A KSH számításai alapján a magyar gazdaság az előzetesen várt 2,4%-kal szemben 2,5%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest, ami 2006 negyedik negyedéve óta a legmagasabb növekedési ráta éves alapon. Negyedéves összevetésben a bővülés 0,7%-os volt, ami az előző három hónaphoz képest kismértékű gyorsulást jelent.
A növekedés motorja termelési oldalon továbbra is az ipar, amely az erős exportpiaci megrendelések miatt folyamatosan kedvező termelési számokat mutat, míg a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően is nőttek. Felhasználási oldalon a kiskereskedelmi szektorban is egyre erősödő keresletre lehet számítani, hiszen az új SZJA törvények következtében megnövekvő rendelkezésre álló jövedelem többletkeresletet generál.
Beruházási fordulat is várható az előttünk álló időszakban, hiszen a javuló gazdasági környezet mellett az Új Széchenyi Terv programjai is pozitív hatást gyakorolnak erre a szegmensre. Mindezek mellett a már megkezdett autóipari és egyéb feldolgozóipari nagyberuházások is a beruházási kereslet növekedését generálják.
Az első negyedéves adatok ismeretében és a pozitív trendfordulók megindulása alapján a konvergencia programban felvázolt növekedési pálya reálisnak és elérhetőnek tűnik.
Forrás: KSH
A számok azt mutatják, hogy a gazdaság teljesítménye az előző év első fele óta gyorsuló ütemben nő. A növekedés motorja továbbra is az ipar a termelési oldalon – a kedvező exportpiaci fejleményeknek köszönhetően – a felhasználási oldalon pedig a nettó export.
Termelési oldalon az látható, hogy a szolgáltatási és az építőipari szektoron kívül a többi nemzetgazdasági ág is pozitív teljesítményt mutatott fel az első negyedévben. A mezőgazdaság hosszú idő után újra a pozitív tartományba került és 2,9%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az ipar 11,4 százalékkal növekedett, ezen belül a feldolgozóipar 13,2 százalékkal bővült. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, illetve a fémfeldolgozás, valamint a bőr-, textília gyártása területén. Az építőipar továbbra is csökkenést mutat, teljesítménye 9,2%-kal csökkent az előző évi alacsony bázishoz képest is. A szolgáltatások kismértékű visszaesését a pénzügyi tevékenység és ingatlanügyletek ágazat okozta, amelynek 1,4%-kal csökkent a volumene. A legnagyobb mértékű bővülést ebben a szegmensben a szállítás, raktározás, posta és távközlés szektora mutatta.
Felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása továbbra is – 0,8 százalékos - csökkenést mutatott, ugyanakkor az egykulcsos SZJA bevezetésének hatása várhatóan a következő negyedévekben pozitív tartományba fordítja a fogyasztás változását, emiatt a fogyasztási fordulat jelei már látszanak. A közösségi fogyasztás 3,8%-kal nőtt 2010 azonos időszakához képest, így a végső fogyasztás 0,2%-kal csökkent az előző negyedévi 1,9%-kal szemben. A bruttó állóeszköz-felhalmozás csupán 1,4%-kal esett vissza, ami ebben a szegmensben pozitív fordulatot vetít előre, a korábbi negyedévekhez képest. Ennek oka, hogy a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően nőttek. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 620 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene egyaránt 14,4%-kal növekedett. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 16,9 százalékkal, importja pedig 15,3 százalékkal nőtt.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
