Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 2010. június 16-án a Hír Televízió Rájátszás című műsorának vendége volt. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Szakértők szerint 1,1 millió embert foglalkoztatnak minimálbéren hazánkban, de kétharmaduk feketén és kap pénzt a munkáltatójától. Újabb százezreket pedig egyáltalán nem jelentenek be. Hogyan sikerülhet kifehéríteni a szürke, illetve a fekete gyakorlatot? A kormány által kitűzött ambiciózus célok, az egymillió munkahely és a valóságot fedő adóztatás miként alapozható meg? – kérdezzük a kormány munkaügyi államtitkárát, Czomba Sándor képviselő urat. Jó estét kívánok államtitkár úr!

Czomba Sándor: Jó estét kívánok! Műsorvezető: A holnap megjeleni Heti Választban Cséfalvai államtitkár úrral van ez interjú, és amit ebből nem értek, azt pedig Vámosi Nagy Szabolcs nyilatkozatban sem értem. Furcsa módon talán, de Öntől szeretnék ez irányban felvilágosítást kapni. Szóval hogyha a kormányzat megadóztatja a minimálbért, az miért segítheti a munkába állást és a kifehéredését ennek az egész ágazatnak?

Czomba Sándor: Hát lépjünk talán egyet hátra, és nézzük meg, hogy a fekete foglalkoztatásnak gyakorlatilag mi a gyökere, mi a töve. Ugye a munkáltató és a munkavállaló akkor választja ezt a formátumát a foglalkoztatásnak, hogyha nincs megelégedve – idézőjelben – azzal a jogszabályi környezettel, azzal a gazdasági környezettel, amiben neki dolgoznia kell.

Műsorvezető: Hogyha sokallja az adóterheket.

Czomba Sándor: Magyarul, hogyha az a helyzet, hogy ma egy magyar vállalkozó – és sok esetben így van – ha mindent leadózik tisztességesen, mindenkit bejelent tisztességesen, akkor azon kell elgondolkodnia, hogy érdemes-e fenntartani a vállalkozását, mert hogy hó végére a zsebében semmi nem marad. Tehát a nagyon fontos különbség ugye az előző kormány és a mostani kormány filozófiája között, hogy a fekete foglalkoztatás kifehérítésére nem az adóhatóságot kell elsősorban, nem duplájára emelni és ugye vegzálni az érintetteket, hanem olyan jogszabályi környezetet hozni, hogy levegőhöz jussanak azok, akik a gazdaság szereplői. Ez a tendencia, amiről Ön is beszél egyrészt a minimálbér kérdése, másrészt pedig volt egy nagyon fontos rész, ugye, hogy 500 millió bevétel alatt a 19 százalékról 10 százalékra csökkentjük…

Műsorvezető: …a társasági adót.

Czomba Sándor: …a társasági adót. Ennek nagyon-nagyon fontos üzenete van, és meggyőződésem, hogy ennek a különbözetnek egy jelentős része fejlesztésekre, beruházásokra fordítható a következő időszakban. Hogy visszatérjek az eredeti gondolatára, arra is szeretnék emlékeztetni, hogy az előző Fidesz-kormány idején ugye 19 500 forintról 50 ezer forintra, tehát több mint kétszeresére emelkedett a minimálbér, és ugye azt várták nagyon sokan, hogy bizony a foglalkoztatásban valamiféle visszaesés tapasztalható. Ezzel szemben az alatt a négy esztendő alatt 230 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám. Tehát szeretném még egyszer hangsúlyosan jelezni mindenki felé, hogy a minimálbér növekedésével, emelésével és kvázi megadóztatásával, mellette egy nagyon fontos üzenetünk van: senki sem járhat rosszabbul. Tehát aki most a nettó minimálbért számolgatja, és ahhoz igazítja a következő időszak teendőit, a nettó minimálbér nem lehet kevesebb, mint az elmúlt időszakban.

Műsorvezető: Igen. Az is érdekes persze, hogy mi lehet ennek a pszichológiája. Tehát hogyha a minimálbért megadóztatják, tehát hogyha az eddigi nagyjából 1 százalékos minimálbér adót – mert volt rajta valamennyi, 1 százaléknyi. Ha ebből lesz 16 százalék, akkor ez miért ösztönzi az embereket a segély helyetti munkába állásra? Tehát én elhiszem, hogy ez működik, csak nem értem, hogy miért.

Czomba Sándor: Tehát ugye a minimálbér is bér. Ugye a munkáért munkabért kell fizetni. Ha munkabért kell fizetni, akkor ez azt jelenti, hogy ezután adózási kötelezettség is van. Az egy másik érdekes kérdés, hogy vajon érdemes-e szétválasztani a segéllyel vagy a közfoglalkoztatással, ugye az Út a munkához program, amit nagyon sokszor ecseteltünk, és sajnos látszik, hogy itt nagyon hamar el fog fogyni az a forrás, ami ugye az idei évre erre félre lett téve. Tehát hogy érdemes-e vagy kell-e különbséget tenni adott esetben az elsődleges munkaerő-piacon megszerezhető jövedelem, és a kvázi segélyként ugye finanszírozható jövedelem között, ez egy érdekes kérdés, és meggondolandó. Hiszen ha nincs nagy különbség a kettő között, vagy adott esetben semmi sincs, és ráadásul mondjuk 2-3 napot feketén ha elmegyek foglalkozni, dolgozni, akkor többet keresek, mintha egyébként minimálbéren be vagyok jelentve, akkor ugye ez biztos, hogy nem fog jó irányba hatni a munkaerő-piacon.

Műsorvezető: Akkor most a munkáltató felől nézzük meg. Hogyha számítások szerint 90 ezerre kell felemelni ahhoz a minimálbért, hogy a mostani nettó összeg maradhasson, és önök ezt vállalták. Ha tehát 90 ezerre emelkedik 73 ezer forintról a minimálbér, akkor elvileg a munkáltatónak magasabb bázis után kéne fizetni járulékokat. Tudom viszont, hogy eddig úgy volt, az utolsó időszakában a Gyurcsány-kormánynak, hogy dupla járulékalapot számoltak. Így érzékelhető csökkenés? Kicsit bonyolultan mondtam el, de ezt jól értem?

Czomba Sándor: Igen. Illetve ugye itt a lényeges üzenet az, természetesen a 19 százalékról való 10 százalékra csökkentés ugye a társasági adó és egyéb kisadó nemek és azt mondtuk, hogy ez az első lépés, és fogja követni következő lépések. Természetesen abból indulunk ki, hogy amit a munkaadói oldalon az egyik oldalon teherként jelentkezik, az a másik oldalon, ugye a könnyítés oldalán kompenzálja ezeket a terheket. Tehát mindenképpen azt szeretnénk, hogy egy olyan környezet alakuljon ki munkaadói oldalon, hiszen ők lesznek képesek – elsősorban a magyar kis- és középvállalkozói szektorra számítunk a következő időszakban – abban az egymillió munkahelyben, amelyet ugye valóban nem kis ambícióval, de nagy határozottsággal a következő tíz évben szeretnénk megvalósítani. Ebben természetesen a fekete foglalkoztatás kifehérítése az vastagon benne van.

Műsorvezető: Egy másik kérdés. Sokakat izgat, amióta miniszterelnök úr elmondta a 29 pontban, hogy bizonyos jövedelmek adózás alá nem vonhatók, hiszen azok már adózott jövedelemből kerülnek kifizetésre. Ha egy példát mondom Önnek, mondjuk rábízzuk a gyermekeinket egy bébiszitterre, egy labda rossz felé pattan, kitörik az ablaküveg. A bébiszitter végignézi ezt, ő nem adózik a pénz után, amit ez idő munkavégzése után ő kaphat. Az üveges pedig, ő pedig adózni fog. Pedig mindkettőt az adózott jövedelmemből fizettem ki.

Czomba Sándor: Igen, hát sok példát ugye, kicsavart példát hozhatnánk ugye a gyakorlati életből. De azért a legfontosabb üzenete ennek ugye az, hogyha én a már adózott jövedelmemből szeretnék magamon – idézőjelben – könnyíteni és a családomon, legyen ez kerti munka, legyen ez háztartási munka, vagy amit Ön is említett ugye bébiszitterkedés. Akkor engedtessék meg, és nem a kocsmában költöm el, és nem egyéb ugye élvezeti cikkekre, akkor engedtessék meg nekem az, hogy ezután már sem én, se az az ember, akit szeretnék bevonni ebbe a fajta munkavégzésbe, ne kelljen adót fizetni. Tehát személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségem ne legyen. Az Európai Unióban ez a kérdés nagyon-nagyon komolyan napirenden van. Tehát jelen pillanatban is ők is látják, hogy van egy olyan szegmens, amit nagyon jó lenne egyrészt pénzmozgásban látni a gazdaságban, másrészt pedig a munkaerő-piacon szeretnénk látni azokat az embereket, akik most látens módon.. Ugye itt több százezer emberről beszélünk, ez egészen bizonyos magyarországi viszonylatban is, akik gyakorlatilag vagy nyugdíj mellett, vagy esetleg inaktivitásban, de valamiféle jövedelemszerzésre próbálnak szert tenni, és ezt a szektort erősítik.

Műsorvezető: Nem ér többet, csak egy mondatot, hogy viszont ennek a döntésnek a mozgatórugója mi volt? Az a felismerés, hogy ez így igazságtalan, vagy az a felismerés, hogy egyszerűen szélmalomharcot vívnak a mindenkori kormányok? Hiszen nem lehet egy bizonyos viszonyrendszert legálissá tenni az emberek között, mármint hogy adózás szempontjából. Tehát fölösleges túlszabályozni.

Czomba Sándor: Mindkettő benne volt gyakorlatilag úgy gondolom ebben a döntésben.

Műsorvezető: Mit lehet tudni arról, amit Ön a legutóbbi ittjártakor említett, az árvíz legtetején voltunk akkor. Önök azt mondták, néhány nap alatt írnak ki pályázatot, közmunkapályázatot, néhány nap alatt befogadják és mégis széles körben fogadják be. Néhány nap alatt elbírálják, talán ki is tudják fizetni. Hogy történt mindez?

Czomba Sándor: Hát ez így történt valóban. Ezt az is bizonyítja, hogy ugye nagyon gyorsan is lehet intézkedni, hogyha akar. Tehát jelen pillanatban 2 300 embernek adtunk lehetőséget közmunkára, közfoglalkoztatásra, és zömében már meg is indult. Illetve a következő egy hónapban ezek az emberek munkába állnak, és elsősorban most már ugye nem a védekezésben, hanem a helyreállítási munkálatokban vesznek majd részt.

Műsorvezető: Lehet olyan határidőt vagy időtávot kérdezni Öntől, amikor a 10 évre vállalat egymillió munkahelyet valami részidőként értékelni lehet?

Czomba Sándor: Értékeljük azt, hogyha a zuhanást meg tudjuk állítani. Tehát jelen pillanatban az a feladatunk, az elsődleges feladatunk, hogy azt a rossz pályát, amin 8 éve mozgunk, megállítsuk. Tehát a rövidtávon a legfontosabb feladat, hogy ezt a rossz tendenciát megállítsuk, és próbáljuk megfordítani. Ne kérjen szerkesztő úr tőlem számokat. Azon leszünk, hogy ez a vállalás minél előbb megvalósuljon.

Műsorvezető: Mikor kezdik a tárgyalásokat annak érdekében, hogy ez a 90 ezer forint körüli minimálbér az a társadalmi partnerekkel szemben kivívható legyen?

Czomba Sándor: Hamarosan készülünk arra. Ugye a kormányváltás azért sok minden bürokratikus és egyéb dolgokkal együtt jár, amikor tisztázódnak ugye a feladatkörök. De természetesen hamarosan elkezdjük ezzel kapcsolatos tárgyalásainkat. Hiszen sok olyan törvény került a magyar parlament elé az elmúlt napokban, hetekben, amelyek igénylik ezt a fajta párbeszédet.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk államtitkár úr.

Czomba Sándor: Én is köszönöm a lehetőséget.