Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: A 180 percben többször volt itt az elmúlt hetekben szó arról, hogy a munkaképes, 40 év feletti népesség fele, a 15 és 24 év közötti korosztály 40 százaléka inaktív. 2,5 – 3 millió emberről van szó, akiknek nincs rendes szakképesítésük, munkához juttatásuk ráadásul nemcsak a piacképes képesítésen múlik, hanem nagyon sok minden máson is. Sokszor fizikailag és mentálisan is nehéz helyzetben vannak ezek az emberek Hogyan segíthet ezen a szakképzési rendszer. Milyen változások lesznek. Erről beszélgettünk több alkalommal is. Rögtön erről kérdezem a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát, előtte Kádár Dóra összeállítása.

Kádár Dóra: A kormány nagy változásokat szeretne a szakképzésben és a gyakorlati képzés felé terelni a diákokat. A cél az lenne, hogy minden osztályból minden harmadik gyerek tanuljon szakmát. Ma azonban vannak olyan régiók az országban, ahol ez az arány alig több, mint 10 százalék. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke mondta ezt a számot. És azt is, hogy szerinte ma borzasztóan lassú a szakmunkásképzés.

Parragh László: A gyerek ne csak az iskolában tanulja a szakmát, hanem menjen el egy élő, valódi munkahelyre és a valós munkahelyen találkozzon a szakma kihívásaival.

Kádár Dóra: Mayer József oktatáskutató szerint a probléma nagyobb súlyú.

Mayer József: Azok a gyerekek, akik írni, olvasni, számolni alig-alig tudnak, azok vajon milyen minőségben tudják a konkrét szakismereteket elsajátítani? Most szeptember elsejétől történik egy jelentősnek mondható lépés, megjelennek az úgynevezett előre hozott szakképzés.

Kádár Dóra: Környei László oktatáskutató az előző Orbán-kormány helyettes államtitkára egy korábbi adásunkban beszélt a tervekről.

Környei László: Ami igazából a régi hároméves szakképzésnek a vissza hozatala, amikor nyolcadik osztály után közvetlenül a szakképző évfolyamokra léphetnek be a tanulók.

Kádár Dóra: A kormány úgy akarja átalakítani a szakképzést, hogy az eddiginél nagyobb szerepet kapjanak a kamarák. Az elméleti oktatás továbbra is az iskolák feladata lesz, de a szakmai képzésért a piaci szereplők felelnek. Ezzel a duálisnak nevezett német modell valósulna meg. Mayer József oktatáskutató szerint ehhez itthon még nincsenek meg a feltételek.

Mayer József: Nyilván meg lehetne teremteni, de ehhez a vállalkozókat, gyártulajdonosokat, satöbbi, motiválni kellene.

Kádár Dóra: De most is vannak úgynevezett tanulószerződések. Nem?

Mayer József: Hát vannak tanulószerződések, de ezek a tanulószerződések azt a német modellt, amelyről ön beszél, azt nem merítik ki. Tehát a német modell feltételezi az oktatás és kvázi szakmatanulás között egy rendkívül szoros együttműködés valósul meg. Tulajdonképpen ennek egyfajta előzménye valamikor a rendszerváltás előtt megvolt, amikor a szakmunkásképző iskolákban a tanulók egy hetet jártak tanulni, egy hetet pedig valamifajta munkahelyen töltöttek el.

Kádár Dóra: A szakképzés egy másik útja a szakközépiskola. A kutató szerint ide is kevesen jönnek. Vagyis az érettségire épülő szakmatanulás úgy tűnik, nem vált be.

Mayer József: Tehát nyilván el kellene dönteni, hogy milyen úton-módon lehetne az érettségizett tanulókat bent tartani a közoktatásban, vagy a közoktatáshoz kapcsolható módon a szakmatanulásban.

Kádár Dóra: Külön kérdés, hogy hogyan tanulhatnak piacképes szakmát azok a felnőttek, akik kiestek a munkaerő piacról. A kutató is kíváncsi, hogy mit gondol erről a kormányzat.

Mayer József: Ezeknek az embereknek, ennek a durván 2,5 millió embernek egy jelentős részét először például meg kellene tanítani tanulni és csak azután lehetne őket benyomni a szakképzésbe. Hogyan képzelik el az alacsony iskolázottságú, szakképzetlen felnőttek szakmához juttatását Másik ilyen kérdés lehetne az, hogy közismert, hogy Magyarországon durván van 800 ezer olyan személy, aki valamilyen úton-módon korkedvezményes nyugdíjban részesül. Tehát mit tudnak kezdeni azokkal az emberekkel, akik meglehetősen fiatal korban kerültek kedvezményes nyugdíjba, hogy lehetne ezeket valamiféleképpen a munkaerőpiacra visszavezetni. Van erre egyáltalán elképzelésük?

Kádár Dóra: A kutató szerint hogyha ezt a 2,5 millió embert nem sikerül helyzetbe hozni, az 1 millió munkahely, amit a kormány ígért, betöltetlen marad.

Mayer József: Nem az az igazi kérdés, amit amit ezekről a munkanélküliekről mondanak, hanem mindig az az igazi kérdés, hogy a lakosságnak a foglalkoztathatósága hogyan alakul. És ez pedig az oktatással, szakképzéssel függ össze.

Műsorvezető: Kádár Dóra összeállítását hallották. Itt van velünk Czomba Sándor államtitkár, a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, jó reggelt kívánok. Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Czomba Sándor: Jó reggelt kívánok.

Műsorvezető: Tegnap azt mondta, hogy forradalmi változásokat terveznek a szakképzési rendszerben és valóban megjelölt nagyon sok olyan irányt, amiről itt is szó volt, de viszonylag kevés konkrétumot. Úgy hogy megpróbálnék azért önből néhány konkrétumot kisajtolni. Például arról, hogy hogyan lehetne a szakképzés gyakorlatorientáltságát növelni. Magyarul: hogyan lehetne a cégeket arra rávenni, hogy részt vegyenek – ez a cégeknek is érdeke – részt vegyenek a szakképzésben. Milyen ösztönzőket terveznek erre?

Czomba Sándor: Hát ugye lehet ennek financiális lába is, financiális oldala és gyakorlatilag azt mondom, hogy a legfontosabb feladat az, hogy egy működő gazdaság legyen Magyarországon. Ha a működő gazdaság ...

Műsorvezető: ... minden jó legyen, tehát hogy...

Czomba Sándor: ... de ez egy nagyon fontos dolog, és a Széchenyi terv...

Műsorvezető: ... távolról indulunk...

Czomba Sándor: ... és a Széchenyi terv, illetve az akciótervek, amelyeket a kormány most meghirdetett, ezek mind-mind abba az irányba, hiszen ha nincs piac, ha nincs jól működő gazdaság, akkor szakemberekre sincs szükség...

Műsorvezető: ... ez nyilvánvaló, de piac azért most is van így vagy úgy Magyarországon és most is ez a helyzet, hogy Németország – persze nem mindig a német példával kell jönni, de Németországban egy másfajta piac van, de az arányok azért beszédesek. Ott sokkal több német cég vesz részt a szakmunkás képzésben, szakképzésben. Magyarországon, egy másik piacon meg sokkal kevesebb. Miért? Mit kellene tenni?

Czomba Sándor: Igen. Hát azt szeretnénk, hogyha a magyar munkaerőpiac az a német munkaerőpiac adatait tudná, magyarul: 70 százalék fölött lenne a foglalkoztatás és ugye 10 százalék alatt lenne a munkanélküliség. A szakképzés – ugye tegnap is hangsúlyoztuk a sajtótájékoztatón – az meghatározó eszköze, eleme lehet a foglalkoztatás javításának. Ma Magyarországon az inaktívak és a munkanélküliek csoportjába több mint 900 ezer ember van, akinek semmilyen szakképzettsége, szakképesítése nincs. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy az állam három-négy csatornán keresztül is támogatja egyfajta szakképesítés megszerzését. Tehát világossá kell tenni a financiális részét is ezeknek a szakképzéseknek, illetve azt is világossá kell tenni, hogy mit várunk el, milyen feladatokat várunk el a vállalkozói szektortól e tekintetben. És én úgy gondolom, hogyha szeretnének olyan megfelelő kvalitású, szakképzett embereket, akiket azonnal tudnak foglalkoztatni, akkor bizony itt részt kell vállalni. Tehát ez részben lehetőség...

Műsorvezető: ... igen, de ők azt mondják, hogy ez az államnak is érdeke, itt van a szakképesítés nélkül létező embereknek a százezres tömege, mit akar ezzel az állam tenni, milyen pénzügyi támogatást nyújt afelé, hogy a cégek részt vegyenek ebben a képesítésben. Van-e ilyen terv már?

Czomba Sándor: Jelen pillanatban ugye a cégeknek másfél százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetni. Ez nagyságrendileg éves viszonylatban 40 milliárd forint feletti összeg. Tehát hogy hozzávetőlegesen lássuk, hogy miről is van szó. Abba az esetbe, hogyha ezek a források ott maradnak a cégeknél, tehát a cégek vállalják azt, hogy tudnak, akarnak és képesek e tekintetben a szakképzésben aktívabban szerepet vállalni, akkor sokkal jobb helyen van egyébként ott a forrás, mint a ...

Műsorvezető: ... tehát ilyen gombmegoldáson gondolkoznak,

Czomba Sándor:...például most is...

Műsorvezető: ... mentesülne a szakképzési hozzájárulás alól az, aki...

Czomba Sándor: ... vagy adott esetben a saját, ugye most is van arra lehetőség, hogyha saját embereit képzi tovább, akkor bizonyos százalékát ennek a hozzájárulásnak nem a központi költségvetésbe kell fizetni, hanem saját dolgozói továbbképzésére fordíthatja. Mindenesetre az egy nagyon fontos üzenet, hogy ha gyakorlatorientálttá akarjuk a képzést tenni, tehát ha azt szeretnénk, hogy a bizonyítványok mögött valós tartalom is legyen, tehát ne csak egy darab papír, vagy öt darab, hat darab papír porosodjon a polcon, ahhoz feltétlenül arra van szükség, hogy ezt meg kell tölteni tartalommal. Tartalommal megtölteni pedig nem iskola keretei között egy tanműhelyben lehet, meg lehet tanítani az alapfogásokat, de onnantól kezdve ki kell tenni a valós életbe és ott kell a lehetőségeket biztosítani.

Műsorvezető: Ugye ehhez pedig az államnak pedagógiai szakértelmet, vagy pedagógiai programot is kell adni, amit esetleg kitelepít a céghez. Ez készen állna?

Czomba Sándor: A pedagógiai programmal kapcsolatba, ugye itt egy nagyon fontos kérdés, hogy azok a szakemberek, akik majd a gyakorlóhelyen élesben oktatják a tanulókat, hallgatókat, nemcsak jó szakembereknek kell lenniük ugye, hanem kvázi pedagógusoknak is, mert nevelni is kell a tanulókat, hallgatókat. Mi jelen pillanatban a kamara 27 olyan alapszakmát felügyel, ahol gyakorlatilag A-tól Z-ig, tehát a tankönyv készítésétől a vizsgarendszerig ő koordinálja a dolgokat. Ezt a szegmenst szeretnénk bővíteni. Tehát mi azt nagyon jónak tartjuk, hogyha életszerűvé válik a képzés. Tehát nem innen Budapestről egy asztal mögül fogjuk a tankönyveket irkálni és a vizsgaszabályzatot és a vizsgarendszert átalakítani, hanem a valós élethez fog igazodni. Ezeket a kritériumokat azok tudják, akik nap mint nap ezt csinálják.

Műsorvezető: Ugye meghirdették a hároméves szakmunkás képzést. Ez gyakorlatilag a szakiskolák beindításával egyenértékű. Ebben mi az újdonság? Hiszen ez már ősszel indul.

Czomba Sándor: Nem meghirdettük, hanem azt mondtam, hogy fontolóra vesszük, erősen fontoljuk...

Műsorvezető: ... ráadásul ...

Czomba Sándor: ... erősen fontoljuk a hároméves szakmunkásképzést. Most nem arra kell gondolni, hogy a régi, hagyományos szakmunkásképzés, hanem időtartamban. Ugye jelen pillanatban öt-hat év az az időpont, amit az iskolarendszeren belüli szakképzésben egy szakmához jutást jelent.

Műsorvezető: Ez rettenetesen hosszú idő.

Czomba Sándor: Ez így van. Mondjuk az egy érdekes dolog, hogy ugyanazt az OKI-s bizonyítványt meg felnőttképzésben öt-hat hónap alatt meg lehet szerezni. Tehát valami nincs nagyon rendben. Ugye vagy az öt hónap nem stimmel, vagy az öt év nem stimmel, de ez egy másik szegmense...

Műsorvezető: ... ez nem ugyanaz, mint az alternatív szakiskola, amit terveznek?

Czomba Sándor: Nem, nem. Nem erről van szó. Tehát itt a lényeg az, hogy – ugye említette, hogy most is van lehetőség előre hozott szakképzés címén hároméves szakképzésre. Az a gond, hogy úgy lett meghirdetve, hogy azok az iskolák, akik ezt bevállalták, tehát a normálképzést is meg kellett hirdetniük és az előre hozottat is. Na most, általában az a baj, hogy egy-egy osztályt is nehezen tudnak feltölteni, így most azt látjuk, hogy gyakorlatilag előre hozott szakképesítés alig fog tudni az országban megindulni,.

Műsorvezető: Hogyan tervezik azt, hogy egyenesebb legyen az átjárás a piac igényei és a szakképzés között. Ugye erre is panaszkodnak a cégek, hogy olyan szakképesítéseket termelnek, amire lehet, hogy nincs szükség a piacon. Itt mit terveznek? Miben lenne nagyobb részvétele a cégeknek?

Czomba Sándor: Hát ha mögé nézünk ugye a normatív támogatás él jelen pillanatban. A normatív támogatás szakmák között igen vékony különbséget tesz – hogy finoman fogalmazzak – tehát gyakorlatilag egy erősen gyakorlatorientált és eszközigényes szakképzés hasonló normatívát kap, mint egy kevésbé eszközigényes. Ezt így nem lehet egészen biztosan hagyni. Tehát a normatívákban is különbséget kell tenni és a hiányszakmák és a túlképzés esetén is. Tehát azt világosan kell látni, hogy a fenntartók, az intézményfenntartók csak egy esetben hajlandóak mozdulni a piac igényére, hogyha egyébként e mögött a financiális feltételek is olyanok, amilyenek.

Műsorvezető: Tehát akkor ezt megváltoztatják, hogy egyértelműbb és gyorsabb legyen?

Czomba Sándor: Tehát mindenképpen szeretnénk, hogy a hiányszakmák esetében, ahol igény és szükséges plusz normatív támogatást, ahol pedig ugye túlképzés van, ott pedig adott esetben a normatíva csökkentésével ösztönözzük a helyes irányba való gondolkodást.

Műsorvezető: Köszönjük szépen, hogy itt volt. Czomba Sándort, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát hallották.

Czomba Sándor: Köszönöm szépen.