Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Hír TV Kontraszt című műsorának vendége volt. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: a stúdióban Czomba Sándor államtitkár, jó estét kívánok.

Czomba Sándor: Jó estét kívánok.

Műsorvezető: 15 százalék fölött van a munkanélküliség. Kicsit kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt, viszont valamivel több, mint egy évvel ezelőtt. Mi lesz, hogyha a mezőgazdasági idénymunkák véget érnek, akkor megint romlik majd ez a mutató?

Czomba Sándor: Hát én abban bízom, hogy ugye nemrégiben fogadott el a Parlament egy új törvényt az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban és reményeim szerint az ősszel ez látványosan javítani is fogja az idényjellegű munkát, de összességében azt kell, hogy mondjam, hogy a foglalkoztatásért felelős államtitkárként óvatos optimista vagyok a munkanélküliségi adatok tekintetében, hiszen ilyenkor a szezonális hatások is befolyásolják ugye az adatokat és megmondom őszintén, hogy számunkra nem is elsősorban a munkanélküliségi ráta a fontos üzenet, hanem a foglalkoztatási ráta. És sajnos ebben ugye az Európai Unióban a 27 tagországból a 26-dikak vagyunk sajnos. Máltát sikerült csak megelőznünk. Tehát a legfontosabb üzenet és a legfontosabb dolog az, hogy egy millió munkahely hiányzik sajnos Magyarországon.

Műsorvezető: Igen, de azért azt se mondhatják, hogy mindegy, hogy mekkora a munkanélküliség, mert én emlékszem, amikor a Gyurcsány-kormányokat és a Bajnai-kormányt ezzel szembesítették az újságírók, hogy folyamatosan nő a munkanélküliség, hogy már 8-9-10 százalék fölé ment, akkor ők azt mondták, hogy azért nem kell aggódni, mert Európában máshol még magasabb. Nyilván egy polgári kormány, amelyik azt mondja, hogy gyökeres politikai változást szeretne elérni, az nem mondhatja azt, hogy nem érdeke az, hogy mekkora a munkanélküliség.

Czomba Sándor: Természetesen így is van, csak szeretném hozzátenni, hogy mondjuk ha Svédországot megnézzük, Svédországban most a munkanélküliségi ráta ott is folyamatosan emelkedik, most 10 százalék fölött van. Csakhogy a foglalkoztatási ráta viszont 72 százalékos, tehát azért hangsúlyoztam az előbb, hogy önmagában, a korábbi időszakban Magyarországot egy viszonylag alacsony munkanélküliségi ráta mellett egy nagyon alacsony foglalkoztatási ráta jellemezte. Most sajnos az a helyzet, hogy a foglalkoztatási ráta továbbra is nagyon alacsony, viszont az elmúlt években a munkanélküliségi ráta igen jelentősen növekedett.

Műsorvezető: Ugye a foglalkoztatási ráta azt jelenti, hogy hányan dolgoznak Magyarországon.

Czomba Sándor: Így van, így van.

Műsorvezető: Az megint más kérdés, hogy ebből hányan fizetnek adót. Hogyan lehet ezt a számot növelni? Milyen eszközök vannak erre?

Czomba Sándor: Hát például a Széchenyi-terv kiválóan alkalmas lesz erre és ugye a kormány által első akciótervként elhíresült szegmens is – úgy gondoljuk – hogy nagyon komoly üzenetet adott. Tehát a legfontosabb rész az, hogy azok, akik foglalkoztatni képesek, tudnak és akarnak Magyarországon, elsősorban a magyar kis- és középvállalkozói szektor, akik az elmúlt esztendőkben nagyon hátrányos megkülönböztetésben voltak a saját hazájukban, tehát e területen kell nekünk látványosan levegőhöz juttatni azokat, akik tudnak és akarnak munkahelyet teremteni és az első akcióterv is erről szól és gyakorlatilag a Széchenyi-terv, ami várhatóan jövő év elején tud indulni, ezeket a keresztmetszeteket fogja tovább feszíteni és azt az irányt, amit az első akciótervben a kormány meghatározott, ezt az irányt fogjuk követni a következő időszakban.

Műsorvezető: Ugye az biztos, hogy jó irány, hogy az 58-féle adóból 10 megszűnik. Hogy a társasági adó 19 százalékról lemegy 10 százalékra. Ezt a szakértők is elismerik, hogy ennek jó hatása lehet. De azért ez még nem elég. Mennyi forrás van az európai uniós forrásokból az elkövetkező évekre?

Czomba Sándor: Igen, hát a baj itt kezdődik. Tulajdonképpen ugye a 2007-13 közötti időszakban nagyságrendileg 8000 milliárd forint uniós forrás állt rendelkezésre és sajnos ebből gyakorlatilag több, mint kétharmada az elmúlt években vagy már elköltésre, vagy lekötésre került. Tehát gyakorlatilag azt látjuk, hogy több, mint 5000 milliárd forintot úgy költött el a korábbi kormányzat, hogy gyakorlatilag se a foglalkoztatásban, sem a gazdaságban semmiféle előrelépést nem sikerült elérni. Tehát az új kormány mozgástere, ha most nagyságrendileg akarok adatot mondani, akkor olyan 1000-1300 milliárd forint az, amit közvetlenül uniós forrásként gazdaságélénkítésre, gazdaságfejlesztésre tudunk fordítani.

Műsorvezető: Az adó csökkentésén kívül van még egy nagyon-nagyon fontos lépés, amit az Orbán-kormány az első kormányzása idején alkalmazott. Az a járulékok csökkentése. Erre mikor kerül sor?

Czomba Sándor: Így van és ez egy nagyon lényeges dolog, hogy ugye adó és járulékterhek csökkentéséről egységesen, vagy együtt tudjunk beszélni. Ugye a jelen pillanatban is élnek úgynevezett startkártya programok. Bizonyára a kedves nézők is tudják, hogy három fajtája, sőt négy fajtája is van ennek a dolognak. És az a lényege, hogy gyakorlatilag ugye a célzottan pályakezdő munkanélkülieket, 50 éven felülieket, gyes-ről gyed-ről visszatérőket, tehát egy-egy személycsoportot céloznak meg. De hadd mondjak egy példát, hogy hogy lehet ezt rosszul működtetni, ahogy a korábbi kormány tette. Kitaláltak egy start régió kártyát, aminek az volt a lényege, hogy a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben az a munkáltató, aki munkanélkülit foglalkoztat, három évig adó, illetve járulékmentességet kap. Tehát három évig semmit nem kell fizetni. Egy dolgot tettek mellé, hogy újabb három év továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van. Na hát ki az a vállalkozó, főleg abban a hátrányos helyzetű térségben, aki hat évet be mer ilyen gazdasági körülmények között vállalni...

Műsorvezető: ... tehát ha nem jó megoldás, akkor mi van helyette?

Czomba Sándor: Hát az a megoldás például, hogy ezt a három év továbbfoglalkoztatást nem fogjuk kérni a következő időszakban. Tehát egyszerűsíteni fogjuk a startkártya programot is és ésszerű – hogy mondjam – a hétköznapi ember számára is fogadhatóbbá tesszük. Tehát ez egy nagyon lényeges és számos, sok olyan üzenet lesz még, amely valóban a magyar kis- középvállalkozóknak fog szólni a következő időszakban.

Műsorvezető: A járulékcsökkentés az ugye segíti a foglalkoztatást, viszont kevesebb állami bevételt hoz. Azt viszont pótolni kell valahonnan.

Czomba Sándor: Ugye ez egy róka fogta csuka, érdekes kérdés és közgazdászok is sokat vitatkoznak ezen. Azért ha körülnézünk a környezetünkben és döntő többségben egykulcsos adórendszer van szinte mindenhol, és azok az aggályok, amelyek annak idején akár a Szlovákiában, vagy mondhatnánk más tagállamokat is, megfogalmazódtak, hogy vajon mi lesz? Vajon nem fog-e ugye jelentősen csökkenni a kincstár bevétele ezáltal, gyakorlatilag azt látjuk, hogyha egy adórendszer egyszerűsödik, hogyha egy adórendszer az élethez jobban igazodik, akkor az államnak sem kell attól tartania, hogy kevesebb forrás jut és az államnak egyébként is a szerepét érdemes átgondolni, mert nem az állam lesz az, aki munkahelyeket tud teremteni, hanem a vállalkozások. Tehát a vállalkozásoktól nem be kell szedni a pénzt, majd valamilyen úton-módon, kegyeket gyakorolva valamilyen szempontrendszer szerint visszaosztani, hanem ott kell hagyni a forrásokat azoknál, akik képesek fejleszteni, képesek bővülni.

Műsorvezető: Na, de mennyi lesz ez a forrás. Nem mindegy, hogy az uniós forrás az nem túl sok, mert arányosan sokat költött el, illetve kötött le az előző kormány. Honnan vesz a költségvetés plusz forrást?

Czomba Sándor: Így an, sajnos ez így van. Azért ha az első Széchenyi tervet megnézzük, akkor ott egy forint állami támogatással négy forint plusz beruházás valósult meg. Tehát öt egységet sikerült mozgósítani és most is arra készülünk, hogy az uniós források mellett azokat a forráslehetőségeket is megmozgatjuk, amelyek még képesek ebben a szektorban működni, de természetesen a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül nagyon komoly háttérszámítások zajlanak a mai nap is és folyamatosan. Tehát akkor, amikor a második akcióterv kapcsán próbáljuk bővíteni, szélesíteni azt az utat, amelyet ugye az első akciótervvel kijelöltük, akkor azért nagyon megfontolt szakember gárda teszi ezeket a lépéseket.

Műsorvezető: A foglalkoztatást, azt hogyan képzeljük el? Ugye az lenne a szerencsés, ahogy Nyugat-Európában is látszik, hogy nemcsak a teljes foglalkoztatást kell segíteni, hanem nagyon sokféle módja van még annak, hogy embereknek munkát adjunk és lehetőséget adjunk. Lehet, hogy nem napi nyolc órában.

Czomba Sándor: Így van, tehát nagyon fontos az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák is és itt nem is a részmunkaidős foglalkoztatásra, mint inkább a rugalmas foglalkoztatásra gondolnánk. Ugye Nyugat-Európában számos jó tapasztalat van. Ezekből is fogunk átemelni. Most ebbe nem mennék bele részletesebben, de akár a távmunkával, akár a más, atipikus foglalkoztatási móddal kapcsolatban nagyon komoly elképzeléseink vannak a következő időszakban. Aztán ami nagyon fontos még, a szociális ellátórendszer és a foglalkoztatáspolitika kapcsolata. Azért az, hogy most a foglalkoztatás a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül van, ez azt jelenti, az az üzenete az új kormánynak, hogy gazdasági kérdésként kívánjuk a foglalkoztatást kezelni. És addig, ameddig egy ellátórendszer, tehát a szociális ellátórendszer akkor jó, hogyha valóban, akik rászorulnak és nincsenek munkára kész és képes állapotban, nekik a megélhetését biztosítja. Viszont – hogy finoman fogalmazzak – nem ösztönöz a munkaerőpiacról való távolmaradásra.

Műsorvezető: Ön azért nem mond még részleteket, mert ugye még tart a társadalmi vita, és nem akar megelőlegezni semmifajta konkrétumot addig, amíg tulajdonképpen nem dőlt el?

Czomba Sándor: A Széchenyi tervvel kapcsolatban ugye nem véletlenül bocsátottuk társadalmi vitára, valóban komolyan gondoljuk azt, hogy van egy váz, ami mentén mi elképzeljük a jövőt, de azok, akikről szól, akiknek a bőrére megy, nélkülük ez nem lehet sikeres. Tehát nagyon fontosnak tartjuk, hogy akkor fogunk érdemben nyilatkozni minderről, és döntünk kérdésekről, amikor az ő véleményüket is meghallgatjuk.

Műsorvezető: Ez időben mikorra várható:

Czomba Sándor: Legkésőbb – tehát a Széchenyi-terv indulása az jövő év januárjában, január közepe környékén, bízzunk benne, hogy sikerül olyan szegmensben összeállítani, ami már valóan alkalmas lesz az indulásra.

Műsorvezető: Ön megfogalmazta, hogy nagyon fontos az, hogy ne keverjük össze a szociálpolitikát és a foglalkoztatáspolitikát. Közmunka programok. Az előző kormány nagyon büszke volt arra, hogy Út a munkához program keretében évente hány ezer embernek tudott elfoglaltságot biztosítani. Csak a kérdés az, hogy ez hasznos volt-e?

Czomba Sándor: Hát ez az. és itt kezdődik a probléma. Mert a büszkeség mellett erre 120 milliárd forint ment el éves szinten és a százezer emberből ezer sincs, aki el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Szóval nincs a világnak olyan gazdag országa, aki ezt megengedheti. Ezért ha egy mondatban kellene összefoglalni, hogy mi az üzenetünk, akkor azt mondjuk, hogy minden, ahol munkabért fizet a magyar állam, a mögött értékteremtő munkának kell lenni. Ahol pedig támogatást fizet ki és egyébként munkára kész és képes állapotban vannak az emberek, ott pedig az államnak elvárásai vannak cserében.

Műsorvezető: Tehát az nem megoldás, hogy olyan feladatokat, mint például mondjuk az utcák söprése, vagy a parkok rendbe tartása, ami azért – lássuk be – mégis egy önkormányzat feladata, hogy azt a közmunkaprogram keretében végezzék el az emberek? De akkor hol lesz lehetőség más...

Czomba Sándor: ... az nem megoldás, hogyha egyébként azt a tíz főnek való feladatot százan végzik és látszattevékenységeket és ezért egyébként ugyanúgy minimálbért fizet ki a magyar állam, amint aki reggel 6 órakor buszra száll és megy a munkahelyére. Tehát ez biztos, hogy ez nem szabad követni. A közmunkákban nagyon komoly – az árvíz megmutatta ugye?, lenne itt mit csinálni. Nincsenek gátak, nincsenek árapasztó tározók, közút mellett is számos teendő lenne. Tehát nem ott kellene söprögetni a város vagy a falu szívében, közepén száz embernek, hanem értékteremtő munkát. Erre készülünk, hogy értékteremtő munkát kívánunk adni azoknak, akik valóban, más módon nem tudnak egyelőre elhelyezkedni, mert meggyőződésem, hogy számukra sem jó üzenet az, hogyha azt mondják neki reggel, hogy vegyél egy söprűt a kezedbe, menj ki és majd délután 2-kor valamilyen úton-módon gyere vissza.

Műsorvezető: Mert nyilván úgy nem lehet egy milli új munkahelyet teremteni, hogy időlegesen az állam megbíz x mennyiségű embert, hogy egy víztározót ásson ki és építsen meg, hanem szükség lenne arra, hogy a vállalkozások közmunkásokat alkalmazzanak. Csak megéri-e nekik?

Czomba Sándor: Hát nem. Pontosan ugye itt kezdődik a probléma, hogy jelen pillanatban egy olyan támogatási rendszer működik, hogyha egy munkanélkülit egy vállalkozó kíván kivinni, egyből az elsődleges munkaerőpiacról, az 28.500 forintot kap az államtól. Ugyanazt az összeget, amit egyébként kvázi segélyként ugye megkap a rendelkezési állási támogatásos, míg az önkormányzat 85 ezer forintot kap, ha tud neki értékteremtő munkát adni, ha nem. No, ezen az arányon fogunk nagyon gyorsan változtatni.

Műsorvezető: Kíváncsian várjuk az eredményt, köszönöm, hogy ejött.

Czomba Sándor: Én is köszönöm.