Czomba Sándor a köztévé Ma reggel című műsorának vendége volt szeptember 14-én.

Műsorvezető: Köszönöm. Mi pedig már itt üldögélünk Czomba Sándorral, foglalkoztatáspolitikai államtitkárral. Jó reggelt kívánok!

Czomba Sándor: Jó reggelt kívánok!

Műsorvezető: Azt olvasom, hogy most már nem csak az önkormányzatok, hanem a vállalkozások is foglalkoztathatnak közmunkásokat, közcélú munkában résztvevőket, akik, ugye azok a vállalkozások, amelyek az árvíz sújtotta települések újjáépítésében dolgoznak. Eddig ilyet nem tehettek? Tehát ez benne az újdonság, hogy a vállalkozások eddig nem foglalkoztathattak közmunkásokat?

Czomba Sándor: Részben ez az újdonság. Ugye a jelen pillanatban az volt a helyzet, hogy vállalkozások is vehettek igénybe nem csak árvízi helyreállításra, de az összeget tekintve a RÁT összegét kaphatták meg, magyarul a 28 ezer 500 forintot. Hát ezért nem volt túlságosan kapós ugye ez a fajta foglalkoztatási forma. Miközben egyébként ugye az önkormányzat, ha tudott érdemi munkát adni, ha nem 95 százalék bér és járuléktámogatást, tehát nagyságrendileg 85 ezer forintot kapott, ugye ez egy nagyon visszás helyzet. Ezt próbáltuk, ezen próbálunk és próbálunk a következő időszakban segíteni. Ez egy nagyon fontos lépés, fontos üzenete van. Az az üzenet, hogy a vállalkozások, akik azonnal az elsődleges munkaerő piacra viszik az embereket, és értékteremtő munkát tudnak nekik adni, számukra biztosítsunk lehetőséget.

Műsorvezető: De ez ugye csak az árvízi újjáépítésre vonatkozik és csak addig ameddig ez az újjáépítés tart?

Czomba Sándor: Jelen pillanatban igen, hiszen ugye ezt a fajta foglalkoztatási forma, ez mindenképpen közfoglalkoztatási jelleget ölt. Tehát ugye a finanszírozást itt uniós és egyéb jogszabályok is korlátozzák. Azt, hogy mi az a maximum, amit lehet adni. Most egyébként 50 százalék bér és járuléktámogatás az, amit a vállalkozások egyébként, illetve megváltozott munkaképességűek esetén 60 százalék, amit uniós szabály korlátként megszab.

Műsorvezető: Van arra felmérésük, hogy hány munkásra van még szükség?

Czomba Sándor: Hát pontos felmérés nincs. Bízunk abban, ugye ez március végéig tart ez a program. Tegnap ottani munkáltatókkal, munkavállalókkal is volt szerencsém beszélgetni. Van igény rá, mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalról. Úgyhogy bízunk benne, hogy ezres, vagy ezer fölötti nagyságrendről beszélünk.

Műsorvezető: Ugye, hogyha engedményt adnak, vagy újabb lehetőségeket nyitnak, akkor nyilvánvalóan meg fognak jelenni az ügyeskedők is és a visszaélők is. Van-e arra tervük, vagy elképzelésük, vagy egyáltalán ellenőrzési mechanizmusuk, hogy valóban csak az árvízi újjáépítésen foglalkoztassák a vállalkozások ezeket az embereket. Mert egyébként a lehetőség minden más területen is nagyon csábító lenne valószínűleg.

Czomba Sándor: Így van. A kormányrendelet egyértelműen rögzíti, hogy milyen feladatokra. Tehát lakás építése, önkormányzati ingatlanok, utak, hidak, esetleg védművek ideiglenes védművek véglegesítésére, és a ugye két eset lehetséges, vagy a vállalkozó közvetlenül munkaszerződést köt a közfoglalkoztatókkal. Ilyenkor az önkormányzat belép és a vállalkozóval egy előzetes megállapodást köt, és a jegyző útján ellenőrzi ennek a vállalkozási formának a betartását, vagy lehet az is, hogy az önkormányzat kvázi munkaerő kölcsönzőként, tehát munkaszerződése a közcélúval van és átadja a munkást a vállalkozónak. Tehát természetesen szigorú feltételekkel lehet ezt majd igénybe venni.

Műsorvezető: Kiskapuk vannak?

Czomba Sándor: Mindenhol vannak kiskapuk, de azok a kiskapuk arra alkalmasak, hogy bezárjuk őket adott esetben. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ez nem fog problémát okozni. Most van sajnos nem kiskapu, hanem egy hatalmas kapu van nyitva. Azzal, amit az előbb említettem, hogy a vállalkozó 28 ezer 500 forintot kap, az önkormányzat pedig 85-öt a kevésbé értéktelen munkára …

Műsorvezető: Igen, ezért gondolom, hogy a kettő közötti különbözetet még, ha felezik, akkor is jól jár mindenki. Hogyha másfelé foglalkoztatják az illetőt.

Czomba Sándor: Ez így van, de a vállalkozónak az is ki van kötve, hogy az így megkapott bér- és járuléktámogatást a vállalási szerződésében nem érvényesítheti, tehát természetesen saját emberét is foglalkoztathatja ezzel semmi baj, de ezt az összeget, amit az államtól plusz forrásként kap, nem érvényesítheti.

Műsorvezető: Mikorra lesz kész mindaz az épület, amelyet fel kell építeni, vagy fel kell újítani az árvíz sújtotta területeken? Arra is gondolok most, hogy ugye Hajdú-Biharból megint vizes hírek érkeznek a napokban.

Czomba Sándor: Igen, igen és ugye ez egy hosszú távú gondolkodásmódot igényel. Tehát itt megállítanunk kell, ugye addig ameddig a belvízzel, árvízzel, csapadékvízzel ilyen gondjaink vannak és ez előrevetíti annak a lehetőségét is és ebben gondolkodunk, hogy a következő évben olyan közfoglalkoztatást, közmunka programokat indítsunk, amelyekkel ezeket akár árapasztó- tározó, akár csapadék- belvízelvezető, van itt munka, értékteremtő munkára is volna lehetőség. Csak oda …

Műsorvezető: …

Czomba Sándor: … hogyne, hogyne, oda kell vinni a forrásokat és a lehetőségeket, ahol érdemi munkát …

Műsorvezető: Tehát akkor március után lesz ennek folytatása? Ezt így értsem?

Czomba Sándor: Természetesen, most nem az árvízi programok, hanem általában a közmunka program egy nagyon komoly átszervezéssel fog keresztülmenni.

Műsorvezető: De ez a kedvezmény meg fog maradni március után is? Ez a bizonyos 95 százalékok?

Czomba Sándor: A 95 százalékos kedvezményt ugye csak abban az esetben lehet jelenleg egy a szociális törvényt módosította a parlament és ehhez kapcsolódóan kapott felhatalmazást a kormány arra, hogy veszélyhelyzetekben adjon lehetőséget erre. Tehát ugye itt a közfoglalkoztatás, a közszónak benne kell mindenképpen lenni, mert egyébként, ha versenyszférában foglalkoztatunk, akkor ugye azért a limitek is korlátozottak.

Műsorvezető: Beszéljünk egy kicsit az Országos Érdekegyeztető Tanácsról is, mert, hogy zűrzavar tűnik kialakulni ebben a kérdésben. Ugye Matolcsy György ő írásbeli konzultációt kezdeményezett, tehát, hogy szeptember 25-ig juttassák el a felek az elképzeléseiket arról, hogy működjön a jövőben az OÉT. Erre tiltakozott például a liga, azt mondták, hogy ezt a, hogy is mondták, levelező tagozatos ötletelést ők elutasítják. S lám-lám, most azt olvasom az újságban, hogy már szeptember 25-e előttre, jövőre összehívta mégis a miniszter az OÉT-et. Most akarnak OÉT-et, vagy nem akarnak OÉT-et?

Czomba Sándor: Semmiféle zűrzavar nincs, úgy gondolom. Mindig is azt mondtuk, hogy a társadalmi párbeszéd nagyon fontos a kormány számára. És nem csak a kormány, Európai Unióban is mindenhol ugye a … rendszer jól és hasznosan működik…..

Műsorvezető: … viszont akkor a levelező tagozatos…

Czomba Sándor: … nem is levelező tagozat, úgy gondoltuk és nem véletlenül küldtük ki a levelet, úgy gondoltuk, hogy amikor egy érdekegyeztetési rendszert szeretnénk átalakítani, hatékonyabbá tenni, akkor fontos az, hogy a partnereinket is megkérdezzük, hogy ők hogyan látják, és milyen irányba kellene elmozdulni. Visszajöttek válaszok, részben ugye a munkavállalói oldalról az a válasz érkezett, hogy nincs mit mondaniuk, hanem le kellene ülni. Mi sajnáljuk, részben ezt a dolgot, hiszen mi úgy gondoljuk, hogy azért az érdekegyeztetés rendszerét a korábbi évekhez képest sokkal hatékonyabban is lehetne működtetni. Tehát mi nem úgy szeretnénk leülni a partnerekkel, hogy meghallgatjuk őket és egyébként azt tesszük, amit akarunk, mert az elmúlt 8 évben a kormány nagyon sok esetben …

Műsorvezető: Azt nem értem, hogy miért jobb a levelező tagozat, mint az, hogy személyesen leülnek és egymás …

Czomba Sándor: Ez nem levelező tagozat, tehát ahhoz, hogy leüljünk és érdemben tudjunk tárgyalni egymással, ahhoz azt a keretrendszert kell meghatározni, amiben mi ezt a munkát hatékonyan, tudjuk végezni. Ezért kértük őket, hogyha van javaslatuk, ha nincs javaslatuk, természetesen, tehát ezt is tudomásul vesszük. Ezért hívtuk össze a jövő hét hétfőre a …

Műsorvezető: Hogyan fog változni az OÉT működése? Bizonyos szervezeteket ki akarnak zárni, ebben nem jó szó ez, de azt szeretnék, hogy bizonyos szervezetek innentől kezdve ne vegyenek részt az OÉT ülésén, vagy másokat szeretnének bevonni, vagy hogyan gondolják átalakítani?

Czomba Sándor: Nem, alapvetően nem ez a kérdés itt. Azt, hogy egyáltalán ki vegyen részt munkaadói, munkavállalói oldalról, azt megfelelő módon most is taxatíve lehet egyértelművé tenni, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni. Mi inkább a szélesítésen, a társadalmi párbeszéd szélesítésének vagyunk a hívei. Hiszen akkor tudunk érdemben párbeszédet folytatni, hogyha minél több, és itt akár a civil szférára is gondolok, ugye. Minél több szervezet tudja elmondani a véleményét és tudjuk ezt hasznosítani.

Műsorvezető: …melyek ezek a szervezetek?

Czomba Sándor: Ugye az ágazati párbeszéd, az számos lába van. Ugye van olyan is, hogy gazdasági, szociális tanács. Ennek a hatásköre ugye jóval szélesebb, ide már a civil szerveződések is belépnek. A kormány tulajdonképpen itt csak egy megfigyelői státuszban van, de ott például nagyobb keresztmetszetben látunk rá a problémákra, gondokra, tehát megvan mindenhol az a szegmens, amiben ezt szerintünk hatékonyan lehet…

Műsorvezető: Ha most még a keretek nincsenek meg, mert, hogy erről is ugye egyeztetés folyik, akkor nyilván korai azt kérdeznem, hogy és megegyezés vajon a jövő évi minimálbérről, egyéb ügyekről mikor lesz?

Czomba Sándor: Ez természetesen akkor, amikor az OÉT leül és érdemben megkezdjük a tárgyalásokat.

Műsorvezető: És december 23-án elfogadják a költségvetést. Tehát előtte meg kell, hogy legyen. Czomba Sándor: Így van. Műsorvezető: Államtitkár úr, köszönöm, hogy a vendégem volt.

Czomba Sándor: Én is köszönöm.