Szeptember 14-én Czomba Sándor volt a HírTv Rájátszás című műsorának vendége.

Műsorvezető: Apróság, amiről beszélünk, merthogy közmunkával a munkanélküliség nagyszabású problémája úgysem megoldható, vagy ennek ellenére valamiféle korszakhatár?

Czomba Sándor: Én úgy gondolom, hogy nem apróság. Ugye az üzenet a következő. Jelen pillanatban a szabályok szerint közfoglalkoztatottakat, illetve közcélú foglalkoztatottakat első sorban önkormányzatok vehetnek igénybe. 95 százalékos bér- és járuléktámogatással.

Tehát 5 százalékba kerül, ugye effektíve. A gond az, hogy az önkormányzatok jelentős része ugye ennyi embernek, itt most több százezer emberről beszélünk, nem tud munkát adni. Nemhogy értékteremtő munkát, hanem munkát nem tud adni. És sajnos a tapasztalatok olyanok, hogy messze nem a munka világába vezet vissza ez az út, hanem egy ilyen 4 hónapos, ugye aztán 2 hónap szünet, megint 4 hónap. Tehát ciklikusan változik, jól becsapjuk magunkat azzal, hogy egyébként 100 ezer ember a foglalkoztatásban vesz részt, úgy tűnik. Százezerrel kevesebb munkanélküli van a regiszterben, de a valóság az, hogy a versenyszférában megtermelt jövedelmet fordítjuk több mint 100 milliárd forintot éves szinten egy másodlagos szektorra. Tehát lehet ezt az utat folytatni, csak akkor egyszerűen úgy járunk, mint a szegény ember lova ugye, hogy mire megszokná az éhezést, addigra belepusztul. Ezt az utat nem lehet folytatni.

Műsorvezető: De mennyire tud majd számítani egy vállalkozó, egy ilyen közmunkásra? Tehát milyen időtartamú a pályázat, mennyi forrás van erre, lehet-e valóban hosszú távon erre számítani?

Czomba Sándor: Ugye a mostani program, az az árvízi okozta károk helyre állításáról szól. Ugye itt a közfeladat, a közszónak mindenképpen szerepelnie kell akkor, hogyha ilyen jelentős mértékű támogatást akarunk egyébként a versenyszférában dolgozókra nyújtani. Tehát, az a lényege, hogy meg van szabva a kormányrendeletben, hogy lakóépületek, lakóingatlanok, önkormányzati ingatlanok, közutak, hidak, esetleg olyan ideiglenes védművek, amelyeket véglegesíteni is kellene. Ilyen jellegű munkákra lehet ezeket az embereket bevonni. Volt egyébként már ott jelentkező a helyszínen akkor, amikor a településen kint voltam. És érdekli, természetesen 95 százalékos bér- és járuléktámogatással érdekli a vállalkozókat. És én úgy gondolom, hogy van olyan réteg a közfoglalkoztatottak körében is, akit érdekel ez a dolog. Tehát az sem – hogy mondjam – egy üdítő jelenség a munkavállaló számára sem, hogyha az van neki kiadva, hogy 8 órában próbáld meg valamilyen okos dologgal elfoglalni magad, vagy mászkálj ott jobbra-balra, próbálj ott söprögetni.

Ez nem, ez megalázó mindenki számára, azért mondtam, hogy fontos üzenete van, mert ennek az az üzenete, hogy azonnal az elsődleges munkaerő piacra lehet kijutni, nyilván jelentős támogatással, de nem többlettámogatás. Tehát az állam számára egy fillérbe sem kerül többe, mint amennyi jelen pillanatban az ugye önkormányzatokon keresztül eljutott.

Műsorvezető: Pusztán a munkavégzés meg a munkáltató változik. De akkor egy példára lefordítva, mondjuk a községi óvoda sérüléseket szenvedett az árvízben, s akkor ezt felújítja egy vállalkozó, és ő vehet igénybe akkor ilyen típusú munkaerőt, addig ameddig ez a felújítási munkálat tart. Ugye?

Czomba Sándor: Így van. Természetesen a saját embereit is igénybe veheti, és itt van egy fontos dolog, hogy ugye kettős finanszírozás ne legyen. Tehát azokat a közfoglalkoztatottakat, akiket foglalkoztat annak a bér- és járulékát a vállalási szerződéseiben természetesen nem érvényesítheti. Tehát ugye az annyival kevesebbe kell, hogy kerüljön. Nem okoz ez egyébként, én úgy gondolom problémát, azoknak a vállalkozóknak, akik valóban szeretnének, s azoknak a munkavállalóknak se, mert van azért a rendszerben olyan adott esetben kőműves, aki hosszú-hosszú évek óta a szakmájában semmiféle tevékenységet nem folytatott, és ha csak néhányan, asztalosok, kőművesek, ácsok, vagy akár betanított munkások, akinek kedve támad arra egy ilyen program után, hogy tanuljon, hogy szakmát tanuljon. Már akkor előbbre vagyunk.

Műsorvezető: És mivel vigasztaljuk, mondjuk a Fejér megyei munkanélkülieket, vagy a nem tudom, …

Czomba Sándor: Szabolcs megyeieket.

Műsorvezető: … a Békés megyeieket, ahol nem volt ilyen típusú árvízkár? Tehát, ők akkor ebbe nem tudnak részt venni.

Czomba Sándor: Az irány a fontos, és a következő évben az egész közfoglalkoztatási rendszert nagyon komolyan, tehát nem a statisztikának szeretnénk gyártani a számokat, tisztába kell lennünk, hogy egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben, amiben vagyunk, az bűn, azt kell, hogy mondjam, hogyha egy kormány 17 milliárd forintot fordít éves szinten munkahelyteremtésre, és 117 milliárd forintot fordít közfoglalkoztatás címén. Tehát lehet leplezni a feszültségeket, lehet a dolgokat ugye egy kicsit a sutba tenni, de ezzel nem oldjuk meg a problémát. Tehát nekünk a vállalkozókra a versenyszféra, a gazdaság élénkítésére, fejlesztésére van szükség, ehhez pedig a forrásokat is oda kell vinni, ahol a legnagyobb a baj.

Műsorvezető: Viszont azt mondják mások, például az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői, hogy ehhez le is kellene ülni velük beszélni. Önök pedig valamiféle levelező tagozatos megoldást erőltetnek, koncepció, működési koncepcióhoz várnak javaslatokat, ők meg már nagyon szeretnének egyeztetni bérekről, adókról, a járulékterhek növeléséről, csökkenéséről. Mikor lesz erre módjuk?

Czomba Sándor: Jövő héten hétfőre hívta össze Matolcsy György miniszter úr az OÉT soros ülését, 14 órára. A levelező tagozatról pedig hát annyit, hogy messze nem erről van szó. Mi azt szerettük volna, hogyha mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal érdemben hozzá szól ahhoz a következő időszakban kialakítandó társadalmi párbeszéd, egyeztetés fórum milyenségére, hogy hogyan tudjuk ezt valóba hatékonyabban, jobban működtetni, mint a korábbi években, mert meg lehet azt is tenni. Én ugye végignéztem néhány jegyzőkönyvet OÉT ülésekről és tapasztaltam azt, hogy a munkaadók, munkavállalók számos esetben nagyon sok jó javaslattal éltek a kormány felé. A kormány szépen meghallgatta, majd tette azt, amit tett, és azért tartunk ott, ahol tartunk. Nem ezt az utat szeretnénk választani. Valódi, értelmes párbeszédet szeretnénk folytatni.

Műsorvezető: Köszönjük államtitkár úr!

Czomba Sándor: Én is köszönöm a lehetőséget.