Biztonsággal teljesíthető az idei költségvetési hiánycél – mondta a 180 percben Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tisztségviselője ennek kapcsán emlékeztetett, hogy áprilist a vártnál nagyobb többlettel zárta az államháztartás. Az okokról elmondta, a bevételek és kiadások alakulása nem egyenletes, vannak olyan hónapok, amelyek jellemzően deficittel, mások pedig szufficittel zárnak. Az idei áprilisi közel 290 milliárd forintos többlet azonban így is igen jelentős, lényegesen meghaladja a korábbi évek adatait.

Az NGM számított arra, hogy komoly többlet lesz a tavaszi hónapban, de a tényleges adat meghaladta a tárca várakozásait is. Banai Péter Benő szerint ennek oka a korábbinál magasabb bevétel, például az általános forgalmi adóból (áfa) jóval több folyt be, mint a megelőző évek hasonló időszakában. A helyettes államtitkár kiemelte még, hogy a jövedéki adóból és személyi jövedelemadóból (szja) várt bevételek is teljesültek, ami „abszolút pozitívum”. „A 16 százalékos arányos adókulcs mellett tervezett bevételeknél is az előzetesen várthoz képest nagyobb bevétel teljesült” – mondta az NGM munkatársa.

A költségvetésért felelős minisztériumi tisztségviselő szerint áprilisban az államháztartás kiadási oldalán is láthatók speciális folyamatok. Azon túl, hogy a Széll Kálmán Terv intézkedései egész évben, így áprilisban is éreztetik hatásukat – például a gyógyszerkassza kiadásai jelentősen csökkentek – az adott hónapra jellemző folyamatok is befolyásolták az egyenleget. Idén a tavaszi hónapban például a kamatkiadások – az adósságlejárat függvényében – jóval kisebbek voltak, mint tavaly áprilisban – mondta el a helyettes államtitkár.

Arra az ellenzéki kritikára, hogy mindemellett már márciusban megvolt az egész évre tervezett hiány 90 százaléka Banai Péter Benő azt mondta, erre szintén az a válasz, hogy a kiadások és bevételek alakulása egyenetlen. Hozzátette: nem kell megijedni az első hónapok nagy hiányszámától, és ez igaz a későbbiekre is. „A következő hónapok eltérő kiadási-bevételi adatai, a szufficit és a hiány megjelenése esetén sem kell tartanunk attól, hogy a hiánycél veszélyben van.”

Az NGM munkatársa szerint a bizakodás alapja, hogy az egész éves célhoz képest az időarányos hiány 40 százalék alatt van, a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedéseinek hatása pedig még csak az elkövetkező hónapokban fog jelentkezni. „Nyugodtan jelenthetem azt ki, hogy a mostani ismereteink szerint a 2,5 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető” – mondta Banai Péter Benő, aki úgy látja, hogy az április adatok után az államháztartási elemzők is megnyugodtak.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a hiányterv megvalósulása kulcsfontosságú a fejlesztéseket szolgáló európai uniós kohéziós pénzek megmaradása szempontjából. Idén kicsivel sem lehet eltérni a 2,5 százalékos hiánytól, jövőre pedig 2,2 százalékos deficitet kell teljesíteni. A fegyelmezett államháztartási gazdálkodás ugyancsak fontos oka, hogy így csökkenthető az államadósság, amelynek eredményeképpen kevesebbet kell adósságszolgálatra költeni.

Arra a kérdésre, hogy az euróövezeti válság súlyosbodása, Görögország egyre inkább fenyegető csődje mégis veszélybe sodorhatja-e a hiánycélt, Banai Péter Benő azt válaszolta, a felvetés logikus, mert egy ilyen helyzetben romolhat a hazai egyenleg is. A Széll Kálmán Terv 2.0 készítésekor azonban figyelembe vették, hogy az eurózóna gazdasági stagnálásra, 0 százalék körüli eredményre számíthat. „Beáraztuk az elmúlt időszak negatív folyamatait.” A céltartás másik fontos biztosítéka, hogy a költségvetésben nagyon jelentős tartalékok vannak, tehát a 2,5 százalékos hiány a jelenleginél kedvezőtlenebb folyamatok esetén is teljesíthető – mondta a 180 percben Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár.

Az interjút az MR1 Kossuth Rádió oldalán hallgathatja meg, erre a linkre kattintva!

(MR1 Kossuth)