Erős szezonális és munkanaphatás torzítja a képet az ipar teljesítményéről.
A KSH legfrissebb közleménye szerint 2013 júniusában az ipari termelés 0,6 százalékkal mérséklődött 2012 azonos időszakához képest. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint azonban a termelés 1,7 százalékkal haladta meg a 2012. júniusi szintet. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján májushoz képest 1,2 százalékkal emelkedett az ipari termelés volumene, ugyanakkor 2013. első félévében a termelés 1,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábban mért szinttől.
Júniusban a nyers adatok szerinti regisztrált termeléscsökkenés annak köszönhető, hogy a feldolgozóipar három legnagyobb súlyú alága közül csak a járműgyártásban volt tapasztalható bővülés, a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek, illetve az élelmiszerek iránti kereslet visszaesést mutatott.
Az iparon belül a csekély hányadot képviselő bányászat 12 százalékkal, míg az energiaipari kibocsátás 6,8 százalékkal esett vissza júniusban. Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,3 százalékkal mérséklődött 2012 júniusához képest. A feldolgozóiparon belül mindössze 3 alágban volt megfigyelhető termelésbővülés, 10 alágban 1,4-14,8 százalékkal csökkent a kibocsátás. A legjelentősebb súlyú alágak közül a járműgyártás termelése a májusit meghaladó mértékben 13,7 százalékkal emelkedett. A második legnagyobb súlyú alág, a számítógép, elektronikai, és optikai termékek gyártása 4,8 százalékos mérséklődést mutatott; ez a szám jóval alacsonyabb az előző havi 13,3 százalékos visszaesésnél. A élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártása május után ismét nagymértékben, 9,4 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar közepes súlyú alágai közül a vegyi anyag, termék gyártása kiugróan, 23,4 százalékkal emelkedett, melyben az alacsony bázis mellett a műanyag-alapanyaggyártás 53,3 százalékos termelésbővülése játszotta a legnagyobb szerepet. A többi közepes súlyú alágban 3,8-14,8 százalékos csökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártás esett vissza a külpiaci kereslet mérséklődésének következtében.
A területi bontást tekintve két régióban tapasztaltak termelésbővülést 2013. január-júniusban: a Dél-Alföldön kiemelkedően magas 25,1 százalékos, míg Észak-Magyarországon 3,4 százalékos emelkedést jegyeztek az előző év azonos időszakához képest. A többi régióban azonban 2,0-6,5 százalékos volumencsökkenés volt megfigyelhető.
Az értékesítési oldalon a belföldi kereslet 4,5 százalékos visszaesését regisztrálták júniusban (2013. első félévében a csökkenés mértéke 4,1 százalékos volt), a kivitel pedig 0,5 százalékkal mérséklődött, 2013. első félévében azonban 1,4 százalékos exportbővülés volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari exportértékesítések közel egyharmadát adó járműgyártás kivitele 9,6 százalékkal nőtt, de a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásának exportvolumenében 5,8 százalékos mérséklődést regisztráltak.
A KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 5,5 százalékkal csökkent júniusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez főleg az exportrendelések 7,0 százalékos visszaesésének volt köszönhető, ugyanakkor a belföldi megrendelések 5,0 százalékos bővülést mutattak. A teljes rendelésállomány 10,5 százalékkal volt magasabb a tavaly júniusban mértnél.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)