A kormányzati szektor 2011. évi nemzeti számláit a KSH számítja, ez az alapja az EU Túlzott Hiány Eljárás keretében készített Jelentésnek. A KSH által készített hivatalos statisztika eredményét az NGM számításai is alátámasztják. Teljes az egyetértés abban, hogy a tavalyi évet a kormányzati szektor jelentős, a GDP %-ában 4,3-os többlettel zárta. Kiemeljük, hogy az Európai Unió (az ún. EDP módszertan alapján) is ezt a hiányadatot tartja számon. Az "egyszeri tétel" ugyanis nem statisztikai kategória (a nemzeti számla statisztikában és az EDP-Jelentésben nincsenek egyszeri tételek).
Az egyenleg kialakulásában ugyanakkor több, tartósan nem jelentkező kiadási és bevételi tétel is szerepet játszott. A kormányzat fenntartható államháztartás iránti elkötelezettségét mutatja, hogy vállalása az Országgyűlés által eredetileg meghatározott 2,94 %-os hiánycél teljesítésére vonatkozott, mely nem tartalmazza az év során jelentkező egyszeri tételeket. Az NGM Közleménye arról ad számot, hogy ez a vállalás miként teljesült. A tényszámok azt mutatják: a költségvetés tervezése után felmerülő egyszeri kiadási és bevételi tételeket leszámítva a 2,94%-os célnál számottevően jobb, 2,43%-os hiányt sikerült elérni. Az előzetes tényszámokból tehát egyértelmű, hogy – a tervezetthez képest kedvezőtlenebb makrogazdasági környezetben, az évközbeni, egyensúlyt javító intézkedések eredményeképp – a „normál” költségvetési folyamatokat a Kormány kézben tartotta, sőt az egyenleg jobb lett.
Végül fontos hangsúlyozni az egyszeri tételek jellegét, szerepét a magyar államháztartásban, társadalmi-gazdasági működésében. Nem elég a hiány nagyságát nézni, mögé kell tudni látni azokat a célokat, amelyeket ennek révén sikerült az országnak megvalósítani. A magánnyugdíjpénztári rendszer többlet-bevétele az államadósság csökkentésére került és kerül felhasználására. Az MFB tőkeemelése elsősorban a hazai kkv-szektor megsegítésére, a magyar növekedés beindítására hivatott. A MÁV-tól átvállalt adósság a közösségi közlekedés érdekeit szolgálta. Az Áfa-visszatérítés az Európai Bíróság döntése nyomán keletkezett, egyszeri fizetési kötelezettség, egyben a vállalkozások részére plusz-forrást jelentett. Végül a végtörlesztés a Bankszövetséggel kötött megállapodásból adódott, ez az összeg végeredményben a bajba jutott devizahitelesek megsegítésére szolgált, egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi szektor hitelezési aktivitásának bővítéséhez.
A Nemzetgazdasági Minisztérium számításait a 2011. évi hiánycél teljesítésére vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:
(Nemzetgazdasági Minisztérium, Államháztartásért Felelős Államtitkárság)
