Czomba Sándor foglalkozatáspolitikáért felelős államtitkár és Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár közös sajtótájékoztatót tartott 2010. június 11-én az árvíz utáni helyreállítási intézkedésekről. Szó szerinti leirat.

Kormányszóvivő: Jó napot kívánok! Köszöntöm önöket.

Hadd mutassam be a mai tájékoztató két vendégét. Balog Zoltánt társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt. A jobbomon pedig Czomba Sándor urat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt.

Ahogy azt a meghívóban is látták a mai tájékoztató témája az, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány az árvíz utáni helyreállítás ügyében. Lassan szerencsére már vonul le az ár, viszont a kár az itt marad, úgyhogy az összes helyreállítási munka majd most fog kezdődni. Csak nagyon röviden két szám. A kitelepítettek száma országosan még mindig 4 ezer fő fölött van. Közülük Borsodban 3 ezer 344 ember töltötte nem az otthonában az éjszakát. Az ár ugyan elvonul, ezért aztán a feladatok is átrendeződnek.

Mind a helyszínen, ahol jelenleg a következő fő feladatok vannak: a szivattyúzások, folytatni kell a fertőtlenítéseket, e nélkül senki nem költözhet vissza az otthonába. El kell rendezni a logisztikai készleteket elő kell készíteni a kárfelmérést. Ami várhatóan hamarosan el tud kezdődni. És át kell tekinteni, hogy a helyszínre vezényelt katasztrófavédelmi, polgári védelmi és tűzoltó állomány milyen létszámviszonyokkal van még a helyszínen. De átrendeződtek a feladatok a kormányzati döntéshozatalban is, hiszen most már a védekezés helyét lassan a helyreállítások veszik át. Egy biztos, ahogy már többször is beszéltünk erről, hogy most a helyreállításban is az összefogás és az összetartás segíthet a legtöbbet abban, hogy megint helyreálljon a rend, és megint az élet visszakerüljön a régi kerékvágásba.

Ma két olyan intézkedést jelentünk be, amelyek ezeket hivatottak teljesíteni. Talán még emlékeznek rá, hogy a kormány egy hete hirdette meg azt a közmunkaprogramot, amelyben 2 ezer ember vesz részt, az árvízi védekezésben, illetve, amikor ennek már nincs itt az ideje, akkor a helyreállítási munkákban. Erről Czomba Sándor államtitkár úr tájékoztat bennünket. A közmunka program nagyon jó alkalom arra, hogy a munka révén is lehetőség legyen arra, hogy romák és nem romák együtt, összefogva tudjanak a kárt szenvedett településeken dolgozni. Megkérem államtitkár urat, hogy ossza meg velünk azt, hogy, hogy is áll ez a program most egy hét elteltével.

Czomba Sándor: Köszönöm szépen! Tisztelettel köszöntöm a sajtó megjelent munkatársait. Ugye egy héttel ezelőtt az ígértük, hogy nagyon gyors segítségben fogjuk részesíteni azokat, akik rászorulnak, és hát ugye alig egy hét elteltével a következőről számolhatok be, 10 pályázat érkezett be a vízügyi igazgatóságok területéről. Ez Szeged, Pécs, Győr, Miskolc, Nyíregyháza, Gyula, Budapest, Székesfehérvár, Szolnok és Debrecen. Tehát, ugye igen széles spektrumot ölel fel. Összesen 2292 fő igény érkezett be, 261,6 millió forint volt ennek a forrásigénye. És 251 települést érintett. Ugye ez egy picit több mint, ami az eredetileg a 260 millió és a 2 ezer fő, de nem akartuk meghúzni a határt. Ha érdemi munkát tudnak ennyi embernek adni, akkor természetesen a finanszírozással sem lehet probléma. Ugye az indulás június 9-e volt kitűzve és a befejezési dátuma pedig július 31-e.

Megkezdődtek a kiközvetítések a munkaügyi kirendeltségeken keresztül, de nagyságrendileg azt tudom mondani, hogy az észak-magyarországi régióban például a 400 fő igényhez képes 160 embert közvetítettek ki. Ezzel csak azt szeretném jelezni, hogy ugye jelen pillanatban a védekezési munkálatok folynak elsődlegesen és a következő időszak lesz az, amikor majd a helyreállítási munkálatokra kerül sor, és zömében a vízügyi igazgatóságoknak a helyreállításkor kellenek majd az emberek. Ezért nem kötöttük szigorúan a feltételeket.

A rugalmasságot az is jelzi, hogy az átlaglétszámot fogjuk vizsgálni. Tehát, adott esetben, ha rövidebb idő alatt több embert kívánnak foglalkoztatni, mert éppen az igény ilyen, akkor természetesen ennek is lehetőséget fogunk biztosítani. Vagy, hogyha egy hónap alatt nem használják fel a rendelkezésre álló összeget, de van munka, akkor természetesen szerződésmódosításra is lesz lehetőség július 31.-ig. És egy nagyon fontos kitétel volt, ugye a meghívásos eljárásban, hogy kifejezetten hátrányos helyzetű embereket szeretnénk ebbe a programba bevonni és lehetőséget biztosítani számukra. Egy kormányrendelet, ide vonatkozó kormányrendelet mondja ki, hogy legalább 50 százalékban, RÁT-os, ugye rendelkezésre állási támogatásos embert kell a kirendeltségeknek kiközvetíteni. Illetve, ha nem tud ennyit kiközvetíteni, akkor is mindenképpen regisztrált álláskeresőnek kell lenni, és ezen belül kifejezetten tartós munkanélkülinek.

Ezeknek nagyon fontos üzenete van, és én államtitkárként kifejezetten kértem is az illetékeseket, hogy ehhez a szabályhoz feltétlenül tartsák magukat. És ugye mindaz, ami történik ma Magyarországon az árvíz kapcsán nagyon fontos dologra hívja fel a figyelmet. Mégpedig arra, hogy bizony itt a megelőzésre is érdemi munkát kell fordítani. Mind fizikálisan, mind szellemileg. Tehát magyarul, nem akkor kell a segítségen gondolkodni, amikor nagy a baj, hanem gátakat kell építeni adott esetben és lehetőséget kell biztosítani érdemi munkára, azoknak az embereknek, akik most nagyon sok esetben az önkormányzatokon, ugye az Út a munkához program keretében mindenféle, zömében nem értékteremtő munkával foglalkoznak. Tehát, a lényeg, hogy a forrásokat, lehetőséget értelmes, érdemi munkára fordítsuk a következő időszakban.

Köszönöm szépen!

Kormányszóvivő: Köszönjük szépen! Nem tudom ehhez van-e hozzáfűzni valója?

Balog Zoltán: Talán csak annyit, és én is köszöntöm a sajtó képviselőit. Ez az első megszólalásom, mint a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak, és örömmel halottam államtitkár társamnak, Czomba Sándornak a szavait, mert valóban ez lesz a mi együttműködésünknek a lényege, hogy olyanokat vonjunk be a munka világába, akiknek eddig erre nem volt lehetőségük, vagy nem is volt képességük, vagy talán még szándékuk sem volt. És a rosszból úgy lehet jót csinálni, hogy ez az árvíz, ez egy alkalom arra, hogy ezeket a lehetőségeket megteremtsük és örülök neki, hogy egy ilyen programot sikerült kiírni. Hiszen a leghátrányosabb helyzetű emberek ebben a térségben, elsősorban a romák, nem csak azok, de ők elsősorban, és ez fontos, hogy ők is részt tudjanak venni.

Most a károk következményének az elhárításában, első körben a takarítás, rendbetétel és így tovább. De azt szeretnénk, és bízom benne, hogy ilyen programmal is meg fog majd tudni egyezni, hogy az újjáépítésben is. Mert, hogyha valaki például a saját házát maga rakja rendbe, vagy adott esetben az újnak az építésében részt tud venni, akkor azért más a viszonya ahhoz a tulajdonhoz, mint ahogy egyébként lenne. Úgyhogy ez jó példa arra, hogy lehet ezt gyorsan is csinálni. Egy hét alatt lehet egy ilyen programot létrehozni, megvalósítani, elindítani. S a visszajelzések azok, hogy valóban erre fogékonyak az emberek, s elindultak ezekben a munkaprogramokban és végzik a munkájukat.

Kormányszóvivő: Ilyen nehéz helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy hogyan tudnak egymáson segíteni az emberek. Tehát, nagyon nagy jelentősége van annak, hogy milyen adományok tudnak eljutni azokhoz, akik rászorulnak.

A mostani áfa-törvény értelmében az adományok is az áfa körbe tartoznak. Emiatt tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban, hogy visszaestek az adományozások. A mostani helyzetben ezt nem lehet megengedni. Nem véletlen, hogy a második intézkedés, amiről Balog Zoltán államtitkár úr hamarosan beszélni fog éppen erről szól, hogy hogyan lehet és megint az összetartást hangsúlyoznám, hogy hogyan lehet az adományozók és a támogatottak közötti összetartást segíteni. Annak érdekében, hogy mindenki, aki támogatni akarja a bajba jutottakat ezt megtehesse könnyen, és szeretném aláhúzni, hogy büntetés nélkül – a kormány úgy döntött, hogy újabb lépéseket tesz arra, hogy az adományozást is könnyebbé tegye.

Kérem államtitkár urat, hogy mondja el a részleteket.

Balog Zoltán: Azt is mondhatnánk, hogy a 29-ből ez egy intézkedés, amit a miniszterelnök úr megígért a 29 intézkedéssel együtt. És ez egyébként már az ellenzékben is nekünk követelésünk volt, és ígéretünk is volt. Több képviselő társammal együtt nyújtottuk be a közcélú adományok áfa-mentességét újra lehetővé tevő törvénymódosítást.

Ugye 2007 óta nincs lehetőség arra, hogy a közcélú adományok után ne kelljen áfa-t fizetni, illetve áfa-t kell fizetni, akár pénzbeli, akár természetbeni juttatásról van szó. Háromszor nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot az előző országgyűlésben, a kormánypártok mind a háromszor, mármint az akkori kormánypártok megakadályozták ennek a törvényjavaslatnak a megvalósítását.

Terveztük azt, hogy a 29 intézkedésbe ezt idehozzuk, s aztán majd, amikor az adótörvényeket egyébként is módosítani fogjuk, akkor lett volna legpraktikusabb. De azt látjuk én magam is jártam ezen a héten, Boldván, az árvíz sújtotta területeken, hogy minden karitatív szervezet, segélyszervezet azt mondja, hogy azok a vállalatok meg magánszemélyek, akik egyébként szívesen adnának nem csak pénzt, hanem másféle dolgokat is, például építőanyagot, bútort, ruházatot, ágyneműt, és így tovább, és így tovább. Mindenki azt kérdezi, hogy meddig lesz áfa-mentes, mert addig amíg, ahogyan a szóvivőtől is hallottuk, ahogyan, hogy ezért még fizetni is kelljen valakinek, hogyha ő jótékonykodik, addig nem fogják odaadni. Tehát, arra várnak valóban, azt is mondhatnám, hogy ott vannak a startnál és alig várják, hogy induljanak ebbe az ügybe. Úgyhogy itt a sürgősség az egy nagyon fontos dolog.

Éppen ezért úgy döntöttünk és a frakcióvezető úrral is megbeszéltük, hogy benyújtjuk ezt a javaslatot. Ez ma megtörtént, ami azonnali hatállyal eltörli a közcélú adományok utáni áfa fizetési kötelezettséget. Hétfőn megpróbálunk a házszabálytól való eltéréssel egy nap alatt ezt a néhány mondatos törvénymódosítást átvinni a házon, és hogyha a köztársasági elnök úr ezt kihirdeti, akkor azonnal hatályba fog lépni. Tehát, gyakorlatilag a jövő héten, hétfőn mi ebből elfogadott törvényt tudunk alkotni, akkor, hogyha az ellenzéki frakciók is partnerek ebben. Innen is kérem őket, hogy legyenek azok, hiszen négyötöd szükséges ehhez. Akkor gyakorlatilag a jövő héten megindulhat az adományoknak a sora.

Hadd mondjam azt, most még így visszamenőleg, hogy a mi számaink azt mutatják, hogy több mint 40 százalékkal esett vissza 2007 után ennek az új büntetőrendelkezésnek a következtében a felajánlásoknak a száma. És ahogy ez a sajnos a mai adórendszerre igaz, mindenfajta kiskapukra kényszerültek egyébként azok, akik segíteni akartak. Úgy gondolom, hogy amikor nagy a baj, akkor azokat, akik segíteni akarnak, nem büntetni kell, hanem inkább segíteni, mert ezek önzetlen felajánlások.

Ezért az egyházak, közhasznú szervezetek és a kiemelkedően közhasznú szervezetek a közérdekű módon kötelezettséget vállalnak, közcélú adományokat adnak, akkor mostantól a törvény hatálybalépését követően nem kell általános forgalmi adót fizetni az adományok után. Bízunk benne, hogy ez az árvízi helyzetben egy újabb lehetőséget ad arra, hogy segíteni tudjanak, hiszen az államnak alapvető érdeke, hogy támogassa azt, és azokat, akik önzetlenül jót akarnak tenni, akik szolgálatot vállalnak a kiszolgáltatottak, a rászoruló embereknek az érdekében. Ennek a támogatásnak egyik természetes lehetősége, hogy ne korlátozzuk az adományozást, és ne adóztassuk meg az adományokat.

Kormányszóvivő: Köszönöm szépen államtitkár úr! Nem tudom van-e kérdés ezekkel kapcsolatban? Parancsoljon.

Kérdező: … Független Hírügynökség. Ezzel kapcsolatban, hogyha sikerül a házszabálytól eltekinteni és sürgősséggel áttolni a törvényt és az államfő pedig aláírja a módosítást, akkor legkorábban mikor léphet hatályba ez a dolog? Kedden már akár?

Balog Zoltán: Mi hétfőn elfogadjuk és sürgős kihirdetést kérünk. A sürgős kihirdetés az öt nap, ettől kezdve a köztársasági elnök úron múlik, hogy ez már jövő héten hatályba tud-e lépni?

Kormányszóvivő: Parancsoljon!m Juhos László. Reális Zöld Valóság.

Kormányszóvivő: Elnézést! Bocsánat, a hölgy előbb jelentkezett. Elnézést!

Kérdező: … Szóval, … vagyok a Napi Gazdaság újságírója, és azt szeretném megkérdezni, hogy visszamenőleges hatállyal az eddig már felajánlott bútoroknak, meg építőanyagoknak és takaróknak, ruháknak, pénzadományoknak az áfa-ját azt vissza tudja-e valami úton-módon téríteni ez a javaslat.

Balog Zoltán: A visszamenőlegesség a jogban mindig egy nehéz terület. Úgyhogy, mi úgy gondoltuk, hogy azt mondjuk, hogy azonnali hatály, akkor még azért az adományoknak az újjáépítéshez rendelkezésre bocsátott adományoknak a nagy részét meg tudjuk teremteni az áfa mentességét. Tehát az azonnali hatály lesz, nem a visszamenőleges hatály.

Kormányszóvivő: Parancsoljon!

Kérdező: Megelőzés területéről kérdezném a Czomba államtitkár urat. Tudomása van önnek államtitkár úr arról, hogy az elmúlt időszakban, tehát itt a 8 évet értem alatta, EU-s pénzek bejöttek megelőzésre, árvízvédekezésre, ezeknek nagy része befagyott. Kérdésem, hogy szándékában áll-e esetleg önnek vagy a kabinetnek ennek a vizsgálatnak nekiállni, mert ilyen komoly hír érkezett, hogy Magyarország nem használt fel EU-s pénzeket, nem tett mellé. A második dolog ön is a megelőzést emlegette ugye. Második kérdésem az, hogy mégis ki fogja megmondani, hogy mit kell csinálni a megelőzés területén, most a gátakra értem, ugye, mert nincs, gátakat kell építeni. Hiszen az elmúlt 20 évben a vízügy azt csinálta, amit a megrendeltek tőle a Fő utcából, tehát a minden folyjék szabadon Duna Kör által képviselt jelmondat alapján gyakorlatilag északon nem történt semmi ezek a hegyekből eredő folyók közül. Ugye, elköltöttünk mintegy 100 milliárd forintot teljesen. Nagy részét feleslegesen a Vásárhelyi-tervre. Tehát, ki fogja itt megmondani a kormányzati apparátuson belül is, hogy mégis mit kell csinálni? Hisz gyakorlatilag most már úgy tudom, hogy a kormányzati apparátusban vízügyi szakember nincs is.

A harmadik kérdés ugye az, hogy ön is jól emlékszik erre, hogy itt a rendszerváltás idején sokan felvonultak, köztük a köztársasági elnök urunk is, hogy Házat építs, ne gátat! Hogy látja, hogy ez az elmúlt 20 éves vízügyi politika hozzájárult ezeknek a szerencsétlen embereknek, akiknek összedőlt a háza a tragédiájához? Várom megtisztelő választ.

Czomba Sándor: Köszönöm szépen! Valóban nagyon fontos témát vetett fel, és egy személyes megjegyzést engedjen meg. Én a beregi térség országgyűlési képviselője vagyok, ahol ugye 2001-ben a Bereget újjá kellett építeni. Tehát, innentől kezdődően.

Kérdező: …. a gát…

Czomba Sándor: Így van. Elég sok mindent lehet ugye ezzel kapcsolatban elmondani. Hála jó Istennek néhány hete Magyarországnak felelős kormánya van. És ez a felelős szót szeretném többször aláhúzni, mert az elmúlt néhány hétben sokkal több minden történt pozitív irányba, mint az elmúlt 8 esztendőben együttvéve. Azt szeretném öntől és önön keresztül a magyar lakosságtól kérni, hogy bízzanak a magyar kormányban a vízügy területével kapcsolatos kérdésekben is.

Való igaz, hogy a Vásárhelyi-terv ugye az első 2007 év végéig 6 tározót, árakasztó tározót kellett volna csak a Tisza mentén megépíteni. Ehhez képest egy, illetve másfél épült meg. Gyakorlatilag jelen pillanatban ott tartunk, hogy a Tisza mentén élő egyik leghátrányosabb helyzetben lévő térségek döntő többségében ma is veszélyben vannak. Még mindig a víz az úr, és ugye ennek vagyunk szemtanúi az elmúlt időszakban is. Tehát, nagyon fontos az, hogy azokat az uniós forrásokat, amelyek valóban a védekezésre, az árvízi védekezésre kellett volna – így fogalmazok – fordítani, azokat most oda fordítsuk, ahová valóban a legnagyobb szükség van rá. És a Házat építs ne gátat!, teljes mértékben egyetértünk ezzel a gondolattal. A legfontosabb feladatunk az, hogy az emberek biztonságban érezhessék Magyarország bármely területén éljenek magukat a következő időszakban. Ezen fog a kormány dolgozni.

Balog Zoltán: Szabad még ehhez a szlogenhez, amit én is skandáltam annak idején a Duna Körnek a tüntetésein, hogy Házat építs, ne gátat! Ehhez most annyit tennék hozzá a boldvai tapasztalatok után, amiket nem tegnapelőtt szereztem, hanem már korábban. Azt a cigánytelepet nyolcszor öntötte el az ár az elmúlt években, hogy Házat építs, ne gátat!, de ne az ártérre. Tehát, azt gondolom, hogy a vízügynek itt is feladatai vannak a tekintetben, hogy az újjáépítésnél meg kell vizsgálni, hogy olyan területekre nem szabad kiadni építési engedélyt, amit egyébként rendszeresen elér az ár, hogyha nem sikerül gáttal védeni, akkor jobb lenne másfelé építeni.

Kormányszóvivő: Parancsoljon!

Kérdező: … Erzsébet vagyok, ATV híradótól. Nekem kormányszóvivő asszonyhoz lenne egy kérdésem, de más témában. Soltész Miklós szociálpolitikai államtitkár beszélt arról tegnap, hogy a gyes szabályai megváltoznának. És 2012-től. Nekem az lenne a kérdésem, hogy, hogy változnának meg? Miért volt erre szükség, és miért pont 2012 a céldátum ebben?

Kormányszóvivő: A gyes helyre- vagy visszaállításával kapcsolatban még a tervek vannak. Valószínűleg visszaállna 3 évre a gyes, ahogy ez eddig is volt. És azért 2012-től, mert akinek most születik babája, vagy ebben az évben született babája, akkor jár le pont az a két év, amire most jogosult. Tehát, akkor, hogyha visszamenőleg is, és visszamenőleg lenne ez érvényben ez a bizonyos új szabály, akkor a baba hároméves, vagy akkor már kisgyerek 3 éves koráig otthon tudna maradni az anyukat. Függetlenül attól, hogy most ebben a kedvezőtlenebb időszakban született a kisgyerek.

Kormányszóvivő: Parancsoljon!

Kérdező: Jó napot kívánok! Szaplonczai Laura vagyok a Hír televízióból. És Czomba államtitkár úrhoz lenne egy kérdésem nekem is más témában, de az ön nevéhez fűződik a törvényjavaslat, méghozzá az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat. Tulajdonképpen egy értelmezést szeretnék öntől kérni, hogy pontosan hogyan egyszerűsödik így, ezáltal az alkalmi munkavállalás?

Czomba Sándor: Igen. Arra szeretném nagy tisztelettel kérni a jobban jártas hölgyeket és urakat, hogy a következő héten, hétfőn fog kezdődni a parlamentben ennek a törvénynek vélhetően az általános vitája. Ne bonyolódjanak bele, ha lehet a törvény szövegébe. A lényeget szeretnénk, hogyha mindenki látná és a lényege gyakorlatilag egy egyszerűsített foglalkoztatásnak az, hogy egyszerű, átlátható, gyors és ellenőrizhető. Az, ami ma Magyarországon van, a nem rossz, hanem az működésképtelen. Tehát, jelen pillanatban épp ma kaptuk meg az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek a jelentését, hogy az elmúlt hónapokban mi történt ezzel kapcsolatban. Rettenetesen sok feketemunka, bejelentetlen munka van. Azért, mert képtelenek kitölteni két példányban 18 adattal minden reggel jelenléti ívet. Tehát, működésképtelen. A most előterjesztett törvényjavaslat gyakorlatilag ezeket a hibákat küszöböli ki nagyon egyszerű módon, akár elektronikusan, akár papíralapon és két kategóriát vesz figyelembe.

A mezőgazdasági idénymunkát, és ebbe beleértendő az idegenforgalmi idénymunka, illetve az egyéb alkalmi munkák. Az egyik esetben 500 forintot, a másik esetben 1000 forintot kell közteherként naponta kifizetni idézőjelben, és innentől kezdve mindent le tudott a tisztelt munkáltató és munkavállaló. Ugye, azért szoktam hasonlítani, mert SMS-en, elektronikus úton is, papír alapon is meg lehet oldani ezt a problémát. Gyakorlatilag, ha egy telefonon keresztül két kódot beütök onnantól kezdődően megoldottam a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségemet is. Ez egy nagyon lényeges üzenet. Köszönöm szépen!

Kormányszóvivő: Köszönöm!

Kérdező: Ehhez kapcsolódóan államtitkár úr, tehát, ha elküldöm az SMS-t, akkor az SMS díja lényegében véve a közteher fizetés?

Czomba Sándor: Azt javaslom, hogy ilyen részletkérdésekben ….

Kérdező: …

Czomba Sándor: Igen, így van. Le tudom, de ugye ez nem azt jelenti, hogy a Pannon, vagy a Vodafone, vagy ugye tehát más hálózatokon keresztül ezt az APEH fogja gyakorlatilag kezelni. Most röviden, tömören ennyit. Tehát, az a lényeg, hogy nincs teendőnk, egyéb teendőnk ezzel kapcsolatosan.

Kérdező: … azt írja a törvény szövege, hogy napi utalásra, napi utalással lehet az elektronikus bevallással együtt, napi utalással kéne kiegyenlíteni a közterheket.

Czomba Sándor: Nem. Kétfajta van. Az egyik ugye az SMS, a másik pedig az úgynevezett ügyfélkapu, vagy nevezzük Interneten történő kapcsolat. Ugye az SMS esetében valóban egy SMS-el azt a napot tudom le. Kérdező: A bejelentés, bocsánat, hogy a szavába vágok, de az csak a bejelentés, attól még a közterhet valamilyen úton-módon be kell fizetni.

Czomba Sándor: Meg van oldva ennek a technikája is. Azt szeretném öntől tisztelettel kérni, hogy hétfőtől kövesse az eseményeket. Kedden már az általános vitája fog megkezdődni a parlamentben. Minden kérdésre választ fog kapni.

Kérdező: .... hanem, csak azt, hogy mikor dönt a kormány arról, hogy mennyi pénz áll rendelkezésére az újjáépítésről?

Kormányszóvivő: Először meg kell, tehát először a kárfelmérésnek kell megtörténnie. Addig, amíg nem tudjuk, hogy pontosan mi mennyibe kerül, addig nem érdemes pénzekről konkrétan beszélni. Megvannak azok, amiket a kormány már eddig is elhatározott. Tehát, hogy a védekezés által, a védekezés által okozott károk megtérítése, illetve a középületben bekövetkezett károk, erről már konkrétan szó volt. De a részletekre még térjünk vissza. Én is azt kérem, amit államtitkár úr, hogy térünk vissza akkor, amikor már pontos számokat tudunk magukról a károkról, amiket majd ki kéne fizetni, vagy ki kell fizetni.

Köszönöm szépen akkor, hogy itt voltak és jó hétvégét mindenkinek! Viszontlátásra!

Balog Zoltán: És jó szurkolást!