Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az ATV Egyenes beszéd műsorának vendége volt. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor a vendégem. Jó estét kívánok!

Czomba Sándor: Jó estét kívánok!

Műsorvezető: Hány pontos lesz, és mikorra lesz kész?

Czomba Sándor: Jó kérdések. Mivel készül, ezért erre a két kérdésre nem tudok válaszolni. Az ősz folyamán szeretnénk mindenképpen, hogyha úgy, ahogy az első akcióterv, hogy ez viszonylag hamar a parlament elé kerül. Szeretnénk, hogyha a második akcióterv is az őszi időszakban a parlament elé kerülhetne. És a pontokat tekintve pedig megint csak azt tudom mondani, hogy összeszedjük most minden szakterületről azokat a legfontosabb teendőket, feladatokat, amelyek a következő időszak eseményeit meghatározzák. De hogy ez nagyságrendileg mekkora lesz, ezt nem tudjuk.

Műsorvezető: Nyilván nem is a pontok száma a lényeges, hanem a tartalom, meg az, hogy ősszel. Tehát akkor ezt a költségvetéssel párhuzamosan?

Czomba Sándor: Hát ugye a 29 pont egyes elemi is jelentős költségvetési kihatással voltak. Természetesen olyan jellegű változásokat szeretnénk, amelyek az első akcióterv alapján meghatározott irányok mentén feszítik tovább a lehetőségeket. Ugye az elsődleges, legfontosabb feladat a munkahelyteremtés. Gyakorlatilag e köré csoportosul, csoportosítjuk a második akcióterv legfontosabb feladatát is. Hiszen mindenhol nagy baj van, de a foglalkoztatásban van a legnagyobb gond.

Műsorvezető: Különösen akkor, hogyha valaki 10 év alatt egymillió új munkahelyet ígér, akkor hát már késésben vannak, mert időarányosan kellene az év végére 50 ezret produkálni. Czomba Sándor: Hát matematika, száraz matematika elvén valóban ez lenne a helyzet, de ugye ez nem matematika sajnos. A jelen pillanatban én azt mondom, mint a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hogy az idei évre azt tudjuk vállalni, hogy azt a rossz tendenciát, amiben az elmúlt években foglalkoztatás-ügyben belecsúsztunk, azt megpróbáljuk megállítani. De hát sajnos 55 százalék alatt van most a foglalkoztatási rátánk. Ez borzasztóan alacsony.

Műsorvezető: És mi ez a rossz tendencia? Mert hogyha tudjuk, hogy a tendencia mondjuk, tehát azt látjuk, de hogy mi okozza ezt a tendenciát? És ha már tudjuk, akkor azon már talán tudunk javítani. Szóval mi okozza?

Czomba Sándor: Hát számos összetevője van, de ugye a helyzet annál is rosszabb, mint amilyennek látszik. Mert ugye beszélgettünk mi már a közfoglalkoztatással kapcsolatban az elmúlt időszakban is. Jelen pillanatban több mint 100 ezer ember van közfoglalkoztatásban, akik kvázi foglalkoztatottnak minősül, és kijött a munkanélküli rendszerből. Hogyha ez a program nincs, akkor még 100 ezerrel több munkanélküli lenne ugye a státuszban. Tehát még annál is rosszabb a helyzet, mint amit mutat.

Műsorvezető: Tehát van ez a program…

Czomba Sándor: Csakhogy erre a programra 120 milliárd forintot fizet a magyar állam, miközben 17 milliárdot fizettünk hazai forrásból az elmúlt évben munkahelyteremtésre. Tehát a legfontosabb üzenet, amit a következő időszakban közfoglalkoztatás ügyben szeretnénk jelezni, az az, hogy ahol a magyar állam munkabért fizet, a mögött értékteremtő munkának kell lenni. Ahol pedig …

Műsorvezető: Miért, most nem az van?

Czomba Sándor: Bizony nem. Hát bizony nem. Sajnos…

Műsorvezető: Mert milyen típusú munkák vannak e mögött?

Czomba Sándor: Hát ugye a legkisebb településeken van a legnagyobb gond általában. Tehát mondjuk nagyságrendileg azt mondom, hogy 500 lelkes településen, ahol 300 regisztrált álláskereső van, ott ennyi embernek kellene értékteremtő munkát adni. Hát nyilván ez képtelenség. De a nagyok sincsenek jobb helyzetben. Miskolcon több mint 4000 regisztrált álláskeresőnek értékteremtő, érdemi munkát adni lehetetlen. Ez ugyan azt is felveti, hogy nagy valószínűséggel az ilyen fajta értékteremtő lehetőséget nem az önkormányzatokra kell rábízni, mert képtelenek ezt a feladatot kezelni.

Műsorvezető: Akkor kikre?

Czomba Sándor: Hát többek között a vállalkozásokra. Szeretnénk, hogyha nem az a rossz üzenet lenne, ami jelen pillanatban van, hogyha egy munkanélküli embert egy vállalkozó visz ki támogatással, az 28 500 forintot kap támogatásként. Ha az önkormányzat viszi ki ugyanezt az embert, ő 85 ezer forintot kap. Tehát itt valami nagyon nem stimmel. Tehát a következő időszakban azt szeretnénk, hogy a súlypontot az értékteremtő munka irányába tereljük. Tehát ők pedig az elsődleges munkaerő-piacra viszik ki ugye a vállalkozások azonnal. Azért az árvíz is sok mindenre felhívta a figyelmet. A mellett, hogy rengeteg ember volt Miskolc környékén és Borsodban kvázi közfoglalkoztatásban, azért a belvíz elvezető árkok olyan állapotban voltak, amilyenekben. Nem tudták elvezetni a vizet. Nincsenek gátak, nincsenek árapasztó tározók. Szóval lenne itt mit csinálni bőségesen. E mögé lehetne ugye élő munkát odatenni. Erre készülünk.

Műsorvezető: Na, hát ugye minden mindennel összefügg a gazdaságban. Hogyha azt mondja, hogy értékteremtő munkát szeretnének, vagy munkahelyeket létrehozni, és ezt a vállalkozások tudják létrehozni, és nem az állam, meg nem az önkormányzatok. Akkor ugye a vállalkozásokat kell olyan helyzetbe hozni, hogy ők plusz munkaerőt vegyenek fel, plusz alkalmazottat vegyenek fel. Miért tennék pillanatnyilag? Különösen mondjuk miért tennék 2011-ben, hogyha növelni kell a minimálbér összegét, hogy senki ne járjon rosszul, mint ahogy ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Akkor meg még úgyse fognak új embert felvenni.

Czomba Sándor: Hát én úgy gondolom, hogy nem így lesz. A Széchenyi-terv pontosan azokat a célterületeket jelölte ki, ami mentén a leginkább lehet gondolkodni. Szóval az az öntözőszerű forrás elosztás, ami az elmúlt években történt, az látszik, hogy tarthatatlan. Tehát adott esetben ha támogatási igény jelentkezik. Ugye ahol vagyunk, a közép-magyarországi régióban, egy 30 százalékos támogatás is talált pénzt, hogy finoman fogalmazzak. Míg adott esetben ahonnan én jövök, a beregi térségből, egy 80 százalékos támogatás is kevés ahhoz, hogy adott esetben egy ottani vállalkozó, vagy egy oda telepedő vállalkozó komolyan gondolja azt, hogy munkahelyet teremt. Tehát amikor a forráselosztásokról beszélünk, 2-3 irányt kell megjelölnünk, olyan irányt, ami az adott térségben, az adott területen kitörési pont lehet. És ezeket az irányokat szeretnénk a következő időszakban egyértelművé tenni a vállalkozások számára.

Műsorvezető: Akkor menjünk még egy lépéssel tovább. Tehát egyrészről mivel minden mindennel összefügg, ha azt mondjuk, hogy nem az önkormányzat, nem az állam, hanem vállalkozók, akkor a vállalkozókat kell támogatni. Rendben van, erre lesz lehetőség a Széchenyi-terv keretében. És akkor jön a következő lépés, hogy miért is fejlődjön tovább? Miért végezzen különböző beruházásokat a vállalkozás? Mert hogy ahhoz piac kell. Ha nincs piac, akkor senki nem fog fejleszteni. Mert hogy fejleszteni akkor érdemes, hogyha a megtermelt árut, a terméket van hol, van kinek eladni.

Czomba Sándor: Így van. Most, hogy Magyarországon miért nincs piac, vagy a belső piacunk miért úgy működik ugye, ahogyan működik, ez egy érdekes kérdés. Ha az agráriumra gondolunk csak, és ugye az ember bemegy egy nagyüzembe, ahol azt látja, amit lát, hogy mindenféle termékkel tele vannak a polcok, csak éppen magyar termékkel nem, akkor ugye sírhatnék van. Tehát nagyon szeretnénk, hogyha a következő időszakban a magyar emberek, a magyar vállalkozások, a magyar gazdák kapnának lehetőséget a saját hazájukban. Ez egy nagyon fontos …

Műsorvezető: Ezt én is nagyon szeretném. De nekem például fogalmam sincs, hogy hogy kell ezt megcsinálni. Hogy kell ezt megcsinálni?

Czomba Sándor: De mi tudjuk. Például olyan módon, hogy azt mondom, hogy akik ahonnan eddig a hát finoman szólva selejt áru érkezett, azt az országhatárokon úgy, ahogy a többiek csinálják, ezt visszafordítjuk. Csakhogy az elmúlt években pontosan az az intézményrendszer, akinek joga lett volna és lehetősége visszafordítani a selejt terméket az országhatáron, azt felszámolták, és nem tették meg. Tehát nekünk igenis a magyar árut, a magyar terméket, a magyar gazdát, a magyar embert védenünk kell.

Műsorvezető: Ez rendben van, csak nem minden selejt az, ami külföldről érkezik.

Czomba Sándor: Természetesen.

Műsorvezető: Tehát ez így, ilyen formában nem igaz. Tehát jön jó minőségű termék is, és jóval olcsóbb, mint a magyar termék. No, akkor ezt a problémát, ezt is tudják, hogy hogy kell megoldani?

Czomba Sándor: Nyilván hadd mondjak erre példát. Gyakorlatilag az elmúlt néhány hónapban számos külföldi vállalkozás keresett meg bennünket. Tehát egyfajta bizalmi tőke jelentkezik az irányunkban, és nagyon sokan úgy álltak fel a tárgyalóasztaltól, hogy két órán belül többre haladtunk, mint egyébként az elmúlt négy esztendőben összesen. Tehát van a magyar gazdaság felé, van Magyarország felé kívülről egyfajta – hogy mondjam? – pozitív…

Műsorvezető: Érdeklődés?

Czomba Sándor: Abszolút mértékben. És itt nem kis tételű beruházásokra gondolunk. Ezeknél, Isten hozta egyébként, hogyha magyar embereknek, magyar vállalkozásoknak munkahelyeket teremtenek. Tehát amikor a pályázati lehetőség… Nem az a kérdés itt, hogy egy külföldi 6 millió forintot kap támogatásként mondjuk egy emberre, a magyar vállalkozó meg 2 milliót. Ha az a 6 millió mögött azt látom, hogy egyébként ő gyökeret eresztett Magyarországon, tehát nem 5 év múlva veszi a batyut és ugye amikor lejárt a foglalkoztatási kötelezettsége, elmegy, hanem…

Műsorvezető: És erre milyen garancia van?

Czomba Sándor: Olyan szerződéseket kell kötni, amelyek kifejezetten ebbe az irányba. Van erre lehetőség. Illetve vannak olyan, hogy most egy példát mondjak. A mi térségünkbe, Záhony és térségébe reményeim szerint egy ukrán befektető nagyon komoly ilyen acél hengerműben gondolkodik. Ugye ezek azok a beruházások, amiket nem lehet – hogy mondjam? – három hét múlva a hátamra venni, mert ők biztos, hogy gyökeret eresztenek ott. És olyan beszállítói kör csatlakozik hozzájuk, ami nem 800 embernek, hanem 1800 embernek is ad munkalehetőséget. Tehát egy-egy térséget képes egy-egy ilyen beruházás felhúzni. Tehát ez teljesen rendben van abban az esetben, hogyha valóban magyar kis- és középvállalkozói szektor be tud szállítani. Hát most a Suzuki az, aki a legnagyobb ilyen arányban rendelkezik, és ilyen 12-13 százalékos magyar beszállítói köre van. Borzasztó kevés.

Műsorvezető: Igen, amit azért még lehetne egy kicsit javítani. De azt még nem mondta meg nekem, hogy hogy fogják azt megoldani, hogy a magyar termék az árban versenyképes. Mert minőségben azt tudjuk, hogy versenyképes bármelyik külföldi termékkel, de árban is versenyképes legyen. Tehát miféle támogatások, milyen célirányú támogatások, vagy nem tudom, hogy mire van szükség. Tehát mondja meg nekem, hogy én mitől fogom majd nem az olcsó mit tudom én szlovák almát megvenni, hanem a jelenleg drágább magyar almát.

Czomba Sándor: Ángyán államtitkár-társamnak van ez nagyon jó mondása erre. Ő is olvasta egy statisztikában, hogy egy átlag répa, amíg a földből a polcra jut, 1840 kilométert tesz meg. Na, itt van a probléma.

Műsorvezető: De ezt egyébként meg már számtalan termelő, meg nem is tudom milyen szövetkezetek, szervezetek cáfolták, hogy ez nem igaz.

Czomba Sándor: De amikor én ugye ha megint visszatérve az almára, a beregi almára. A beregi gazda 9 forintot kap, vagy 14 forintot kap léalma címén olyan minőségű almáért, amit itt Budapesten első osztályúként lehetne adott esetben. Sír az ember lelke, amikor…

Műsorvezető: És akkor mit kell csinálni?

Czomba Sándor: Hát azt kell csinálni, hogy meg kell nézni, hogy a 14 forintból hogyan lesz 240 forint, vagy 200 forint, amikor…

Műsorvezető: Hogyan lesz?

Czomba Sándor: …amikor mondjuk 3 kilométerre adott esetben nem mondok célnevet, de Vásárosnaményban az egyik nagy bevásárló központban, tehát a lelke, a szívében ennek az egésznek pedig 299 forint kilója az almának. Hát itt van a baj.

Műsorvezető: Tehát akkor logisztika kellene?

Czomba Sándor: Hát többek között.

Műsorvezető: Tehát x településen van jó minőségű alma, akkor azt kellene összehozni, hogy x településről ne az ország másik végébe kelljen vinni az almát 30-szoros áron, már ottani eladási áron.

Czomba Sándor: Így van.

Műsorvezető: Tehát mindent a környéken adnának el?

Czomba Sándor: Ennek a feltételei…

Műsorvezető: Tehát a szabolcsi almát csak Szabolcs környékén lehet majd kapni?

Czomba Sándor: Tudjuk azt, és Ön is tudja azt, hogy itt a logisztikai műveletek azok nemcsak 100 kilométeren belül igazak. Tehát nem 1800 kilométert kell utaztatni adott esetben, hanem csak 200 kilométert. És ezek a logisztikai költségek mindjárt nem rakódnak rá. De hát ez nyilván egy apró szegmense annak…

Műsorvezető: De fontos.

Czomba Sándor: Fontos, hogyne, én is úgy gondolom. Ebben is történt ugye az elmúlt időszakban jogszabályi módosítás. Hiszen most már lehetőség van adott esetben a kistermelőnek is értékesíteni ugye ott a környezetében a termékét.

Műsorvezető: Hát igen, de ez inkább azt mondom, hogy a család jövedelem kiegészítése lesz, hogy ott a környezetében el tudja adni a zöldséget.

Czomba Sándor: De tudja milyen fontos ez egy ottani családnak?

Műsorvezető: Nagyon, nagyon fontos, hogyne lenne fontos.

Czomba Sándor: Ez az életben maradást jelenti adott esetben.

Műsorvezető: Ebben abszolút egyetértünk. Csak hogyha ilyen nagy átfogó koncepciókat veszünk, akkor ez igazából nem tartozik bele. A logisztika már sokkal inkább beletartozik. A foglalkoztatás bővítéssel kapcsolatban akkor jól értem, hogy igazából ezt abszolút a vállalkozókra bízzák? Tehát legyenek ügyesek. A pénz az adott eddig is megvolt az uniós pénz, most maximum átcsoportosítják, a pályázatokat egyszerűsítik. Onnantól kezdve a vállalkozó találja ki, hogy mi az irány, mi a helyes irány. És legyen olyan kedves, még vegyen fel munkavállalókat is.

Czomba Sándor: Az tény és való, hogy nem az államnak kell munkahelyeket teremteni. A Jóisten őrizzen meg attól bennünket, hogy az állam ebben tevőlegesen belenyúljon és próbáljon olyan irányokat szabni…

Műsorvezető: De akkor például az ilyen közmunka programok meg is szűnnek?

Czomba Sándor: Ugye ott, ahol nagy baj van, ott, ahol gyakorlatilag munkalehetőség sajnos még a következő néhány esztendőben is csak nagyon vékonyan csordogálva lesz, ott nem lehet automatikusan megszüntetni. De ami kulcsszó: értékteremtő munkára kívánunk munkabért kifizetni. És mindenki, aki egyébként az államhoz támogatásért folyamodik, és egyébként munkára kész és képes állapotban van, akkor az vegye tudomásul, hogy az államnak elvárásai vannak cserébe.

Műsorvezető: Neki is van, hogy legyen munkahely, hogy legyen lehetőség.

Czomba Sándor: Természetesen. Az állam azon dolgozik, és azért segíti azokat, azt a szektort, aki képes munkahelyeket teremteni. Tehát egy jól működő gazdaságban ez valóban így van. Mindenhol vannak, a legjobb, a legfejlettebb országokban is szociális ellátó rendszerek, munkaügyi központok. Hiszen szükség van erre a fajta munkára. De úgy gondolom, hogy nekünk az a legfontosabb feladatunk, a munkaügyi szervezetnek, hogy a humán erőforrást tudjuk egy jól működő gazdaság számára biztosítani.

Műsorvezető: Az mit jelent, hogy a munkanélküli ellátások rendszere meg fog változni? Ön nyilatkozta a minap.

Czomba Sándor: Hát jelen pillanatban az a helyzet, hogy nagyon sok esetben nem munkára ösztönöz, hogy finoman fogalmazzak, az ellátó rendszert. Hát azért hogyha mögé nézünk, és azt mondjuk, hogy főleg ez a közfoglalkoztatási téma. Mert hiszen a minimálbér az a közfoglalkoztatásban is 73 500, meg egyébként az elsődleges munkaerő-piacon is. Nagyon sok esetben azt látom, hogy ugye azok, akik részesei ennek, gondolkodnak.

Műsorvezető: Kevesebb lesz ez az összeg, vagy rövidebb ideig jár?

Czomba Sándor: A fő csapásirány az lesz, hogy ahol értékteremtő munka van mögötte, az természetesen nem lehet kevesebb. De ahol nem tudnak értékteremtő munkát mögé tenni, ott nem lehet az egyébként a látszattevékenységért olyan összeget kifizetni.

Műsorvezető: De a munkanélküli ellátásról beszélünk. Tehát az akkor jár, amikor valaki keresi.

Czomba Sándor: Jelen pillanatban ugye akkor elvileg nincs munkanélküli a magyar fogalmak szerint. Most rendelkezésre állási támogatás van. Azét nem tudom, hogy maga a munkanélküli ellátás rendszere az egy meglehetősen összetett dolog. Az a lényege, hogy olyan rendszert kell működtetni, amiben nem éri meg a kiskapukat keresni. Ez egy nagyon fontos kérdés.

Műsorvezető: Tehát ne érje meg munkanélküli segélyen lenni.

Czomba Sándor: Így van. Műsorvezető: Én azt gondolom, hogy ebben az országban sokkal de sokkal többen vannak azok, akik szeretnének dolgozni, mint azok, akik nem szeretnének dolgozni.

Czomba Sándor: Így van.

Műsorvezető: Csak hiába szeretnének, de nincsen munkahely. Úgy, hogy ugyanoda kerültünk vagy keveredtünk vissza, ahonnan elkezdtük a beszélgetést. Egy dátumot szeretnék még Öntől kérdezni. OÉT-időpont van már?

Czomba Sándor: Miniszterelnök úr ugye nemrégiben jelezte, hogy augusztus vége, szeptember eleje legkésőbb akkor, amikor

Műsorvezető: Ohó, itt ebben a székben, ahol Ön …

Czomba Sándor: Csak ismételni tudom őt. Tehát hamarosan.

Műsorvezető: De nincs még időpont?

Czomba Sándor: Konkrét időpont nincs. Miniszterelnök úr is szeretne részt venni ezen az első megbeszélésen, és én ezt nagyon helyesnek is tartom. Úgy, hogy őhozzá igazítjuk az időpontot.

Műsorvezető: Tehát gyakorlatilag az OÉT összehívásának az időpontja az attól függ, hogy Orbán Viktor mikor ér rá, mert ő is szeretne ott lenni?

Czomba Sándor: Gyakorlatilag azért az nem igaz, hogy az OÉT-tel nincsenek, tehát nincs kapcsolat. Tehát nincs a munkaadói, én is többször leültem velük tárgyalni és beszélni és egyeztetni. De természetesen én úgy gondolom, hogy egy kellően magas szintű összejövetel az, ami megadja az alaphangot egy ilyen társadalmi párbeszéddel kapcsolatosan.

Műsorvezető: Várjuk az időpontot. Köszönöm szépen, hogy itt volt.

Czomba Sándor: Én is köszönöm a lehetőséget.