Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a devizahitel-nyújtás korlátozása miatt.

Az Európai Bizottság még 2011 decemberében egy EU Pilot-eljárás megindításának keretében jelezte Magyarország felé, hogy a jelzáloghitelt igénylő jövedelmének el kell érnie a minimálbér tizenötszörösét, illetve annak a hitel devizanemében kell fennállnia. A Bizottság 2013. június 21-én hivatalos felszólítás megküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a devizakölcsön szerződéseket biztosító jelzálogjog korlátozása tárgyában.

A magyar lakosság lakáshitel állományának mértéke, azon belül is a deviza adósság drámai mértéke, és ebből adódóan a bajba jutott hitelesek egyre növekvő száma a szocialista kormányok egyik legsúlyosabb öröksége, ezért 2010 nyarán az Országgyűlés egyik első döntése volt, hogy megtiltotta az ingatlan jelzáloghoz kötött devizahitelezést. Erre azért volt szükség, hogy megálljon a lakosság további eladósodása, amely az otthon elvesztésének kockázatot hordozza. Ugyanakkor az EU szabályaival összhangban azonban nem zárhatjuk el a deviza alapú lakáshitel lehetőséget emberek elől, ezért szigorú feltételekkel, de a Kormány visszaállította a deviza alapú lakáshitelezést.

A Bizottság is elismeri, hogy a természetes személyeknek nyújtott deviza jelzáloghitelek kockázatosak, de érvelése szerint a vitatott rendelkezésnél léteznek kevésbé korlátozó alternatív intézkedések is. Ennek ellenére a Kormány fenntartja azon álláspontját, hogy a devizahitel továbbra is kockázatos termék, amit prudenciális és fogyasztóvédelmi szabályok alkalmazásával célszerű korlátozni, így továbbra sem tartja indokoltnak a változtatást a devizahitelek jelentős kockázatára tekintettel és a Kormány - ugyanúgy, mint eddig - áll minden érdemi vita elé a meghozott intézkedéseivel kapcsolatban

(Nemzetgazdasági Minisztérium)