Miután tévesnek bizonyult az Európai Bizottság hazánkkal kapcsolatos, tavalyi évre szóló előrejelzése, joggal reméli a magyar kormány azt, hogy az uniós testület átértékeli a számításait. Pénteken teszi közzé a bizottság a friss adatokat tartalmazó tavaszi előrejelzését, amelyből már következtetni lehet a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos fejleményekre. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek arról beszélt: rossz üzenete lenne annak, ha éppen egy olyan országot büntetnének, amely 2012-ben 1,9 százalékra szorította le a hiányt. Nagy Vajda Zsuzsa interjúja.
- Tavaly év közben már lehetett látni, hogy jóval a kívánt szint alatt marad a hiány?
Részben várható volt, hogy alacsonyabb lesz a mutató, de az 1,9 százalékos adat felülmúlta saját várakozásainkat is. A legnagyobb különbség a helyi önkormányzatok mérlegéből adódott, amely területen a kormány számos intézkedést hozott az egyenleg javítására. Így például az állam és az önkormányzatok között jelentős feladatátcsoportosítás történt és 2012-től külön engedélyhez kötött a hitelfelvétel. Ezen lépések eredménye még kedvezőbb lett, mint azt előzetesen feltételeztük.
- Miért nem sikerült ezeknek az intézkedéseknek a hatásáról meggyőzni az Európai Bizottságot?
A Bizottság saját modelljei alapján önálló előrejelzéseket készít; a kormány által végzett számításokat pedig nem mindig fogadta el.
- Tapasztalta azt, hogy Magyarországot hátrányos megkülönböztetés érte volna az uniós testület részéről?
Nincs összehasonlítási alapom, nem tudom, hogy más ország kormányzatainak az adatait miképpen fogadják. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy miközben számos tagállam hiányszámai messze meghaladták, vagy meghaladják a 3 százalékot, egyedül Magyarország esetében merült fel tavaly a szankció kivetése. Hogy csak két példát említsek: Görögországban már a válság előtt is, 2004 és2008. között 7 százalék volt az átlagos hiány, tavaly pedig 17 ország lépte túl a 3 százalékos határt. Igaz, hogy Magyarország 2004 óta túlzott deficit eljárás alatt van, viszont az elmúlt években demonstrálta a Kormány, hogy nem enged meg kilengéseket az államháztartásban. Az Országgyűlés ezen túl az alaptörvényben rögzítette az adósságcsökkentést – s ez jogi szempontból is garantálja a fegyelmezett gazdálkodást. Ezért rendkívül méltánytalannak tartottam volna, ha az Unió valamely testülete Görögország és más tagállamok megsegítésével egyidejűleg Magyarországot szankcionálja a hiány túllépésének feltételezése miatt. Emlékezhetünk, szankcióra végül nem is került sor.
- Elkerülhettük volna a recessziót, ha Brüsszel nem var a nyakunkba néhány kiigazító csomagot tavaly?
Ez egy teoretikus vita. Elképzelhető, hogy kisebb lett volna a gazdasági visszaesés mértéke, de Magyarország az egyik példa arra, hogy a magas hiányok sem feltétlen eredményeznek gazdasági felzárkózást. Az Eurostat adatai alapján a 2000-es évek közepén sajnos nem tudtuk csökkenteni fejlettségbeli különbségünket az Unió átlagához képest, holott államháztartási hiányunk az egyik legmagasabb volt a 27 tagállam között, ráadásul európai uniós támogatások százmilliárdjai áramlottak az országba és segítették elvben a felzárkózást.
Alapvetően azt gondolom, hogy a hiány és az adósság leszorítása már csak a kamatfizetési terhek mérséklése miatt is az ország érdeke, persze recessziós körülmények között meg kell gondolni, hogy milyen ütemben zajlik a folyamat.
- Mekkora súlya van hazánk megítélésében annak, hogy a makrogazdasági mutatók tulajdonképpen rendben vannak? Ha megjelenik néhány negatív cikk az országról, esetleg egy leminősítés, megemelkedik a kockázati felár, s így is beindulhat az ördögi kör.
A befektetői megítélés kérdése nagyon összetett, egy-egy tényező befolyását nehéz pontosan számszerűsíteni. Azt biztosan állíthatjuk, hogy az 1,9 százalékos hiány kedvezően hatott az ország megítélésére, az állampapír-keresletre. Ez igen erős üzenet a piacnak. Azt jelzi: itt nincsenek olyan gondok, mint néhány másik európai országban, amelyek nem biztos, hogy önállóan képesek adósságukat visszafizetni. Ott tartunk, hogy a fél évvel korábban feltételezetthez képest 2013-ban 100 milliárd forinttal kevesebbet kell költeni kamatokra, anélkül, hogy a biztonsági hálóról megállapodtunk volna a Nemzetközi Valutaalappal. Fél éve ugyanis ekkora megtakarítást vártunk a washingtoni székhelyű pénzintézettel történő szerződéskötéstől. A hitelminősítők sokszor vitatott, adott országra kedvezőtlen döntései persze „nem segítenek”, de a magyar állampapírok iránt kimagasló érdeklődés tapasztalható. Ezért is mondhatjuk azt, hogy a piaci befektetők értékítélete és a hitelminősítők értékelése nem feltétlen egyezik meg. Véleményem szerint a tavalyi hiányszám is azt mutatja: a magyar állampapír biztos befektetés, ezért is csökkent az Ön által említett kockázati felár.
- Mennyire hasonló az idei helyzet a tavalyihoz az uniós vita tekintetében? Megint túl kell teljesítenünk a célt?
Többször egyeztettünk a Bizottság szakembereivel a magyar államháztartás helyzetéről. Korábban eltértek a számításaink néhány tétel tekintetben, amelyek közül a legismertebbek az elektronikus útdíj és a pénztárgépek bekötése. Tény továbbá az is, hogy az év első hónapjaiban nem folyt be a várt mértékű bevétel az államkasszába a tranzakciós adóból, másrészről viszont a lakástámogatás vagy például a bérkompenzáció kevesebbe került a költségvetésnek. Mindezeket együtt nézve a Konvergencia Programban azzal számoltunk, hogy nincs szükség pótlólagos beavatkozásra. Az idei költségvetésben szereplő 400 milliárd forintos külön tartalék egy részének felhasználásával (úgy hogy marad még 170-180 milliárd) tartható az idei évi 2,7 százalékos hiánycél. Most már a Bizottságon múlik, hogy elfogadja-e érvelésünket és átértékeli-e eddigi számításait.
- Pénteken kiderül, hogy ez megtörténik-e, amikor az uniós hivatal közzéteszi tavaszi előrejelzését. Mire számít?
Várjuk meg a brüsszeli számokat. Az eddigi, a Bizottság által vártnál jóval kedvezőbb tényadatok és a Konvergencia Programban is kifejtett folyamatok, például az önkormányzati rendszer átalakításának tartós hatása - alapján a Bizottság is változtathat eddigi előrejelzésén. Ne feledjük, idén februárban a Bizottság s 3,4 százalékos hiányt prognosztizált idénre és jövőre is, 2012-re pedig 2,4 százalékot. Az utóbbi hónapok gazdasági teljesítményről szóló előrejelzései, többek között a Magyar Nemzeti Bank növekedési programjának is köszönhetően viszont óvatos javulást mutatnak. Az utóbbi időben például a Raiffeisen mínuszból nullára módosította a növekedési prognózisunkat azzal a kiegészítéssel, hogy kedvező esetben akár egy százalék is lehet a mutató. A Bank of America, Merrill Lynch londoni elemzői pedig mínusz 0,3-ról plusz 0,4-re váltottak. Reméljük hasonló irányba változik a Bizottság gazdasági előrejelzése is és akkor a hiánypályát is optimistábban ítélhetik meg.
- Mi történik, ha a jelentés a fentiek ellenére 3 százalék feletti hiányt vetít előre?
Egyelőre csak az előrejelzés adatait teszik közzé. Később a számok alapján a Bizottság javaslatot tesz a Tanácsnak a túlzott deficit eljárással kapcsolatban, amikor is három féle megoldást jöhet szóba. Amennyiben az érvelésünk ellenére 3 százalék feletti hiányt feltételeznek, kérhetik az ország szankcionálását, vagy „csak” a túlzott deficit eljárás folytatását vethetik fel. Feltehetően akkor sem javasolják a procedúra lezárását, ha 2013-ra teljesítjük a feltételeket, de például 2014-re kicsit magasabb adattal számolnak Brüsszelben. A döntés joga mindenképpen az uniós gazdasági és pénzügyminiszterekből álló Tanácsé. Szintén ők határozhatnak az eljárás megszüntetéséről, ha a számok rendben vannak.
- Tájékoztatják önöket előre embargósan a döntésről?
Egyelőre nincs információnk erről. Bízunk a pozitív bírálatban, hiszen maga az uniós statisztikai hivatal adatai támasztják alá eddigi eredményeinket. Magyarország kedvező értelemben - sok tekintetben szembe megy az uniós trendekkel: itt csökken a hiány, csökken az adósság és nő a foglalkoztatás, ami óriási érték. 2012-ben például Spanyolországban 10,6, Görögországban 10, Írországban 7,6, Portugáliában 6,4 százalék volt a hiány. Nem lenne jó üzenete annak, ha épp hazánkat büntetnék meg, amely az elmúlt években jelentős és azt gondolom sikeres erőfeszítéseket tett a „görög út” elkerülése érdekben.
(Magyar Nemzet)
