Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn új üzemcsarnokot-, és nyomdagépet avatott a soltvadkerti Material Plastik Kft.-nél. A rendezvény után a Petőfi Népe interjút kért a tárca vezetőjétől.

– Az MNB Növekedési Hitelprogram beindította a gazdaság motorját. Az első program 750 milliárdos kerete gyorsan elfogyott, a második programból még igényelhetnek támogatást a vállalkozások. Ön szerint mikor válik önfenntartóvá a fejlődés?

– Több olyan program fut egyszerre, mely a kis- és középvállalkozások hitelezését javítja. Az egyik az Eximbanké, amely főleg az exportáló cégek növekedését ösztönzi. A másik programot minden évben a Magyar Fejlesztési Bank indítja mintegy 120 milliárdos kerettel szintén a kkv-k számára.  A harmadik, a legnagyobb, az MNB-nél fut.  A  2,5 százalékos kamatozású hitel tavaly nyáron gyorsan elfogyott. Az első programban a devizahitelek kiváltása illetve az új beruházások támogatása volt a cél.  A magyar gazdaság növekedési kilátásai javulnak, ezért egyre több cég igényel  a második körben meghirdetett, olcsó kamatozású hitelből, hogy beruházásait finanszírozza. Bízom abban, hogy elérjük azt a kritikus pontot, amikor a beruházási ráta is emelkedik, és a növekedésen keresztül megteremtődnek azok a források, amelyeket az állam felhasználva a fejlődést tovább tudja támogatni.

–  Orbán Viktor  miniszterelnök mondta egyszer, hogy a 2006-2013-as uniós költségvetési időszak Magyarországra jutó 7200 milliárd forintos támogatását az utolsó fillérig le kell hívnunk. Képesek leszünk ezt maradéktalanul teljesíteni?

– Tavaly 1700 milliárd forintot hívtunk le, az idén 2000 milliárdot szeretnénk a gazdaságba kihelyezni. Minden remény megvan arra, hogy 2015 végére, a 2006-2013-as időszak teljes keretösszegét felhasználjuk. Közben elkezdődött a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklus is, hamarosan átadjuk a partnerségi megállapodást az Európai Uniónak. Most készülnek az operatív programok arra, hogy a következő évekre kiharcolt 7200 milliárdos támogatást is lehívhassuk. Ha minden jól megy, akkor május-júniusban már az új pályázatok  is megnyílhatnak. Ezeket az új forrásokat a gazdaság fejlesztésére, munkahelyek teremtésére írjuk ki. Döntöttünk arról, hogy a következő hétéves periódusban a pénz  60%-át  gazdaságfejlesztésre fordítjuk. Korábban erre a célra a források 16%-át költöttük.

– Az infláció történelmi mélyponton, a kormány az idén mekkora pénzromlással számol?

– Negyven év óta nem volt ilyen alacsony az infláció.  Nem  romlik a pénz értéke, alig emelkednek az árak. Ez mindenkinek kedvező, de leginkább a családok számára jó, mert a jövedelmek és a  megtakarítások tartják az értéküket. Ha  idén a rezsicsökkentés harmadik lépését is  végrehajtjuk, akkor  2 százalék alatt tudjuk tartani az infláció átlagos szintjét.

– A nemzetközi hitelminősítők bóvli kategóriában tartják a magyar államkötvényeket. Ennek ellenére eddig mind elkelt. Ön szerint mikor történhet meg az ország hitelminősítésének az átértékelése?

– Szerintem előbb-utóbb kiderül, hogy az ország teljesítménye elszakadt a feltörekvő piacok csoportjától. Bár egységesen ítélnek meg bennünket Törökországgal, Dél-Afrikával, Lengyelországgal, a magyar gazdaság olyan jeleket mutat, amelyek pozitívak. Ilyen például a külkereskedelmi mérleg tavalyi 7,3 milliárd eurós többlete. A költségvetés egyensúlyban, a hiány 3 százalék alatt, az államadósság mértéke 85%-ról 79%-ra csökkent. Nincsenek olyan egyensúlyi problémák, mint amelyek más országokra jellemzőek. Ezért gondolom, hogy az átértékelés előbb-utóbb bekövetkezik.

– A közgazdászok szerint egy euró kitermelése 285-290 forint körül mozog. Mikor csökkenhet 300 forint alá az euró ára?

–  A  forint mozgását főleg a piacok alakítják, a kormány csak kis mértékben tudja ezt befolyásolni.  Az amerikai pénzcsapok elzárása idegességet okozott az európai gazdaságokban. Egyes pénzpiaci kereskedők most a feltörekvő országok valutái felé fordultak, s kivonták a befektetéseiket a térségből. Lengyelországban is romlott a helyi valuta árfolyama, pedig az országuk folyamatosan fejlődik, de igaz ez az említett csoportba tartozó török fizetőeszközre is. Aki bennünket New Yorkból néz, egy térséget lát, nem pedig egy-egy országot.   Magyarország makrogazdasági alapjai jobbak, mint ahogy az óceán másik oldaláról látszik, ha ezt felismerik, akkor a forint is erősödhet.

–Tavaly ősszel Ön úgy nyilatkozott, hogy a devizahitelesek problémája felér egy humanitárius katasztrófával. Ön szerint ezt a gordiuszi csomót ki lehet bogozni?

– 750 ezer lakáscélú jelzálogalapú devizahiteles volt az országban 2010-ben, a kormányváltás után. Komoly erőfeszítéseket tettünk eddig, hogy a családok ne veszítsék el  az otthonaikat. Közel 360 ezer család élt valamelyik devizaadósokat segítő programunk kínálta lehetőséggel. Az árfolyamgátba belépők  22,3 milliárd forint kamat megfizetése alól mentesültek.  A devizahiteleket szeretnénk megszüntetni. Az Európai Bíróság és a Kúria döntésére várunk, hogy a devizahiteles szerződéseket jogszerűen kötötték-e meg, illetve  a törlesztési árfolyamokat tisztességesen állapították-e meg.  Ha megszületnek a döntések, akkor a kormány a törvényhozáson keresztül újabb lépéseket tehet a devizahitelesek megsegítésére.

– Mennyit kell várni, heteket vagy hónapokat?

– Remélem, rövidesen megszületnek a döntések.

– A múlt héten kötött stratégiai megállapodást a 42. multinacionális nagyvállalattal a kormány. Hány céggel kötnek még megállapodást?

– Bár nagyon sok ilyen vállalat van az országban, csak egy szűk körrel kötünk szerződést. Azokkal, akik legalább öt éve itt dolgoznak, akiknek vannak beruházási fejlesztési elképzeléseik, akik a hazai beszállítók arányát növelik. Ezekkel a megállapodásokkal eddig 5500 új munkahelyet hoztunk létre a gazdaságban.

– Várható-e olyan nagyvállalat letelepülése Magyarországon, mint amilyen a Mercedes volt?

–  Komoly munkahelyteremtő döntést hozott nemrég az amerikai General Electric, mely idehozta üzleti szolgáltató központját és 1300 új állást teremt, vagy a japán Takata nagyvállalat letelepülése ezer főnek jelent megélhetést Miskolcon. Sorra nyerjük el a befektetők bizalmát.

– Hogyan látja Bács-Kiskun gazdasági fejlődését?

– A megye a hazai gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő régiója. Ami most történik, hasonlít ahhoz, ami a 90-es években Fejér megyében, Székesfehérvár környékén történt. A Mercedes autógyár és a beszállítók betelepedése a megyébe, a képzési rendszer átalakítása, a külföldiek letelepedése dinamizálta a térség gazdaságát. Ma Bács-Kiskun a legjobb példája annak, hogyan kell egy régiót gazdaságilag magasabb szintre emelni - mondta  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

(Petőfi Népe)