Számos európai példa mutatja, hogy egyes állami nyilvántartások – részben ma is rendelkezésre álló – adataiból a jelenleginél lényegesen pontosabb információk nyerhetők a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mértékéről, szerkezetéről.
A ma rendelkezésre álló adatok közül a legpontosabbnak a KSH nemzetközi sztenderdek szerint készülő Munkaerő-felmérését tekintjük, ez viszont nem teljes körű bejelentési kötelezettségen, hanem kérdőíves felmérésen alapul. Bejelentésen alapul a KSH Intézményi statisztikája, ez azonban az 5 fő alatti vállalkozásokat nem monitorozza, emiatt közel másfél millió munkavállalóról egyáltalán nem tartalmaz információkat.
A kormány kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás bővítésére, amelynek érdekében számos célzott foglalkoztatási programot indított és tervez indítani. Az eredményesebb tervezést segíthetik olyan naprakész adatok, amelyek megmutatják, az egyes programok milyen hatást gyakorolnak a munkaerő-piaci folyamatokra.
Ennek érdekében a foglalkoztatási törvény Országgyűlés előtt levő módosítása lehetőséget ad a mindenkori kormánynak, hogy egy a munkaerő-piaci folyamatok megfigyelésére alkalmas mutatószámot használjon döntései megalapozásához. Ennek részleteiről az Országgyűlés 2014-ben alkothat törvényt.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
