiány biztonságosan 3% alatt tartásához, akkor a Kormány készen áll a pénzügyi szervezetek különadója, az energiaellátók jövedelemadója, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték növelésén keresztül elérni e szintet.

A Magyar Kormány reményét fejezi ki, hogy az elmúlt évek negatív tapasztalatai, az egymáshoz közeledő előrejelzések és a most meghozott döntések együtt elégendőek ahhoz, hogy a túlzott hiány eljárást az Európai Bizottság javaslatára az Európai Tanács idén nyáron megszüntesse hazánk ellen.

A fenti összegek millárd forintban értendőek.

(Nemzetgazdasági Minisztérium)