Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az ATV Jam című műsorának vendége volt. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Szemtől szembe rovatunk vendége Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára.Jó reggelt kívánok.

Czomba Sándor: Jó reggelt kívánok.

Műsorvezető: Úgyis mindenki ezt kérdezi – gondolom – öntől elsőként. Hol az egy millió munkahely, vagy hogy indul az egy millió munkahely megteremtése, miután ez egy hosszabb távú program is.

Czomba Sándor: Hát a humán erőforrás részben ugye rendelkezésre áll, magyarul azt jelenti, hogy elvileg megvan a lehetőség arra, hogy egy millió emberrel több dolgozzon Magyarországon. Tehát egy millió új munkahely jöjjön létre a következő tíz esztendőben. Jelen pillanatban sajnos ott tartunk, hogy azt a rossz tendenciát, ami az elmúlt években a foglalkoztatáspolitikában nyomon követhető volt, azt próbáljuk megállítani. De hát sajnos az a helyzet most, hogy az Európai Unió 27 tagállamából a 26-dikak vagyunk a foglalkoztatási ráta tekintetében. Tehát most már nem egészen 55 százalékos a rátánk. Ez borzasztóan alacsony. Ez azt jelenti, hogy 3 millió 700 és 3 millió 900 ezer ember között van a foglalkoztatott...

Műsorvezető: ...más országokban ez 60-70 százalék között van.

Czomba Sándor: Így van, az európai uniós átlag most 64 százalék.

Műsorvezető: Feltételezhetjük azért, hogy azért ezeknek az embereknek, akik statisztikailag nem dolgoznak, jó részük dolgozik, mert valamiből mégis csak meg kell élni, hogy ez a fekete gazdaságban lehet most már évtizedek óta.

Czomba Sándor: Így van. Sajnos ez tény és való. És hogyha mögé nézünk, hogy vajon mi miatt vannak a feketegazdaságban, akkor azt látjuk, hogy ugye Magyarországon száz egységből ötvennégy egység az államhoz kerül különböző adók formájában. Ez egy iszonyatosan nagy szám. Ez ugye, azok az országok, akikkel versenyzünk – idézőjelben – ugye szlovákoknál, cseheknél, lengyeleknél, ez 32 – 36 – 38 egység. Tehát lényegesen kevesebb, mint nálunk. Magyarul, ha mi versenyképesek szeretnénk maradni, akkor az államnak ebben a szerepkörében nem ilyen mennyiségű elvonással kell élnie. Ráadásul ez az 54 egység úgy került az államkasszába, hogy nem igazán érzékelünk javulást, se a foglalkoztatásban, se a gazdaságépítésben.

Műsorvezető: Annyival bonyolultabb ez a dolog, hogy ezeket a dolgokat ezeket mindenki tudja. Tehát azt tudjuk, hogy magas az elvonás, hogy alacsony a foglalkoztatás. Ezt tudták az előző kormányok is, ugye az a kérdés, hogy hogy lehet ezen áttörni. Hogy lehet átfordítani valahogyan ezt a dolgot?

Czomba Sándor: Hát olyan adó- és járulékpolitikát kell folytatni, ami arról szól, hogy akik Magyarországon tudnak és képesek munkahelyeket teremteni, nekik lehetőséget adjunk, tehát levegőhöz juttassuk azokat...

Műsorvezető: ... na de hogyan? Hogyan? Ez a kérdés...

Czomba Sándor: ... akik képesek. Első akcióterv, akkor hadd mondjam.

Műsorvezető: Halljuk.

Czomba Sándor: Korábban, ameddig az elmúlt nyolc esztendőben a magyar kormány valóban csak beszélt arról, hogy mit is kellene tenni az adórendszerrel és a járulékpolitikában, addig az Orbán-kormány azt tette, hogy az első akcióterv keretében 60 napon belül nagyon komoly, határozott üzenetet jelzett a 29 pontban. Többek között ugye adócsökkentésről, többek között...

Műsorvezető: ... igen, de hát tudjuk, hogy a személyi jövedelemadó csökkentés az a magas jövedelműeket érinti, miközben hát az el nem helyezkedők jelentős része éppen az a gond, hogy alacsony képzettségű, vagy képzettség nélküli, és ezért neki aztán olyan mindegy, hogy a magas jövedelműek 32 százalékkal, vagy 16 százalékkal adóznak, mert ez rájuk úgy sem vonatkozik.

Czomba Sándor: De az alacsony iskolai végzettségűeket azok a vállalkozások fogják tudni foglalkoztatni, akikről most beszélünk, akiknek a 19 százalék helyett mondjuk 10 százalék nyereségadót kell a következő időszakban fizetniük...

Műsorvezető: ... nem a nyereségadót, hanem a társasági adót, a nyereségadó nem változik, azért nagyon nagy különbség a nyereségadó vagy társasági adó. Ugye vannak olyan számítások, hogy 800 ezer – 1 millió olyan honfitársunk is lehet, akinek nincs érdemi szakképzettsége, viszont munkaképes korú. Velük lehet valamit kezdeni, vagy hát le kell róluk mondanunk.

Czomba Sándor: Hát Isten őrizz, hogy lemondjunk róluk. Tehát valóban közel 1 millió ember az, aki vagy munkanélküliként, vagy az inaktivitásban, ami még rosszabb – sajnos – van jelen pillanatban és igen alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Számukra azokat a lehetőségeket kell megteremteni, egyrészt a képzés lehetőségét, és ez egy nagyon lényeges kérdés, és éppen a mai nap, hogyha lehet erről egy mondatot mondani, a szakképzéssel kapcsolatban sajtótájékoztatót fogunk hamarosan tartani a Kereskedelmi- Ipar Kamarával, ahol a stratégiai irányt fogjuk meghatározni. Tehát melyek azok a legfontosabb kitörési pontok, ahol a szakképesítést, a szakképzési rendszert át kell alakítanunk ahhoz, hogy akár felnőttképzésű, akár iskolarendszerű képzésről beszélünk.

Műsorvezető: Hát izgatottan várjuk, mert hogy ugye...

Czomba Sándor: ... ez egy nagyon fontos kérdés.

Műsorvezető: Hova lehet terelni a munkaerőt? Nagy cégek, kis cégek. Ugye nagy reményeink voltak, hogy jöjjenek be, mint a Kecskemétre a Mercedes, vagy Gyöngyösre a gumigyár, amit aztán sikeresen elüldöztek, mondjuk. De hát ide a kisvállalkozásokkal merre lehet terelni a munkaerőt?

Czomba Sándor: Ugye az alapvetően azt mondjuk, hogy ma a magyar munkavállalók több, mint kétharmadát magyar kis – középvállalkozói szektor foglalkoztatja. Tehát ha mi ebben jelentős előrelépést szeretnénk, akkor a magyar kis- középvállalkozói szektorra alapvetően számítunk. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a nagyvállalkozások, vagy a multinacionális cégeknek nem lenne helye a magyar gazdaságban. Isten hozta őket egyébként.

Műsorvezető: ... a magyar GDP jelentős részét ők állítják elő...

Czomba Sándor: ... így van, így van. Tehát ha ők beágyazódnak a magyar gazdaságba, ha gyökeret eresztenek és nem arról szól, hogy öt éven belül veszik a batyujukat és tovább állnak, mert olcsóbb a munkaerő tőlünk esetleg egy kicsit keletebbre, hanem valóban stratégiai célként jelölik Magyarországot, és azért szeretném...

Műsorvezető: ... megjegyzem, de jó, de akkor azt kezdtem el, ha öt évig itt van, az öt évvel több munkaerőt ad embereknek, mintha itt sem lenne...

Czomba Sándor: ... ez így van, így van...

Műsorvezető: ... kétségtelen, hogy mondjuk a kínai munkaerő árával lehetetlen Európában versenyezni.

Czomba Sándor: Így van. Csak az nem mindegy...

Műsorvezető: ... annyira nem ilyen egyszerű ez a dolog, Mihályi Péterrel arról beszélgetett kollégám vasárnap, hogy ő mit mondott a kis- és középvállalatok munkaerő felszívó képességéről, ha megengedi, akkor nézzük meg, hogy ön mit gondol róla. Jó? Akkor nézzük meg.

Bejátszás: Mihályi Péter: Magyarországon a kis- és középvállalatok foglalkoztatják az emberek 71 százalékát. Ez igaz. Tehát ezt a szektort kell támogatni. Csak ez körülbelül olyan logikai következtetés, mintha azt mondanánk, hogy Magyarországon az emberek 80 százaléka nem tud semmilyen idegen nyelvet és akkor ezt kell támogatni. Hát pontosan az a probléma, hogy a 71 százalék dolgozik mikrovállalatoknál, kisvállalatoknál, gyakorlatilag a 71 százaléknak a 90 százaléka mikrovállalatoknál dolgozik. Ez a probléma. Ettől nem tudunk előre menni, mert nem lehet kisvállalati mértékben sem a mezőgazdaságban, sem az iparban, sem a szolgáltatásban hatékonyan részt venni ebben a nemzetközi versenyben. Azt gondolom – lehet, hogy tévedek, mert nem látok a politikusok fejébe – hogy tényleg rosszul gondolják. Tényleg azt hiszik, hogyha a kisvállalkozásoknak ezer milliárdot oda adnak, szétosztanak .- és persze lesz rá jelentkező, tehát minden olyan pályázat, amelyik úgy kezdődik, hogy ingyen pénzt osztogatunk, arra lesz jelentkező, akkor itt nem lesz egy millió munkahely. Semennyi munkahely nem lesz. Bejátszás vége.

Műsorvezető: Tehát azt mondja ugye, hogy sokan dolgoznak ott, de nem tud oda munkaerő már áramlani, éppen az a probléma, hogy túl sokan vannak ott.

Czomba Sándor: Hát én nem így gondolom és az elmúlt esztendőknek pontosan ez volt a tendenciája, tehát akkor az előbb ugye említette a gumigyártó céget. Szóval azért az nem megy, hogy míg egy magyar kis- középvállalkozó egy – másfél millió forintot kap munkahely teremtésre adott esetben, kemény pályázatok útján, aközben egy betelepülő cég 20-25 millió forintot kap egy emberre és semmiféle garancia nincs arra, hogy miután a foglalkoztatási kötelezettség lejár, akkor marad az országban, vagy sem. A másik, ami nagyon fontos,...

Műsorvezető: ... én mindig megnéztem az álláshirdetéseket, most a HVG-ben néztem, hogy nagy cég jó állásokat csak a Mercedes hirdet szinte most csak a HVG-ben És felteszem, ha egy ilyen cég ilyen kvalifikált munkaerőket keres, azért az nem szalad el olyan könnyedén, mert nem arról van szó, hogy holnap Romániába, holnapután meg Kínába ugyanilyen mértnökök lesznek. Két év múlva talán már lesznek ott is.

Czomba Sándor: Ez a célunk, hogy ahogy az előbb is jeleztem, hogy azok a vállalkozások, akik akár kicsik, akár nagyok, akik Magyarországra telepednek, ők perspektívát lássanak Magyarországban. Részben, hogy megfelelő humán erőforrás áll rendelkezésre, részben pedig olyan adó- és járulékrendszer van, ami valóban versenyképessé teszi az ő foglalkoztatását és ami nagyon lényeges, ma Magyarországon a beszállítói körben a Suzuki van a legnagyobb arányban, 13 százalék, borzasztó, tehát amíg a magyar kis- középvállalkozás – borzasztóan alacsony ez a szám. Tehát önmagában nem is az a probléma, hogy mondjuk egy magyar vállalkozó 2 milliót kap munkahelyteremtésre és mondjuk egy multi befektető hát nem huszat mondjuk, de ennek a kétszeresét akár, ha egyébként ő magyar embernek Magyarországon munkahelyet, tartósan munkahelyet teremt, Isten hozta.

Műsorvezető: Igen, csak hogy milyen bonyolult ez a dolog, ugye a Suzuki gyárban is jelentős részben Szlovákiából jönnek munkások, mert Magyarországon nem találtak. Dunavarsányban nyílt néhány éve egy japán autóalkatrészt gyártó cége, akkor onnan egészen Kelet-Magyarországról kellett munkaerőt toborozni, mert miközben munkanélküliség van, mégsem találtak embereket és azt mondták, hogy de akkor miért jöttünk ide, ha nincs munkaerő.

Czomba Sándor: Így van. Ez egy nagyon lényeges kérdés és itt azért a szociális ellátórendszer és a foglalkoztatáspolitika közötti anomáliák azok elég intenzíven előjönnek... Műsorvezető: ... meg a ......(nem érteni),... amit ön is...

Czomba Sándor: ... nyilván, így van.

Műsorvezető: ... mondott. Ha megenged egy pár gyors kérdést. Mert ugye mindig előkerül a Munka Törvénykönyvének a módosítása is. ugye a munkavállalók, szakszervezetek attól tartanak, hogy tovább csorbul, csorbítanák a változások az ő jogaikat.

Czomba Sándor: Nem ebben az irányban szándékozunk a Munka Törvénykönyvét módosítani. Túlhaladott az élet, ugye a ’90-es években íródott a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyv. Azért azóta a munkaerőpiacon, munkaadói – munkavállalói oldalon is számos változás történt, amit nem követett le a jogszabály. Ezen próbálunk módosítani.

Műsorvezető: Sztrájkjog szűkítése? Pont az Ipar Kamaránál hangzott el, hogy na azt lehetne.

Czomba Sándor: Mindenkivel le fogunk ülni, aki ebben az ügyben illetékes, akár munkaadói, akár munkavállalói oldalról és azt szeretnénk, hogyha egy olyan sztrájktörvény lenne hatályos, lépne életbe, amely mindenki számára elfogadható...

Műsorvezető: ... tehát a mostani nem elfogadható? Változtatni akarnak rajta?

Czomba Sándor: ... azért láttuk az elmúlt időszakban az, hogy számos probléma vetődött fel akkor, amikor a munkavállalók élni kívántak ezzel a lehetőséggel ugye...

Műsorvezető: ... igen, sokat profitált például a vasutasok úgynevezett gördülő sztrájkjából...

Czomba Sándor: ... én nem úgy gondolom, hogy a Fidesz profitált ebből. A vasutasoknak jogos elvárásuk volt és azt érzékeltem, hogy a társadalom jelentős része mellettük is volt ebben a dologban.

Műsorvezető: Akkor viszont nem kell szűkíteni ezt a jogot, mert a jogos követelések ezután is lesznek.

Czomba Sándor: Nem azt mondtam, hogy szűkíteni fogjuk, azt mondtam, hogy módosítani...

Műsorvezető: ... szóval esküszik, hogy nem fogják szűkíteni.

Czomba Sándor: Esküdni egyébként sem szoktam...

Műsorvezető: ... ígéri, ígéri...

Czomba Sándor: ... politikusként meg még sem...

Műsorvezető: ... tehát a politikus ígéretét úgy vesszük, hogy egy politikus ígérete. Tehát fogják-e korlátozni...

Czomba Sándor: ... kezelni fogjuk ezt a problémát.

Műsorvezető: Szűkíteni fogják a sztrájkjogot, vagy nem.

Czomba Sándor: Kezelni fogjuk a problémát.

Műsorvezető: Szűkíteni fogják vagy nem. A kezelnit nem tudom értelmezni.

Czomba Sándor: Én pedig azt mondom, hogy mindenkit meg fogunk hallgatni, aki ebben az ügyben mondandója van a magyar kormány felé és olyan sztrájktörvényt szeretnénk, ami valóban alkalmas a probléma kezelésére.

Műsorvezető: Tehát az ......(nem érteni) több lehetősége lesz a dolgozóknak sztrájkolni, vagy kevesebb.

Czomba Sándor: Még egyszer mondom, hogy egyeztetni fogunk az érintettekkel és azután hozzuk meg a döntésünket.

Műsorvezető: Meglátjuk Köszönöm szépen.

Czomba Sándor: Én is köszönöm.