Óriási tartalékokat tervez a kormány a 2013-as költségvetésben • Változhat a tranzakciós adó bevétele
Interjú Banai Péter Benő helyettes államtitkárral a Magyar Nemzet 2012. június 18-i számában

Konzervatív módon, a legrosszabbra számítva állította össze a kabinet a jövő évi költségvetést. Hatalmas tartalékot jelent, hogy a büdzsé tervezeténél nem vették figyelembe az IMF-védőháló jótékony hatásait, a csökkenő állampapírhozamokat vagy a forint árfolyamának erősödését - mondta lapunknak adott interjújában Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetésért felelős helyettes államtitkára. A szakember szerint ha a vártnál rosszabb lesz a 2013-ban a gazdasági növekedés, akkor is tartható lesz a három százalék alatti hiánycél.

Még nem volt arra példa, hogy már a nyár elején kész legyen a következő évi költségvetés tervezete. Miért fontos, hogy ilyen korán tárgyaljon a parlament a jövő évi büdzséről?
- Már tavasszal elkészült a Széli Kálmán-terv 2.0, amely meghatározta a jövő évi költségvetés fő irányait. A stratégiai döntéseket a kormány már az év elején meghozta, így nem volt akadálya a büdzsé korábbi elkészítésének. Az időzítésnek véleményem szerint két pozitív hatása van. Egyrészt a kormány jelzi a nemzetközi szerveknek és a pénzpiacoknak, hogy Magyarország komolyan veszi a fenntartható államháztartási gazdálkodást. Ez segíthet a bizalom erősítésében, például a felzárkózást segítő támogatások befagyasztásának visszavonásában. Másrészt nyugodtabb ütemben, az év végi hajrát elkerülve kerülhet sor a költségvetés elfogadására. Az idei és jövő évi büdzsé garantálja, hogy a költségvetés hiánya mindkét esztendőben az Európai Unió által elvárt 3 százalékos szint alatt teljesül. Idén 2,5, míg jövőre 2,2 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol a kormány. Már a nyár folyamán lezárulhat a költségvetés országgyűlési tárgyalásának első szakasza, így július 12-én sor kerülhet a fejezeti főösszegekről szóló szavazásra. Szeptember végén megtörténhet a végszavazás is.
- A második Széli Kálmán-tervhez képest 170 milliárd forinttal növelte a kormány a kiadási oldalt, így többet költhetnek a minisztériumok, miközben a tartalékot is megemelték. Eközben a kabinet módosította a bevételi oldalt is: a tranzakciós adóból már 280 milliárd forintot remél. Mire alapozzák az illetékkel kapcsolatos optimizmusukat?
- Azért volt szükség a tárcák költségvetésének növelésére, hogy biztosítsuk a büdzsé stabilitását, és hozzájáruljunk a gazdasági növekedés beindításához. A minisztériumok kiadásait 120 milliárd forinttal emeltük, miközben 50 milliárd forinttal, duplájára növeltük az Országvédelmi Alapban felhalmozott tartalékokat, ahol most 100 milliárd forint van. Ezt egészíti ki egy további 100 milliárd forintos „normál", előre nem látható kiadásokra tervezett tartalék. A tanács nem emelt kifogást a 2013-as büdzsé tervével kapcsolatban, azonban hangsúlyozta, hogy a bizonytalan makrogazdasági folyamatok miatt célszerű nagyobb tartalékokat felhalmozni a költségvetésben - ennek tett eleget a kormány. A kabinet 1,6 százalékos gazdasági növekedést feltételez a következő esztendőre. A tartalékok azért fontosak, hogy az előzetesen feltételezettnél kedvezőtlenebb GDP-növekedés esetén is tartható legyen az államháztartási hiány. A jelenlegi tartalékok mellett akkor is tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ha a rosszabb nemzetközi környezet miatt csak 0,5-1 százalékos bővülés teljesül. A pénzügyi tranzakciós illetékről az előzetesen közölt 130-228 milliárd forint helyett 283 milliárd forinttal számol a költségvetés. Az illetékről szóló törvénytervezetről még folynak a tárgyalások a Magyar Bankszövetséggel, a vonatkozó törvénytervezet pedig az Országgyűlés előtt van, ezáltal a bevétel összege még változhat.
- Miről egyeztetnek a bankszövetséggel?
- Arról, hogy pontosan milyen tranzakciókra vonatkozzon az illetékfizetési kötelezettség, legyen-e szó például bankközi átutalásról, készpénzfelvételről vagy sárga csekk befizetéséről is. Rendkívül széles az adóalap, éppen ezért viszonylag kis, egyezrelékes adókulccsá is nagy adóbevétel jöhet létre. Megjegyzem, éles piaci versenyben nehezebb áthárítani a fogyasztóikra az illetéket.
- A telefonadóval kapcsolatban két szolgáltató is jelezte, hogy áthárítja a fogyasztókra az adót.
- Nem hiszem, hogy ez megtörténik. Meg kell várni az első hónapok tapasztalatait. A piaci versenyt erősíti majd a negyedik, állami mobilszolgáltató megjelenése, és azt se felejtsük el, hogy a magyarországi tarifák nemzetközi összehasonlításban magasak.
- Hogyan reagáltak Brüsszelben a tranzakciós illeték és a telefonadó bevezetésére?
- Az Európai Bizottság nem emelt kifogást az illeték bevezetése ellen. Pozitívan értékelték a magyar költségvetési egyenleg javítása érdekében tett kormányzati intézkedéseket. A telefonadóval kapcsolatban például nem is lehetne a brüsszeli testületnek kifogása, hiszen Máltán már korábban hasonló intézkedést vezettek be.
- Erre az évre 0,1 százalékos GDP-növekedést, míg jövőre 1,6 százalékos gazdasági bővülésre számít a kormány. Mennyire reálisak ezek a várakozások?
- Az eurózóna - és ezen belül a legfontosabb exportpartnereink - összességében egy helyben járó, kismértékben csökkenő gazdasággal szembesülnek az idén. Emiatt hazánk sem lesz képes lényeges növekedést elérni. A jövő évet tekintve optimistább előrejelzések érkeztek a világgazdaságból. Az Európai Unió növekedése 1,3 százalékos lehet, miközben egyes régiók - elsősorban Kína, India és az ázsiai térség - kilátásai sokkal jobbak. Éppen ezért fontos a keleti nyitás, hogy Magyarország, a hazai vállalatok „rá tudjanak csatlakozni" ezekre a növekvő piacokra. Mindehhez persze az állam segítsége is kell. Ezért a 2013-as költségvetésben hatmilliárd forintot különített el a kormány a keleti nyitás és a kereskedőházak létrehozásának céljára.
- Az uniós támogatások felpörgetésére is ígéretet tett a kabinet. Hogyan kívánják a rendelkezésre álló összegek hatékonyabb lehívását elősegíteni?
- A brüsszeli források hatékonyabb lehívása akár egy százalékponttal is növelheti jövőre az ideihez képest a kifizetett uniós pénzek arányát. A következő évben 2000 milliárd forintnyi uniós forrást használhatunk fel, amelyből 1540 milliárdot tesznek ki a fejlesztési összegek, míg 460 milliárd forint agrártámogatás. Olyan beruházásokról van szó, amelyek keresletet teremtenek és munkahelyeket hoznak létre, megrendeléseket adva a hazai vállalkozóknak. A támogatások felvételét nagyban befolyásolja a hitelezések leállása, emiatt a jövő évi költségvetésben az önkormány-zati önrész biztosítására, részleges átvállalására 13,9 milliárd forintot szánunk, míg az egyéb állami fenntartású intézmények részére további 9,9 milliárd forintot biztosítunk.
- A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval kötendő pénzügyi program esetleges jótékony hatásai hogyan jelentkeznek a jövő évi büdzsé számaiban?
- A legrosszabb forgatókönyvvel, konzervatív módon terveztünk.  Nem számoltunk az IMF-védőháló jótékony hatásaival, a csökkenő állampapíthozamokkal vagy a forint árfolyamának erősödésével. Eért biztos akormány abban, hogy a jövő évi büdzsé stabil alapokon nyugszik, hiszen az IMF-EU-megálIapodás aláírását követően arra számítunk, hogy csökkenek az államadósság kamatkiadásai, amelynek következtében a költségvetésben megtakarítás képződik. A jelenlegi törékeny nemzetközi pénzpiaci helyzetben Magyarország érdeke egy védőháló megléte, ezért a kabinet egyértelműen a megállapodás megkötésére törekszik.

(Magyar Nemzet)