A rendezvény megnyitóját Hidvéghi Balázs külgazdaságért és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár tartotta, majd beszédet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Martonyi János külügyminiszter, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter és Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.

Az EU kiállt Magyarország mellett, megszűntek az uniós szankciók. Ezt a szövetséget a továbbiakban is meg kell tartani – hangsúlyozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

2008 után egy új korszak kezdődött a gazdaságban – mondta Matolcsy György. Ebben az időszakban az „nyer”, aki a korszak alapjellemzőit másoknál előbb érvényesíti a saját gazdaságában. Mindenkit, aki adósságból próbál megélni, büntetésre várhat – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: hazánk az adósságából már négyszáz milliárd forintnyi összeget leépített az elmúlt két évben.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra, hogy nincs már egységes magyar gazdaság. Globális integrációban létező régióbeli, illetve közmunkára és részmunkaidőre épülő magyar gazdaságról beszélhetünk – taglalta.

Az új gazdasági korszakban lehetőséget kapott az ország, hogy kiegyensúlyozza a lokális, globális és régiós gazdaságát – fogalmazott a miniszter. Mára elérték, hogy Magyarországnak egészséges az államháztartása, melyet a stratégiai partnerek is elismertek. Most már lehet növekedni, bővíteni a foglalkoztatást – nyomatékosította Matolcsy György.

A nemzetgazdasági miniszter arról is beszélt, hogy egyfajta „mozaikszerű” gazdaságpolitikát alakítanak ki, számos globális stratégiai megállapodást fognak kötni. Matolcsy György úgy fogalmazott: Kína számára kicsik, de fontosak vagyunk, logisztikai helyként is tekintenek hazánkra. Emellett – folytatta – a keleti nyitás hozzájárul az exportoffenzívához, a gazdasági növekedéshez is.

Közép-Európa évének nevezte 2013-at Martonyi János külügyminiszter a hétfői budapesti Külpiaci Értekezleten. Martonyi János kijelentette: Közép-Európának azt kell üzennie a világnak, "hogy együtt erősebbek vagyunk, mint egyenként." A külügyminiszter kiemelte: Magyarország 2013. január 1-jétől a Közép-európai Kezdeményezés elnöke lesz, 2013 júliusától pedig átveszi a visegrádi 4-ek elnökségét is. Magyarország külpolitikájának egyik legfőbb célja, hogy a lehető legjobb legyen a viszonya a szomszéd országokkal – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a külpolitika alapvető célkitűzése, hogy az ország külgazdasági törekvéseit támogassa.

Az állampolgári törvény módosítása elindított egy folyamatot, egy mozgást, melynek során a világban a legkülönbözőbb megfontolások révén egyre többen fedezik fel, hogy magyarok – mondta a külügyminiszter.

Martonyi János szólt arról, hogy Magyarország olyan külpolitikát folytat, amely a külgazdasági és a nemzetpolitikai célokat is érvényesíti. Hozzátette: az állampolgársági törvény olyan folyamatot indított el - nemcsak a szomszéd országokban, hanem a világ magyarságában is - amelynek keretében a távoli országokban élő magyar diaszpórákban is felismerték, hogy ők is magyar állampolgárok. Mint fogalmazott: mostanra nem határon túli magyarokról beszélünk, hanem határon kívüliekről.

Elmondta, hogy a magyar diaszpórákra számítani lehet a külgazdasági kapcsolatok erősítésében, illetve a befektetés-politika szempontjából is. A külügyminiszter kitért arra, hogy a közép-kelet-európai térség a magyar külpolitika természetes közege. Hozzátette: ez a külgazdaságot tekintve is igaz, hiszen Németország után Magyarország legfontosabb külpiaci partnerei közé tartozik Románia és Szlovákia, valamint Ausztria. Martonyi János úgy vélte: a magyar külkereskedelem az Európai Unión belül versenyképes, a magyar export mintegy háromnegyed része oda irányul.

Németh Lászlóné: nő a nukleáris energia szerepe

A nukleáris energia Magyarország villamosenergia-ellátásának 60 százalékát adja majd 2030-ra, szemben a jelenlegi 40 százalékkal - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter hétfőn a külgazdasági szakdiplomaták részvételével évente megrendezett Külpiaci Értekezleten.

Németh Lászlóné közölte: a kormány a Paksi Atomerőmű telephelyén létesítendő új atomerőművi blokkok megvalósítását a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt fontosságú és az energiaellátás biztonsága szempontjából alapvetően szükséges beruházásnak tekinti.

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) májusi közgyűlésén döntött arról, hogy a beruházás megvalósítására projekttársaságot hoz létre, amely a megalapításakor 100 százalékban az MVM Zrt. tulajdonában lesz - emlékeztetett.

A miniszter elmondta azt is, hogy létrejött egy kormánybizottság, amely vizsgálja az atomerőmű bővítésével kapcsolatos stratégiai kérdéseket, az új atomerőművi blokkok üzembelépése várhatóan a 2025-2030 közötti időszakra esik.

Az atomerőmű bővítésével kapcsolatos tenderen bármely, nyomott vizes reaktort gyártó vállalat részt vehet, a beruházó a technológiai és gazdaságossági szempontok, valamint a nukleáris biztonsági követelmények teljesülését is vizsgálja - utalt rá a nemzeti fejlesztési miniszter.

Németh Lászlóné a gázpiacról elmondta, hogy Magyarország stratégiai célja a valódi gázpiaci versenyhelyzet megteremtése megfelelő infrastruktúra kiépítésével és alternatív forráslehetőségek felkutatásával. Hozzáfűzte: a keletről érkező források bővítése mellett alapvető cél az észak-déli irányú gázszállítás lehetőségének megteremtése a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között.

A novemberben Magyarország által is aláírt Észak-Dél Energia Folyosó cselekvési terv a földgázprojektek közül a legfontosabb fejlesztések egyikeként nevezi meg a magyar-szlovák összeköttetést. A kormány az engedélyezési folyamatok felgyorsítása érdekében kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást - hangsúlyozta Németh Lászlóné.

(kormany.hu)