Az önkormányzati adósságátvállalás lezártával a konszolidációs periódust a növekedésösztönzés időszaka válthatja fel Magyarországon – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter kedden Kecskeméten.

Varga Mihály a város adósságkonszolidációról tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány három lépésben teljes egészében átvállalta az önkormányzatok adósságterheit.

A most lezáruló folyamat gazdaságosabbá teszi a 2002. és 2010. között hatszorosára nőtt hitelállomány visszafizetését, egyúttal évente mintegy 160-180 milliárd forintos törlesztési tehertől szabadítja meg a helyhatóságokat, ösztönözve ezzel új települési, térségi és regionális fejlesztési koncepciók kidolgozását, megvalósítását – húzta alá a tárcavezető.

Felidézte: a szocialista kormányzás nyolc éve alatt 191-ről 1240 milliárd forintra emelkedett az önkormányzatok adóssága. Ezt az a "rossz gazdaságpolitika" idézte elő, amely folyamatosan egyre több állami feladatot bízott a településekre, miközben ezekhez nem biztosított központi forrásokat - mondta.

Az ország gazdasági stabilitásának megteremtése érdekében elengedhetetlennek nevezte a helyhatóságok hiteleinek átvállalását. Ezt felismerve a kormány 2012-ben előbb a megyei önkormányzatok teljes, 196 milliárdos, majd 1710 ötezer fő alatti település összes, 74 milliárd forintra rúgó tartozását konszolidálta.

Ezt követően tavaly további 610 milliárd forint értékben 227, ötezer főnél nagyobb települést szabadított meg adósságának 40-70 százalékától. Jelezte: az eddig konszolidált 880 milliárd forint hitelállomány után most a harmadik lépcsőben a fennmaradó 278 település még át nem vállalt tartozásait is rendezik. Ez Kecskeméten a 9,1 milliárdos tavalyi összeg után 6,9 milliárd forintos könnyítést jelent.

Rámutatott: a programmal egy időben feszesebb gazdálkodásra tértek át az önkormányzatok, melynek eredménye már a múlt év "meglepetés-számaiban" is megmutatkozott, hiszen deficit helyett többlettel zárt a helyhatósági rendszer Magyarországon.

Zombor Gábor (Fidesz-KDNP) polgármester az eseményen arról beszélt: Kecskemét kizárólag fejlesztési célú hiteleket vett fel a korábbi időszakban, erre pedig a megyeszékhely jövője érdekében kényszerült rá. Közölte: hosszú ideje rendelkeznek gazdaságfejlesztési tervvel, melyet követve az utóbbi 6-7 évben 110 milliárd forintot meghaladó beruházási forrást nyertek el, és több mint 6000 új munkahely jött létre a városban.

Emellett a folyamatosan – tavaly például mintegy 15 százalékkal - gyarapodó iparűzési adóbevételekből bő 7 milliárd forintot költött az önkormányzat a helyi vállalkozások fejlesztéseinek támogatására.

Kérdésre válaszolva elmondta: az adósságátvállalás évente 6-700 millió forintos hiteltehertől mentesíti Kecskemétet, amelyet infrastrukturális beruházásokra fordítanak a jövőben.

(MTI)