Nincs szükség az idei költségvetés módosítására a gyengébb forint miatt, a mostani árfolyamon az egyértelműen számszerűsíthető közvetlen és közvetett hatásokat figyelembe véve nagyjából nullszaldós az árfolyamgyengülés költségvetési hatása - válaszolta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára a tárca internetes tájékoztatóján csütörtökön.
Banai Péter Benő kiemelte: az árfolyamgyengülésnek túlnyomórészt külső oka van, a költségvetésben jelentős tartalék áll rendelkezésre, a magyar gazdaság fundamentumai stabilak.
"A költségvetésben jelentős, 220 milliárd forintos tartalék áll rendelkezésre. Bízunk abban, hogy az év átlagában a jelenleginél alacsonyabb árfolyamszint alakul majd ki, és a befektetők előbb-utóbb látni fogják, hogy a magyar gazdaság fundamentumai stabilak" - írta a helyettes államtitkár.
Az év átlagában a forint árfolyama erősebb is lehet, az árfolyamgyengülés közvetlen negatív hatásait - elsősorban a megnövekedett kamatkiadásokat - ellensúlyozzák a gyengülés miatti némileg magasabb infláció hatására jelentkező magasabb bevételek. A kormány áprilisban, a konvergenciaprogram elkészítésének folyamatában fogja frissíteni makrogazdasági előrejelzéseit - fűzte hozzá Banai Péter Benő.
A magasabb önkormányzati támogatásokat feszegető kérdésre kifejtette: az önkormányzatok magasabb 2014. januári támogatása két fontos körülménnyel függ össze: egyrészt a helyi önkormányzatok 2014. évi feladataihoz a hatályos költségvetési törvény 715,9 milliárd forint állami támogatást biztosít, amely a 2013. évi támogatást mintegy 80 milliárd forinttal, 12,5 százalékkal haladja meg, másrészt a növekedés közel felét a pedagógus életpálya-modell bevezetésének forrása jelenti.
Kifejtette: az önkormányzati fenntartású óvodákban is biztosítani kell a béremelést az óvodapedagógusok részére, emellett további jelentős emelkedés jelent meg az önkormányzatok általános feladatainak támogatásánál. További növekmény mutatkozik a központosított előirányzatoknál, amelyek alapvetően az adósságkonszolidációban nem érintett települések fejlesztéseinek, illetve közösségi közlekedési feladatok támogatását érintik.
Tavaly januárban az önkormányzatok a nettó finanszírozás keretében a támogatásaiknak csak 5 százalékát kapták meg, ugyanis a szerkezeti átalakítások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében a 2012. decemberre járó, 2013. januárban fizetendő béreket a Magyar Államkincstár előlegezte meg. Idén erre már nem volt szükség, így az önkormányzatok a korábbi években megszokottaknak megfelelően januárban kétszer kaptak támogatást: hó elején 5 százalék előleget, hó végén további 7 százalékos támogatást - válaszolta Banai Péter Benő.
Arra a felvetésre, hogy a januári bevételek (így például az áfa, a különböző adók, tranzakciós adó) összhangban vannak-e az NGM elképzeléseivel, Banai Péter Benő igennel felelt. Kiemelte: a nettó áfabevételek a bázisértéktől a magasabb kiutalások miatt maradtak el. Ennek konjunkturális okai vannak, a kiutalások alakulását ugyanis nagymértékben befolyásolják a termelési ciklusok, illetve az export, melyekhez kötődő áfakiutalások az idei januárt a bázis- és tárgyév viszonylatában eltérő módon érintették.
A pénzügyi tranzakciós illeték kedvező időarányos teljesítésében az adóalap szezonalitása (így a december havi tranzakciók magas volumene) és a Magyar Államkincstár befizetéseinek kedvező alakulása egyaránt szerepet játszott - írta válaszában Banai Péter Benő.
(MTI)