A 320–360 milliárd forint körüli pénzügyi program az államháztartás stabilizálását és a növekedés erősítését szolgálja. A bankadóért cserébe – ígéri Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter – a kormány együttműködik a devizahitelesek problémájának rendezésében.

Előttem éppen a Magyar Bankszövetség vezetése távozott az Ön dolgozószobájából, és nem tűntek felhőtlenül boldogoknak. Egy olyan mondatot is elkaptam, hogy „azért az elkövetkező napokban sokszor találkozunk még”. Kemény a meccs?

Rendkívüli a helyzet. Május végére azzal szembesültünk, hogy az éves államháztartási deficit 85 százalékánál vettük át a kormányzást. Erre kellett, hogy válaszoljon az elfogadott akcióterv, amelynek két alapelvnek kellett megfelelnie. Először is, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodáshoz ragaszkodva, egy pénzügyi stabilitási programot kellett elfogadnunk, hogy a 3,8 százalékos éves államháztartási deficit szintet visszahozzuk. A rendkívüli kormánydöntések nélkül 5 százalék felett lett volna a hiány – hogy pontosan mennyi, erről mindenki mást mond, egy ilyen számháborúba nem is bocsátkoznék. Fontosabb, hogy az első akcióterv másik iránya az, hogy újraindítsuk a növekedést Magyarországon, s megerősítsük a kis- és középvállalati kört. A pénzügyi stabilitást beállító lépések között pedig a legnagyobb horderejű a bankadó.

Az a bizonyos 200 milliárd forint.

Ez egy kőbe vésett szám. Az ország pénzügyi helyzetéből és a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás betartásából fakadóan ez a bevétel a feltétele annak, hogy az ország 2010-ben pénzügyi, államháztartási szempontból stabil maradjon. A bankrendszer sincs könnyű helyzetben, ezt megértettem az egyeztetések során. E szektor jó működése nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a gazdaság újrainduljon, növekedés legyen, és elinduljon az a program, amelyet a kormány vállalt. A bankárok tényleg komorak voltak, a tárgyalás kemény volt, de látok lehetőséget a megállapodásra. Olyanra, amely egyfelől teljesíti a miniszterelnök és a kormány által hozott döntést, másfelől pedig a bankok számára olyan lehetőséget teremt, hogy a hitelportfóliók tisztuljanak és a hitelezési tevékenységük bővüljön.

Ebben a 200 milliárdban már benne van a 13 milliárdos hitelintézeti járulék, és esetleg a már befizetett társasági nyereségadó is?

Utóbbi nincs benne, mert az egy más bevételi sor.

Hogyan oszlik meg a bankadó a pénzügyi szektor szereplői között?

Az összesen 200, vagyis a korábbi elvárásnál 187 milliárd forinttal több bevételi forrásról szóló megállapodásba bevonjuk a pénzügyi körbe tartozó összes szervezetet. Hogy kitől mit várunk, arról folynak a háttérszámítások. Figyelembe vesszük a felosztásnál a nyereséget és az árbevételt is.

Az Orbán Viktor által ismertetett akcióterv egyik pontja a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozására vonatkozik. Itt lesz lehetőség a devizahitelek forintra váltására?

Igen, a Bankszövetség elnökségével megállapodtunk abban, hogy a bankrendszer, s egyúttal az egész gazdaság jövőjét meghatározó nagyon fontos kérdésekben közösen megyünk tovább, együttműködünk, munkacsoportokat alakítunk. Hat-nyolc ilyen területet azonosítottunk; köztük van az úgynevezett devizahiteles probléma rendezése, amelynek az egyik technikája a National Asset Management Company típusú társaság létrehozása.

Ezt a jelenleg már több mint 800 ezer rossz adós számára hoznák létre?

A rossz adósok köre már 900 ezer körüli, de ebből 100 és 300 ezer közötti lehet azon családok száma, akik a bankok számára rossz portfóliót, a politika szempontjából bajba jutott szavazókat, a gazdaságpolitikának pedig egy olyan zárt rendszert jelentenek, ahonnan sem a várt fogyasztás, sem a beruházások, sem az otthonteremtés, sem a gyermekvállalás felé nem vezetnek utak. Tehát a probléma megoldása a bankrendszernek ugyanolyan fontos, mint a politika vagy a kormány számára. Ezért működünk együtt, és eljutunk odáig, hogy augusztus végéig egy kormány-előterjesztés szülessen. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium készíti el, együtt a Magyar Nemzeti Bankkal, a bankrendszerrel és más intézményekkel. Arról szól majd, hogy a banki hitelvédelmi program után legyen egy árfolyamvédelmi program, azután pedig egy olyan is, amelyben ha valaki kéri, akkor – önkéntesen és kötelező átváltással – átmehet a devizából forinthitelre. 9/41 Ha az adós egyiket sem tudja törleszteni, illetve a kamatot fizetni, akkor a tulajdonból átmehet bérletbe. Ezt a nemzetközi megoldást fogjuk a Bankszövetség elnökségével közösen kidolgozni, de az elkövetkező napokban még valóban folytatódnak majd a tárgyalások a bankadóról.

Költségvetési szempontból mire elég a 200 milliárd forintos, pontosabban 187 milliárdos pluszbevétel?

Először is, a bevételt stabilizáló nagy eszközök között a bankadó mellett szerepel az is, hogy az államháztartás körében 120 milliárd forint rendkívüli költségmegtakarítást kell elérnünk a következő hat hónapban. A Nemzetgazdasági Minisztérium kidolgozta a maradványok zárolására és a különböző pénzügyi források elvonására vonatkozó javaslatot. Ezt a kormány első olvasatban már tárgyalta, és a héten döntést hoz róla. Amikor szembesültünk a már említett magas deficittel, négy eszköz közül választhattunk. Az első, hogy – a korábbi szokásokhoz híven – ráterheljük a pénzügyi stabilitás terhét az emberekre, a háztartásokra, a családokra. A második, hogy ráterheljük az üzleti szektorból a vállalkozásokra, a kis- és középvállalatokra. A harmadik, hogy a kormány magán kezdi a rendkívüli megtakarítást és elindít egy költségvetési felülvizsgálatot. És a negyedik, hogy kiválasztja azt a szektort, amely bizonyos szempontból jobb állapotban van, mint a gazdaság többi része, és azt kéri annak szereplőitől, hogy vállaljanak részt e rendkívüli helyzet megoldásában. A kormány az első két lehetőséget elvetette, a második kettőt megnyitotta. Ez egy tudatos politikai, gazdaságpolitikai választás. A bankadó és a rendkívüli költségvetési megtakarítás mellett vannak még kisebb bevételi sorok, például amikor azt mondjuk, hogy 98 százalékos különadót vetünk ki a végkielégítésekre és a hasonló jellegű kifizetésekre.

(Figyelő)