Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a HírTv Rájátszás című műsorának augusztus 24-ei adásának vendége volt. Alább a szó szerinti leiratot közöljük.

Műsor: Hír TV Rájátszás Szereplő: Czomba Sándor Dátum: 2010. augusztus 24, Szó szerinti leirat

Műsorvezető: A Rájátszás vendége Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, jó estét kívánok.

Czomba Sándor: Jó estét kívánok.

Műsorvezető: Üdvözlöm. Szeptembertől van-e olyan hely, ahol már ebben az új hároméves rendszerben indul meg a képzés?

Czomba Sándor: A korábbi időszakban úgynevezett előrehozott szakképesítés gyanánt született egy jogszabály. Tehát gyakorlatilag most is meglenne elvileg a lehetőség arra, azért mondom, hogy elvileg, mert a jogszabály azt mondja, hogy a hagyományos képzések mellett kellett meghirdetni ezt az úgynevezett előre hozott szakképesítéseket, és ha a létszám nem jön össze, akkor nem lehet indítani. Tehát gyakorlatilag most az a helyzet, hogy Magyarországon alig van olyan hely, ahol az előrehozott szakképesítéssel lehet majd szeptembertől működni. Úgy hogy...

Műsorvezető: ...a következő tanévtől?

Czomba Sándor: ... így. Tehát gyakorlatilag az a fajta koncepció, amiben mi gondolkodunk, az 2011. szeptemberi tanévkezdéssel valósulhat meg.

Műsorvezető: Ugye az előző kormány a munkanélküliség kezelésére indította el, illetve hosszabbította meg a szakképzés idejét, önök meg ugyanezzel az indokkal rövidítik. Merthogy az önök koncepciója meg hogy szól? Illetve mik az indokok az önök érvei mellett?

Czomba Sándor: Igen. Hát tulajdonképpen, hogyha kitolom a szakképesítést és ugye 5-6 év alatt lehet szakmát szerezni, akkor ezzel a statisztikát mindenképpen javítom, hiszen addig a tanulók ugye nem a munkaügyi regiszterbe, vagy a munkanélküli regiszterben helyezkednek el. A kérdés az, hogy statisztikát szeretnénk javítani, vagy pedig hatékony szakképesítést, szakképzést szeretnénk Magyarországon működtetni.

Műsorvezető: Az utóbbira lenne szükség.

Czomba Sándor: Hát természetesen. Ezért szakítottunk a korábbi úttal és azt mondjuk, hogy nagyon sok olyan szakma van, amely korábbi időszakban is – a kétkezi szakmák elsősorban – amelyek három év alatt tökéletesen elsajátíthatók voltak. Ugye jelen pillanatban az a helyzet, hogy egy szakmunkás is 5-6 évet tanul ahhoz, hogy bizonyítványt szerezzen, és olyan bizonyítványt kap, ami mögött valós tudás – tisztelet a kivételnek – alig van. Tehát ezt a luxust nem engedheti meg egyetlenegy kormányzat sem és egyetlenegy ország sem, hogy úgy képezzen szak, kvázi szakembereket, hogy a mögött nincs valós tartalom, valós tudás.

Műsorvezető: Mi lesz például a nem kevés pénzzel beindított és korábban bevezetett térségi integrációs szakképző központokkal, az úgynevezett TISZK-EKKEL? Hogyha már a luxusról beszélünk.

Czomba Sándor: Nem szeretnénk ugye elefánt módjára a porcelánboltban mozogni, tehát maga a TISZK-rendszer, amire kitalálták, az egy okos, értelmes gondolat volt. A megvalósítással van komoly baj. Tehát jelen pillanatban több mint 80 TISZK működik Magyarországon, ilyen-olyan módon, van ahol jól, van ahol kevésbé jól. Tehát át fogjuk a rendszert vizsgálni és az előnyeit megtartva, és a hátrányait, a rossz tulajdonságait pedig kiigazítva szeretnénk a következő időszakban végrehajtani.

Műsorvezető: Vizsgálják-e például, vagy átvizsgálják-e majd a rendszert abból a szempontból is, hogy bizonyos régiókban mire van igény? És bizonyos régió eleve mire van predesztinálva?

Czomba Sándor: Hogyne, természetesen. És ez egy nagyon lényeges kérdés és ebből a szempontból a regionális fejlesztés és képzési bizottságok, amelyek a korábbi időszakban létrejöttek, megint csak azt kell, hogy mondjam, hogy az ötlet jó, tehát az, hogy legyenek régiós szinten olyan szervek, amelyek képesek adott esetben fölmérni, hogy melyek a hiányszakmák, hol vannak túlképzések, csakhogy ez a valóságban nem így működik. A valóságban úgy működik, hogy most az RFKB-knak van jogosultsága az iskolarendszerű szakképzésben megmondani, hogy mit lehet indítani, mit nem, viszont az iskolarendszeren kívüli képzés esetében vagy a felnőtt képzésre semmilyen ráhatásuk nincs.

Műsorvezető: Ezek a regionális bizottságok...

Czomba Sándor: ... ad abszurdum, ugye elképzelhető az, hogy megállítja az adott térségben mondjuk a fodrászképzést, mert úgy tűnik, hogy túlképzés van és egy élelmes magánvállalkozó gyorsan alapít egy iskolát és elkezd fodrászokat képezni és az állam ugyanolyan normatívát kénytelen adni, mert egy iskolaalapítás viszonylag egyszerűen megy, és innentől kezdve, tehát magyarul, nagyon nagy dzsumbuj, nagyon nagy baj van ebben a rendszerben. Vagy akár a felnőttoktatást ha tekintem, ugye ugyanazt az OKI-s bizonyítványt kapja meg 8 hónap, 5 hónap, 1 év után a felnőtt képzésben, mint amit 5 év alatt egyébként megkap a hallgató, a tanuló ugye a hagyományos szakképzési rendszerben.

Műsorvezető: Ezt például hogy küszöbölik ki, mert minden iskola majd a saját igazát bizonygatja.

Czomba Sándor: Hát vagy az öt év nem igaz, vagy a nyolc hónap nem igaz. Tehát van nem ugyanazt a bizonyítványt kell adni adott esetben, vagy ha ugyanaz a bizonyítvány, akkor azonos tartalommal kell rendelkezni. Tehát nagy a baj és rengeteg teendőnk van...

Műsorvezető: ... elegendő lesz erre az egy év? Azt mondta az imént, hogy a következő tanévtől vezetik majd be.

Czomba Sándor: Az iskolarendszerű szakképzés esetében szeretnénk felmenő rendszerben a következő években megvalósítani, a gyakorlatorientált – és itt nagyon szeretném a hangsúlyt erre helyezni – tehát hogy ne kelljen még a harmad év, vagy a negyed – ötöd év elvégzése után megtanulni a szakmát a való életben, hanem már olyan bizonyítvány legyen a kézben, amely valóban tudást feltételez és tartalmaz.

Műsorvezető: Azzal kezdtem én a beszélgetést, hogy az egyik pedagógus szakszervezet, a PDSZ konkrétan, hát üdvözli az önök elképzelését, viszont azt mondják, hogy az nem elég, hogyha csak a szakmát tanulja meg ez alatt a három év alatt a diák, például állampolgári ismereteket és egyéb elméleti ismereteket is meg kell, hogy szerezzenek.

Czomba Sándor: Szó sincs arról, hogy tisztán szakmai képzés zajlana. Tehát ugye azért a kedves nézők is emlékeznek a korábbi három éves szakmunkás képzésre. Ott is gyakorlatilag az volt a helyzet, hogy közismereti tárgyakat is tanultak jócskán a hallgatók, tehát nem szakbarbárokat szeretnénk – idézőjelben – képezni, de az tény, hogy a gyakorlat oldalára, tehát az elméleti képzésben és a szakmai képzéseknek a mostaninál hangsúlyosabban kell megjelenni.

Műsorvezető: Ahhoz, hogy kellő hangsúllyal megjelenjen a gyakorlati képzés, lesz-e elegendő anyagi forrás tanműhelyekre például. Különböző eszközökre?

Czomba Sándor: Abban bízunk, hogy igen. Ugye nemrégiben a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara elnökével tartottunk közös sajtótájékoztatót, nem véletlenül, hiszen ők azok, akik azt üzenik, hogy hadra kész állapotban van a vállalkozói szféra, a magyar munkáltatói oldal. Tehát tudnak és akarnak a szakképzésben részt venni, mi pedig örömmel fogadjuk az ilyen fajta, tehát nem az a célunk, hogy mondjuk szakképzési hozzájárulás címén másfél százalékot beszedjen az állam, vagy kegyeket gyakorolva ilyen-olyan szempontrendszer alapján visszaadja azt, hanem ha szakképzésben részt kíván venni, akkor kiváló helyen vannak azok a források, amikre...

Műsorvezető: A bürokrácia majd ezen a téren is egyszerűsödik? Az imént ilyen kérdésekről beszélgettünk Nyitrai Imrével, mert a másik oldal meg erre panaszkodik.

Czomba Sándor: Természetesen, tehát óriási bürokráciával bír a rendszer sajnos ebből a szempontból is. Alaposan meg fogjuk nyirbálni.

Műsorvezető: Egyetlenegy rövid kérdés a végére. Mi az oka annak, hogy még az akkreditáció a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma alá tartozik, addig például az új stratégia kialakítása a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe? Ezzel sem igazán ért egyet a PDSZ.

Czomba Sándor: Az akkreditációban a képzésekkel kapcsolatban – gondolom. Az a probléma, hogy gyakorlatilag most a szakképzés az úgy néz ki, hogy 11 minisztériumban felelősek, 11 minisztérium van, aki a szakképesítésekért felelős. Tehát ugye az egészségüggyel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztérium, satöbbi. Hosszabb távon azt szeretnénk megoldani, hogy egy minisztérium feleljen és egy minisztérium hatáskörébe kerüljön valamennyi szakképesítés.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy itt volt nálunk.

Czomba Sándor: Én is köszönöm a lehetőséget.