Család és munka, azaz a gyermekvállalás és munkavállalás összeegyeztetése témában tartott előadást a Fókuszban a CSALÁD című konferencián Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos kedden délután a Parlamentben. A konferencián a miniszteri biztos a munka és a család összeegyeztetésének irányába tett kormányzati lépéseket és eredményeket foglalta össze.
A kormányprogram 2010-ben kimondta, hogy meg kell teremteni a rugalmas, családbarát munkaerőpiacot hazánkban, illeszkedve ezzel az Európai Unióra jellemező „flexicurity”, azaz rugalmas biztonság gondolatisághoz is.
2012-ben 20 éves csúcsot ért el Magyarország a női foglalkoztatottságban, a kormányváltást megelőző évhez képest pedig 58 ezerrel több nő dolgozott tavaly. A 2009-es 49,9%-os foglalkoztatottsági mutató tavaly 52,1 százalékosra emelkedett, ezzel hazánk a 4. legjelentősebb létszám bővülést tudhatta magáénak az Unióban.
Erősségeink közé tartozik, hogy 2012-ben a 12 évesnél nagyobb gyereket nevelő nők esetében közel 4%-kal haladta meg hazánk az uniós foglalkoztatottsági átlagot, míg a 6 év alatti kisgyermeket nevelő anyák 15 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A nők aránya a vezetői munkakörökben 41%-ra emelkedett, a 2009 évi 36%-ról.
Szalai Piroska felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos lehetőséget biztosítani azoknak a nőknek, akik gyorsabban vissza kívánnak térni a munkahelyükre a gyermekeik nevelése mellett, és azoknak is, akik kizárólag a gyermekükkel kívánnak foglalkozni. Biztosítani kell a gyermekvállalás időszakában, hogy a kisgyermekes anyák se szoruljanak ki a foglalkoztatásból, és a rugalmasabb, családbarát munkavállalási formák alkalmazásával jobban gazdálkodjon az ország a női erőforrásokkal. A gazdasági versenyképesség javulását eredményezi, ha a munkaerő-piacon tudnak maradni azok is, akik a korábbi, nem rugalmas alkalmazási formák által kiszorultak onnan.
A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a kormány az elmúlt két évben komoly lépéseket tett a nők és a családok támogatásáért, amelyek kézzel fogható eredményeket hoztak.
Az első nagy horderejű rendelkezés - 2011-től - a gyermekek után járó családi adókedvezmény bevezetése volt, amely elismeri a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. Ezt követte az új Munka Törvénykönyve, amely megteremtette azt a keretrendszert, ami lehetővé tette egy rugalmasabb, családbarát munkaerőpiac kialakulását. 2012-ben a legfontosabb intézkedés a Munkahelyvédelmi Akcióterv bevezetése volt, amely lehetővé tette, hogy munkaadói járulékkedvezmény lehetőségével élhessenek a munkáltatók, ezáltal minél nagyobb arányban foglakoztassanak kisgyermekes anyákat. A munkaadók járulékkedvezményt vehetnek igénybe azon munkavállalóik után, akik az elmúlt 3 évben jöttek vissza GYES/GYED/GYET-ről. Ez utóbbi intézkedés minden ötödik nőt érintette.
A miniszteri biztos kiemelte: a Nemzetgazdasági Minisztérium öt államtitkársága (és a Országos Egészségbiztosítási Pénztár) olyan intézkedéseket hozott és olyan lépéseket tett, amely egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a nők munkaerő-piaci helyzete javul. Hangsúlyozta, hogy még mindig van teendő a területen, de a 2014-20-as időszak uniós programjai is segíteni fogják, hogy ez a felfelé ívelő tendencia tovább folytatódjon, és a tárca is folyamatosan dolgozik a további intézkedések kidolgozásán.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
