A fiatalok munkalehetőségeinek javítása és a foglalkoztatás-barát gazdasági növekedés a két kiemelt témája a foglakoztatási miniszterek január 16-18-i gödöllői informális ülésének. A foglalkoztatáspolitika kiemelten fontos a magyar elnökség számára is, hiszen az Európa 2020 stratégia számos feladatot irányoz elő ezen a területen.
Az informális ülés első műhelybeszélgetésén az európai fiatalokkal kapcsolatos foglalkozáspolitikai kérdések lesznek terítéken. A válság munkaerő-piaci hatásai a korábbinál jóval kedvezőtlenebb helyzetbe sodorták a fiatalabb nemzedékeket. Az unió tagállamaiban jelenleg ötmillió fiatal munkanélkülit tartanak számon, ez harmadával több, mint közvetlenül a válság kirobbanása előtt. Az alulképzett vagy hátrányos helyzetű fiatalok jelentős része egyre inkább kiszorul a munkaerőpiacról, míg a magasan képzettek egyre nehezebben kapnak munkát tanulmányaik befejeztével. A lassan meginduló gazdasági növekedés továbbra sem kínál elegendő munkalehetőséget.
Javítani a fiatalok elhelyezkedési esélyeit
Az Európai Bizottság válaszként a „Mozgásban az ifjúság” programmal – úgynevezett zászlóshajó kezdeményezéssel – szeretne választ adni ezekre a problémákra. A kezdeményezés legfontosabb intézkedéseit a fiatalok foglalkoztatására vonatkozó keretrendszer tartalmazza, amely javaslatokat fogalmaz meg a tagállamok számára. Az ülést elnöklő Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára már jelezte, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről és a keretrendszerről is megkezdődik a véleménycsere az informális ülésen.
Az elnökség indítványozza annak megvitatását is, hogy milyen lépéseket tesznek a tagállamok a munkaerőpiaci akadályok leküzdésére, hogyan használják fel az Európai Szociális Alap erre a célra szánt forrásait. A miniszterek kicserélik tapasztalataikat azokról az egyes tagállamokban már bevált gyakorlatokról, amelyek javítani tudták a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyeit.
Élénkíteni a munkaerő-keresletet
Az informális ülés második műhelybeszélgetésének központi kérdése, hogy az EU és a tagállamok miként tudnák ösztönözi a foglakoztatásbarát gazdasági növekedést. Az elnökség álláspontja szerint társadalmi szempontból nem elég, hogy a termelékenység növelésével ismét beindul a gazdasági növekedés az EU-ban, a növekedésnek a munkaerő-kereslet élénkítéséhez is hozzá kell járulnia. A több és minőségileg is jobb munkahely teremtése ugyanis alapvető fontosságú kérdés Európában. Jelenleg 10 százalékos a munkanélküliségi ráta az EU-ban, míg a foglalkoztatottak aránya 69 százalékra süllyedt a válság nyomán. Az Európa 2020 stratégia értelmében a foglalkoztatási rátát 75 százalékra kellene növelni, ami jelentős kihívás elé állítja a tagállamokat. A tanács megvitatja az Európa 2020 Stratégia 7. számú iránymutatását, amely kimondja, hogy a tagállamoknak a munkát támogató adó- és járulékrendszert kell kialakítaniuk.
Az ülésen a munkahelyteremtésre szánt uniós források felhasználásáról is szó lesz, ilyenek a munkahelyteremtő gazdaságfejlesztési programok és hitellehetőségek, valamint az Európai Szociális Alap forrásai. A miniszterek áttekintik azt is, mennyire hatékonyan használják fel a tagállamok a strukturális alapok munkahelyteremtésre fordított forrásait. Az elnökség vitaindító kérdései elsősorban a gazdaságpolitika és a foglalkoztatáspolitika összekapcsolására és a munkahelyteremtéshez szükséges reformokra vonatkoznak.
Az elmaradottabb régiók és országrészek felzárkóztatása
Czomba Sándor kiemelte: már a gödöllői informális ülésen is terítékre kerül - a munkaebéd alatt - az elmaradottabb régiók illetve országrészek felzárkóztatásának témája. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség folyamatosan szeretné ezt a kérdést napirenden tartani, és komoly lépéseket tenni az ügyben.
A magyar elnökség alatt foglalkoztatáspolitikai témában várhatóan öt dossziét nyitnak meg, háromnak a sorsa még bizonytalan. Ilyen a munkaidőre vonatkozó irányelv, amellyel kapcsolatban még a szociális partnerek megegyezésére van szükség, hogy elkezdődhessen a munka a Tanácsban. Az elektromágneses sugárzásnak kitett munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás kérdésében viszont Budapesten már a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács március 7-i ülésén előrelépésre számítanak.
A magyar elnökséget számos szakmai konferencia is végigkíséri, többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet jubileumi, századik konferenciája is 2011 első felében lesz.
(eu2011.hu)
