Az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését - tartalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén megszületett országos bérajánlás.

A megállapodásban az emelésről konkrét szám nem szerepel. Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldalt orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon.

A megállapodást ismertető budapesti sajtótájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, valamint Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is kiemelte, hogy bár hosszú, de konstruktív tárgyalások voltak az ajánlásról.

Czomba Sándor kiemelte, hogy a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sikerült megállapodni.

Gaskó István a szakszervezeti oldal képviseletében kiemelte, hogy a 2013. évi átlagos országos bérajánlásról való megállapodáshoz hosszú út vezetett. Egyben emlékeztetett arra, hogy még tavaly decemberben írták alá a 2013. évi minimálbérről és a szakmai bérminimumról szóló megállapodást, de bérajánlásban akkor nem állapodtak meg, pedig az utóbbi 23 évben - egy kivétellel - mindig volt ilyen ajánlás.

Kiemelte, hogy nagy ágazatok vártak a bérajánlásra, ettől tették függővé, hogy 2013-ban lesz-e béremelés. Gaskó István felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalók derékhadának az utóbbi években nem volt része inflációmértékű béremelésben, vagyis csökkent a reálbér, ezt pedig tovább már nem lehetett elviselni.

A Liga elnöke hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bérek még mindig alacsonyak, jelentős Magyarország lemaradása. Példaként említette, hogy a válságból éppen kilábaló Görögországban 700 euró, míg Magyarországon mindössze 300 euró, vagy árfolyamtól függően annál kicsit több a minimálbér. Dávid Ferenc és Gaskó István elmondták: megállapodtak abban, hogy a bértárgyalásokon a felek tekintsék irányadónak az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat.

A VOSZ főtitkára ennek kapcsán kiemelte: elsősorban a bruttó hazai termék (GDP) változását, a háztartások fogyasztási kiadásainak alakulását - ez 0,1 százalékkal nőhet idén -, valamint a munkanélküliségi ráta alakulását vették figyelembe, amelyet 10,7 százalékra vár a kabinet idénre. Dávid Ferenc kifejtette: konkrét szám nem szerepel a megállapodásban, ugyanakkor a konvergenciaprogramban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodásban megjelent az a négy alapelv, amelyet a munkaadói oldal kezdeményezett, vagyis hogy a bértárgyalásokon az egyeztetések résztvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő, és költségviselő képességét, valamint hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a munkahelyek megőrzésének, tehát a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.

Gaskó István elmondta: javasolják azt is, hogy a munkahelyi béralkuk elősegítésében a munkáltatók bocsássák a szakszervezetek rendelkezésére a bértárgyalásokra való felkészüléshez szükséges munkaügyi és gazdálkodási információkat, és a szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el az adatok üzleti titokká nyilvánításával.

A megállapodásban szerepel az is, hogy a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében a munkáltatók éljenek a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségével is. A Liga elnöke kiemelte, hogy a kormány végig támogatta a megállapodás létrejöttét, a munkaadói oldalon pedig a VOSZ, amely korábban nemet mondott a megállapodásra, végül is "bölcs belátással" úgy döntött, hogy meg lehet egyezni.

Dávid Ferenc hangsúlyozta: a megállapodás ténye is nagyon fontos, mert mutatja, hogy olyankor is meg tudtak állapodni, amikor nem volt külső kényszer. Úgy vélekedett, hogy még nincs késő most ajánlást adni, mivel jelenleg zajlanak a vállalkozásoknál a mérlegzáró közgyűlések, most fogadják el az üzleti terveket, így jó, ha ez a "mankó rendelkezésre áll". Megerősítette, hogy a megállapodást a kormány és az NGM végig gondozta, mediált a felek között.

Döntött a kormány a rugalmasabb lakhatási támogatásról

Czomba Sándor a sajtótájékoztatón azt is bejelentette: rugalmasabbá válik a lakhatási támogatás szabályozása, miután a kormány döntött a vonatkozó kormányrendelet módosításáról, és a változások várhatóan már június elején hatályba lépnek.

A lakóhelyüktől messze dolgozók tavaly október óta igényelhetnek lakhatási támogatást, ha a munkavégzés helye állandó lakóhelyüktől 100 kilométert meghaladó távolságra van, vagy hat órát meghaladó utazással jár az eljutás. A jövőben ez az időkorlát öt órára csökken - mondta Czomba Sándor. Hozzáfűzte, hogy a támogatás iránti kérelem a foglalkoztatás megkezdését megelőzően és a megkezdését követő 30 napon belül is benyújtható a munkaügyi kirendeltséghez.

Czomba Sándor bejelentette, hogy a lakhatási támogatás indulása óta eddig több mint 16 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, 1000 kérelem érkezett be, és már 600 felett van a megkötött szerződések száma, ami a korábbi évekhez képest jóval magasabb.

A nemsokára életbe lépő változásokat ismertetve az államtitkár elmondta: lakhatási támogatást azok igényelhetnek, akiket legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván, vagy pályakezdő álláskeresők, vagy csoportos létszámleépítéssel érintettek. Utóbbi két csoportnál nem vizsgálták, hogy nyilvántartott álláskeresők-e. A kör a közfoglalkoztatottakkal bővül most ki.

Az államtitkár kiemelte, hogy a foglalkoztatási jogviszony körét is kibővítették, így a jövőben a kormányzati szolgálati, valamint a közszolgálati jogviszonyban lévők, illetve az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban lévők lakhatását is támogatja a kormány.

A települési korlátozást is hatályon kívül helyezik. Ha valaki ugyanazon a településen, ahol korábban dolgozott, de megszűnt a munkaviszonya, egy-két hónapon belül talál állást egy másik munkáltatónál, akkor is kaphat lakhatási támogatást - ismertette Czomba Sándor.

A változások között szólt arról is, 18 hónapnál rövidebb időtartamra is lehet majd támogatást kérni, illetve, hogy a támogatás keretében kéthavi előleget biztosítanak majd. Czomba Sándor kifejtette, így például egy albérlet kivételénél nem okoz majd gondot a pályázóknak az egy, vagy kéthavi kaució kifizetése.

A jövőben az ügyfél a tartózkodási helye szerinti munkaügyi kirendeltséghez is fordulhat, így ha valaki például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Győrbe szeretne menni munkát vállalni, akkor az eddigiekkel ellentétben a Győr-Moson-Sopron megyei kirendeltség is intézheti az ügyeit - mondta az államtitkár, hangsúlyozva, hogy ezzel is életszerűbbé szerették volna tenni a szabályozást.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az eredetileg tervezett 1000-2000 embert várhatóan be tudják vonni a programba, amelyet elsősorban európai uniós forrásból finanszíroznak.

(MTI)